A képen egy pajzs alakzaton lévő papírtekercset látunk, amelyen toll (penna) nyugszik. A papírtekercs felett GF monogram olvasható.

A grafikus Mátyás király kolozsvári szülőházát alkotta meg könyvjegyén. A kép jobb alsó felén látható, gyűrűt tartó holló már Hunyadi János címerén is látható volt.

A grafikán egy virágos réten ülő, meztelen, sötét hajú nőt látunk. Jobb kezében nyitott könyvet tart, tekintetét arra veti. A hölgy arcára csalt mosoly jelzi számunka, hogy könyve tartalma könnyed, számára kedves olvasni való.

A jelenet a konyhában játszódik. Kezében rőzsét tartó asszonyt látunk, aki a kemence előtt áll. A helyiségbe bajszos, pipázó férfialak lép. A falon különféle dísztányérok lógnak.

Vidám hangulatú képet látunk a könyvjegyen. Egy kutya és egy macska könyvet tart kezeiben, melyet az erdő lakói ülnek körül: béka, csiga és egy madárpár. A macska nyakában szalag, a kutya pedig medállal ellátott nyakörvet visel. A kép előterében virágok.

A grafikus boldog családi idillt képzelt könyvjegyére. A fiatal lány, az édesanyja és a nagymama almát tart kezében, de a kislány éppen magasba dobja a gyümölcsöt. Mindhárom szereplő mosolyog, a kép jó hangulatot sugall.

A grafikus könyvjegyén szüreti pillanatot látunk, ahol egy meztelen nő szőlőfürtöt emel a magasba. Jobb oldalán puttony, baján pedig boroshordó díszeleg. A háttérben szőlőtőkék. A nő érzékien szemléli a bal kezével magasba emelt szőlőfürtöt.

A kör alakú könyvjegyen egy virágzat közepén álló négy betűt látunk: L, d, r, J. Ezalatt Szeged felirat.

Diksay Lenke betlehemi zsánerképe a primitív népek alkotásaira emlékeztet. Felhagy a térábrázolással, így a bölcsőben fekvő kisded síkban fekszik a háromkirályok előtt. Annyi csak bizonyos, hogy három emberalak áll a koronás csecsemő mögött. A hódolatot bemutató személyek árnya megnyúlik és a betlehemi csillag irányába tart. Az ikonszerű ábrázolás időtlenséget sugall.

A könyvjegyen az új esztendő évszáma látható: 1980. Fölötte a sok vonal izgalmas formákkal teli képet eredményez. Partnak, víznek és égnek a részletei kavarognak. A kompozíció középpontjában megnyugtatóan egyedül egy emberi kéz és fölötte egy virág ismerhető fel. A grafikusnő jókívánságaként értelmezhető a nonfiguratív motívumok centrumába állított emberi testrész és a flóra.