rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 71

Találatok szűrése
/8
<< >>
  • KF 5415

    Szigeti Lajos Szijjártó-Nyerges és Böröndös

    A kirakatban nyergek, bőröndök és egyéb bőrárúk vannak.

  • KF 13_938_1

    Brázay ház

    Brázay, Kaimann fűszer üzlete látható. Négyszintes épület, előtte egy támaszkodó ember látható.

  • VF_10127_01

    Múzeum Kávéház és Étterem, Budapest

    A levelezőlap képes oldalán a budapesti Múzeum Kávéház és Étterem belső terének részlete látható. A hármas egybekapcsolódó helyiségsor, Bródy Sándor utcai végződésénél a XIX. századi velencei tükör fölötti fali csempe kép címe: Ebédkihordás.

  • Magyar Nemzet

    A Magyar Nemzet Története

    Első rész a polg. fiúiskola III. osztálya számára

    A képeket Horváth Jenő rajzolta

  • VF_7446

    Szikszay Ferencz étterme a Nemzeti Színházhoz

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, huszonöt éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).

  • VF_7407

    Szikszay Ferencz étterme a Nemzeti Színházhoz

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, harminc éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).

  • VF_8490

    Szikszay Ferencz étterme a Nemzeti Színházhoz

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, harminc éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).

  • VF_35777

    Szikszay Ferencz étterme a Nemzeti Színházhoz

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, harminc éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).

  • VF_32142

    Ehm János étterme

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, harminc éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső). A képen balra látszik a régi Nemzeti színház, balra a mostani ELTE. A tulajdonos már Ehm János.

  • VF_31376

    Ehm János étterme

    Az állam 1861-1865 közt felvásárolta a mai Múzeum körúti és Rákóczi úti szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt. Ez ma az Astoria része A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás sarokbérháza foglalt helyet. Többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is. A Nemzeti Színház sarokbérház földszintjén (pont a sarkon a kupola alatt volt a bejárat) 1875-ben nyílt meg "Szikszay Ferencz étterme a NEMZETI SZÍNHÁZHOZ". Ezt mindenki csak Szikszaynak hívta. Vidékről és külföldről is jöttek ide vendégek. A korszak egyik legismertebb vendéglője volt. Fiatal lányok itt tanultak meg főzni. Itt nem volt cigányzene és hangoskodás, minden az eleganciáról és a kitűnő konyháról szólt. Szikszay Ferenc 21 év után 1896-ban - máig ismeretlen okokból - átadta az üzletét. A következő tulajdonos Ehm János lett. A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották. A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet. A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el. Az Astoria ma igen felemás képet mutat. Négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, harminc éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).

/8
<< >>