A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.