rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 7

Találatok szűrése
  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

     Huszár-Purgly kastély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Huszár-Purgly kastély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.

  • Címoldal

    Tibor W. visszaemlékezése

    szöveg
    minősített tartalom

    Az interjú a houstoni Holocaust Museum részére készült, 1995 szeptemberében. Tibor eredetileg Weinberger néven született, Szombathelyen élt családjával. Egy Keszeg nevű településen gyűjtötték össze őket. Tibor zászlóaljával az orosz frontra került ki. Édesapját, édesanyját és nővérét Auschwitzba indították. A szombathelyi gettóban több, mint 3000 ember volt. Tiborral családja és egy ügyvéd barátja volt együtt, amikor a deportálás megtörtént. Ő írta meg később a keszegi gettó és a deportálás történetét. Tibor édesanyját a táborba érkezéskor azonnal elpusztították, többedmagával, ennek kegyetlen folyamatát nézte végig az ügyvéd barát, aki elmesélte utólag Tibornak a történteket. 1944. októbere után Szálasiék vették át a hatalmat, Tibor megemlíti, hogy az innentől számított egy év alatt történtek a legrosszabb események a budapesti zsidósággal. Említi később a svájci és svéd állampolgársági útleveleket, és Budapest körbezárását. Tiborék százada később a németek kezébe került, és Mauthausenbe szállították őket. Az 1945 januári orosz légitámadás után orosz és román csapatok érkeztek a táborba 1945-ben. Az Amerikai Zsidó Elosztó Bizottság is megérkezett később a felszabadított táborhelyekre. Az élőkről listát készítettek, papírokkal látták el. Tibor az oroszokkal került végül Budapestre. A túlélők listáján megtalálta menyasszonya nevét, Salzwedelben volt. Ezután egy találkozóra hívták meg, ahol az Amerikai Egyesített Elosztó Bizottság (American Jewish Joint Distribution Committee) tagjaival, palesztinai zsidó mozgalmárokkal, és egy úgynevezett CIC taggal (Counter Intelligence Department of the Army) találkozott. Segítségükkel visszatérhettek Németországba a Magyarországon tartózkodó deportáltak, hogy rokonaikat megkereshessék. Tibor is ezen keresztül Budapestről Prágába utazott. Hamis papírokkal, amerikai ruházatban, melyet a helyi hatóság biztosított számára, innen Lipcsébe ment. Tibor Salzwedelbe akart eljutni, ami akkor orosz fennhatóság alatt állt. Közel esett a demarkációs vonalhoz, és a tömegek át akartak jutni a határon. Tibornak sikerült egy Berlinből induló vonatra felszállnia, és Salzwedel felé utaznia. A Bergen-Belsenben látottakkal kapcsolatban Tibor 30000 súlyos beteg emberről számol be, keresett menyasszonya közöttük volt. Bergen-Belsenben az Elosztó Bizottság segítségével visszatérhettek Magyarországra. Szombathelyen tudta meg, hogy az országból ki tudják juttatni. A HIAS-on és a CIC-en keresztül Amerikába kellett utaznia. Feleségét és közeli rokonait is sikerült átvinnie magával. Állampolgársági papírjai kézhez kapásakor változtatta meg nevét Weinbergerről Westonra. Tibor megemlíti, hogy Auschwitzban 431000 magyar zsidóról tudtak összességében. Tibor visszatért Budapestre, majd Keszegre. Állítása szerint Keszegen működött egy szén-monoxid gáz-kamra, melyet a már menekülő nácik akartak használni az ott lévő betegek kivégzéséhez. Megemlíti Kasztner Rezső nevét és a Svájcba útnak indított vonatot. Tibor birtokában van az SS által összegyűjtött dokumentumanyag egy, valószínűleg a több példányban sokszorosított csomó egyike, fényképekkel együtt, a nácik által elkövetettekkel kapcsolatban, mely dokumentumanyag eredetijét Weisenmeyer tábornok küldte Berlinbe annak idején. A fényképek dátummal ellátottak, Tibor szerint felismerhetők rajtuk az áldozatok is, és a datálás által megtudható, mely napon végezték ki őket.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi Szent Imre templom szentély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi római katolikus Szent Imre templom

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.”

  • Kecskemét

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi római katolikus Szent Imre templom

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A keszegi római katolikus Szent Imre templom Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.”

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

     Huszár-Purgly kastély udvari kapu

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.