Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

A New York-palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete, amely egyúttal irodalomtörténeti jelentőséggel is rendelkezik: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as évek elején a kávéházat székhelyül használó irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrtörténetbe.