rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2

Találatok szűrése
  • Mahler_Husvet_lead

    Naptárunk ujjáalakítása és a Húsvétkérdés

    Értekezések a történeti tudományok köréből sorozat, 24.7. rész

    Felolvasva 1916. deczember 4-én
    Részlet a műből: "Ezen értekezés keretében két olyan kérdés kerül vizsgálat alá, melyek tudományos, társadalmi és gazdasági életünket ép úgy mint korunk vallásos berendezéseit érintik: 1./ Naptárunk alapját alkotó napév keretében az időnek 7-napos hétté való ősi beosztása. 2./ A kereszténység husvétünnepének meghatározása."
    Husvétreform: mivel "a husvét ünnep (...) ideje néha több heti időközben ingadozik (...), vajjon nem kapcsolhatnók-e ezen ünnepet egy határozott naptári adathoz, mint ezt a karácsony ünnepének esetében látjuk. Épen mert tavaszszal ünnepeljük ezt az ünnepet s így a társadalmi élet majdnem valamennyi terén döntő szerepe van, érint bennünket oly kellemetlenül, hogy ezen ünnep ideje majdnem 5 hét — márczius 22 — április 25 — között ingadozik. És így komolyan tudományos körökben is egészen nyíltan vetették föl a kérdést: vajjon teljesen lehetetlen volna-e a husvétünnep meghatározására olyan szabályt léptetni érvénybe, mely által az ünnep, ha nem is lehet teljesen állóvá, legalább is kisebb ingadozásoknak lenne alávetve (...)".

  • Mahler_okori_lead

    Ókori chronologiai kutatások

    Értekezések a történeti tudományok köréből sorozat, 24.1. rész

    Részletek a bevezetésből:
    "Csak a műveltség emelkedésével, midőn az ember kulturális fejlődésének hullámai kezdtek magasra csapni, érezték szükségét annak, hogy a természetes időköröket vagy időmértékeket pontosabban és közelebbről állapítsák meg és kisebb szakaszokra oszszák be. (...) Így az időbeosztás s az időszámítás története egyben a népek és egyáltalában az emberiség kulturális fejlődéstörténetének egy része."
    "Mióta tudomány van és tudományos kutatás foglalkoztatja az emberi elmét, mindig előtérbe jutott időbeosztásunk keletkezésének a kérdése s ez a probléma mindig a legnagyobb érdeklődéssel találkozott. Már más helyen bebizonyítottuk, hogy az óra hatvan perczre való beosztása úgy keletkezett, hogy a napkört az évkörrel analóg módon 12 részre osztották és eme naptizenkettedet, tehát azt, a mit mi kettős órának neveznénk, épúgy osztották 30 részre, mint az év tizenkettedrészét, vagyis a hónapot; a mint azután később a napoknak (azaz az év tizenkettedének harminczad részének) négy részre való osztását átvették a nap tizenkettedének harminczadrészére is, úgy eme naptizenketted (azaz a kettős óra) 30x4 = 120 kisebb egységre oszlott, a miből azután ennek felére, azaz az órára vonatkozólag a hatvan ily egységre való beosztás keletkezett."