rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 8

Találatok szűrése
  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Bejárati kapu a Jurisics téren

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Szent Jakab Templom

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával.

    A Garai család építkezésének nyomait mutatja a családi címerrel ellátott zárókő. A reformáció idején a német és a magyar anyanyelvű gyülekezetek eleinte közösen használták a város plébániatemplomaként, később csak a németeké lett. A jezsuiták betelepítésekor a rendnek ajándékozták, akik után a piaristáké majd a bencéseké lett. 1653-ban a protestánsok lerombolták középkori oltárait. Barokk főhomlokzatát pedig az 1700-as tűzvész után alakították ki. Falfestményein 1937-ben került elő, a Palástos vagy Köpönyeges Mária, valamint Szt. Kristóf és a Háromkirályok freskója. A főoltáron álló Madonna-szobor a 15-16. századból származik. A templom számos neves család temetkezőhelye volt, többek között itt temették el Jurisics Miklós két gyermekét is.

    A XIII. sz. második felében alapított Kőszeg, Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa volt. Nevét 1532-ben kapta szárnyra az európai hírnév. Ekkor verte vissza nagy véráldozat árán a Bécs ellen vonuló török hadat, kiérdemelve ezzel "a kereszténység védőbástyája" kitüntető címet.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Szent Jakab templom belső

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült majd többször megújított, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg.

    A templombelső szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, akárcsak a gótikus pasztofórium . A föléje emelt barokk Sanctus-torony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban, viszont 1500 körül készült, gótikus, Madonna-szobor áll rajta. A déli oldalkápolnát díszítő stukkók P. A. Conti kora barokk stílusú munkái a XVII. századból, és figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Kőszeg Városháza

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    Magyarországon egyedüliként, egészen a 14-15. századtól folyamatosan ebben az épületben tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői.

    Ítélkeztek a helybeliek felett, az elítéltek pedig a földszinti börtönben töltötték le büntetésüket. A jogszolgáltatás mellett innen irányították a közösség ügyeit is. 1848-ig a pincében őrizték a község borának egy részét, amit aztán helyben, a város korcsmájában mértek a polgároknak. Itt laktak a városi alkalmazottak is, sőt egy időben kovácsműhely és mészárszék is helyet kapott benne. 1950-től városi tanácsnak nevezték, 1990-től viszont újra polgármesteri hivatalként működik.

    Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját. Homlokzatát az 1710-es tűzvész után alakították a mainak megfelelően, címereit 1712-ben festették. Ezek egy részét megújították 1884-ben, illetve 1943-1944-ben az üres helyeken faliképekkel bővítették. A címerek közül balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg történeti városcímere. A két falkép: balról a második kép Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Kőszeg Városháza

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    Magyarországon egyedüliként, egészen a 14-15. századtól folyamatosan ebben az épületben tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői.

    Ítélkeztek a helybeliek felett, az elítéltek pedig a földszinti börtönben töltötték le büntetésüket. A jogszolgáltatás mellett innen irányították a közösség ügyeit is. 1848-ig a pincében őrizték a község borának egy részét, amit aztán helyben, a város korcsmájában mértek a polgároknak. Itt laktak a városi alkalmazottak is, sőt egy időben kovácsműhely és mészárszék is helyet kapott benne. 1950-től városi tanácsnak nevezték, 1990-től viszont újra polgármesteri hivatalként működik.

    Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját. Homlokzatát az 1710-es tűzvész után alakították a mainak megfelelően, címereit 1712-ben festették. Ezek egy részét megújították 1884-ben, illetve 1943-1944-ben az üres helyeken faliképekkel bővítették. A címerek közül balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg történeti városcímere. A két falkép: balról a második kép Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Hősök kapuja

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    A Jurisics téren álló kaput 1932-ben emelték és rövid időn belül a város jelképévé vált. Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik az Óvárosra és a hegyekre.

    A Hősök kapuja (vagy tornya) helyén eredetileg a XIV. században emelt, ún. Déli városkapu, más néven „Alsó-torony”, azaz a város legfontosabb bejárata állt. Ezt 1880-ban elbontottak, majd a helyén 1932-ben, a város török ostromának 400. évfordulóján épült a Hősök tornya, mely rövid idő alatt a város jelképévé vált. A torony nevét onnan kapta, hogy oldalfalain a török csatában és az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblák láthatók. A 27 méter magas torony Opaterny Flóris tervei alapján, eklektikus stílusban épült. A tetőn található panoráma erkélyről felülről is megcsodálhatók a város hangulatos utcái, terei, házai és a Kőszegi-hegység.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Szent Imre Templom torony

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    A kőszegi Szent Imre-templom a Jurisics téren áll, a Szent Jakab mellett. 1697-től 1894-ig, a Jézus Szíve templom felszenteléséig ez volt Kőszeg plébániatemploma.

    A templomot a protestáns gyülekezetnek építtette a város a boradóból. Eredetileg egy Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmesterrel szerződtek, és ő 1615–1618 között nagyjából fel is építette az épületet, de közben önkényesen megváltoztatta a torony szerződésben megállapított magasságát és beboltozott néhány, a tervben elő nem írt részt. Ezért a város felbontotta a szerződést, és végül Wolf Zehentmayer bécsi építőmesterrel állapodott meg, aki 1640-ben magasabbra emelte a tornyot és befejezte a templomot. 1670-ben barokk stílusban kibővítették. A katolikusok 1673-ban kapták meg. A templom ma gótizáló, késő reneszánsz épület. Falait támpillérek erősítik. Egyhajós, gótikus szentélye sokszögben záródik. Gótikus arányú, hosszúkás formájú, reneszánsz részletezésű ablakai egészen sajátosak. A hajó északi oldalához 1670-ben csatolták a kápolnát és sekrestyét. Ennél is későbbi a szentély feletti Sanctus-tornyocska és a homlokzati torony felső, kettős hagyma formájú sisakja. Szent Imre szobrát 1722-ben helyezték el a főkapu felett. A barokk főoltárkép, amit ifj. Dorfmeister István festett 1805-ben, Szent Imre herceg fogadalmát ábrázolja; Szent Imre magyar főnemesi ruhában látható. A jobb oldali mellékoltár közelében id. Dorfmeister István: Vizitáció című képét helyezték el.

    Egykoron a miserendje közös volt az ugyancsak kőszegi Szent Jakab-temploméval: télen a Szent Imrében, nyáron a Szent Jakabban miséztek

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Szent Imre Templom Kőszeg

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    A kőszegi Szent Imre-templom a Jurisics téren áll, a Szent Jakab mellett. 1697-től 1894-ig, a Jézus Szíve templom felszenteléséig ez volt Kőszeg plébániatemploma.

    A templomot a protestáns gyülekezetnek építtette a város a boradóból. Eredetileg egy Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmesterrel szerződtek, és ő 1615–1618 között nagyjából fel is építette az épületet, de közben önkényesen megváltoztatta a torony szerződésben megállapított magasságát és beboltozott néhány, a tervben elő nem írt részt. Ezért a város felbontotta a szerződést, és végül Wolf Zehentmayer bécsi építőmesterrel állapodott meg, aki 1640-ben magasabbra emelte a tornyot és befejezte a templomot. 1670-ben barokk stílusban kibővítették. A katolikusok 1673-ban kapták meg. A templom ma gótizáló, késő reneszánsz épület. Falait támpillérek erősítik. Egyhajós, gótikus szentélye sokszögben záródik. Gótikus arányú, hosszúkás formájú, reneszánsz részletezésű ablakai egészen sajátosak. A hajó északi oldalához 1670-ben csatolták a kápolnát és sekrestyét. Ennél is későbbi a szentély feletti Sanctus-tornyocska és a homlokzati torony felső, kettős hagyma formájú sisakja. Szent Imre szobrát 1722-ben helyezték el a főkapu felett. A barokk főoltárkép, amit ifj. Dorfmeister István festett 1805-ben, Szent Imre herceg fogadalmát ábrázolja; Szent Imre magyar főnemesi ruhában látható. A jobb oldali mellékoltár közelében id. Dorfmeister István: Vizitáció című képét helyezték el. Egykoron a miserendje közös volt az ugyancsak kőszegi Szent Jakab-temploméval: télen a Szent Imrében, nyáron a Szent Jakabban miséztek.

    A templom mellett pár régi sírkő áll (a középkorban ezen a helyen volt a város temetője).