rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1721

Találatok szűrése
/173
<< >>
  • 566371_lead

    Kisfaludy család nemesi címere

    Kisfaludy család nemesi címere. A Dunántúl egyik legősibb nemesi családja, eredetét az Árpádházi Csák-nemzetségből származtatják. A középkorban nagy kiterjedésű dunántúli területeket birtokoltak. A család sümegi története Sándorffy Sándor (1714.k.-1774) királyi ügyész, Zala vm.-i birtokos itteni megtelepedésével kezdődött, aki a 18. sz. második felében Bíró Márton püspök alkalmazásában jött Sümegre. Tarányi Teréziát (1716-1790) vette nőül, aki jelentős hozománnyal érkezett a házasságba. 1750 után épített sümegi lakóháza, (Kisfaludy tér 2. sz.) napjainkban emlékházként szolgál. Az ő leányuk, S. Anna (1751-1788) Sümegen kötött házasságot 1771. júl. 25-én a Győr vm.-i fő szolgabíróval, Kisfaludy Mihállyal (1746-1825). A 18. sz. utolsó harmadában a Kisfaludy családnak jelentős birtokai voltak a Dunántúlon, elsősorban Téten, Sümegen, Gógánfán, Gyömörén, Bodorfán, Hanyban, Halimbán, Cserkúton. Ezek a javak részben a Kisfaludy-, a Sándorffy-, részben a Tarányi atyafiak révén kerültek birtokukba. A fent említett Kisfaludy Mihály és Sándorffy Anna házasságából kilenc gyermek született, közülük öten Sümegen (Sándor, Boldizsár, Dániel, Terézia, Anna) képviselve a Kisfaludy család első generációját a településen. (In.: Miklósi-Sikes Csaba: Életrajzok családtörténetek, Sümeg, 2016. 257 p.)

  • 564841_lead

    Szegedy Róza tükrös szépítkező asztala

    Asztali tükör

    Szegedy Róza asztali tükre, fiókos, oldalt ívelt alsó részéről két ágszerű tartón függ a faragott barokk motívumos tükörkeret. Barnára fényezett.

  • 564007_lead

    Parfümtartó

    Ovális talpon néger kisfiú kezében bot. Hátán tartószerkezet, benne két fémkupakos üvegcse, parfümtartó. A fiú fején kalap, nadrágja pántos, aranyozott színezetű. Dísztárgy, öntött fém, aranyozott díszítés, üveg parfümtartó.

  • 563699_lead

    Puttonyos fiú

    dísztárgy

    Négyszögű, fa talapzaton álló puttonyos fiú, lába előtt kagyló alakú hamutál. Zöldes-barna patina a felületén.

  • 563409_lead

    Virágos pohár

    Színtelen, színes festésű, fúvott pohár. Enyhén tölcsérszerű hengeres test, lapos talppal. Felületén színes plasztikus búzavirág, búzakalász és konkolyvirág. Közepén Rocaille-os keretben kikopott, olvashatatlan szöveg.

  • 563388_lead

    Kisfaludy Sándor pohara

    Kisfaludy Sándor hagyatékából előkerült üveg, vizes pohár, Darnay Kálmán által beleltározott tétel.

  • 561871_lead

    Női arckép, hajában virággal

    Vászonra festet női alak hajában virágok vannak. Vállán drapériaszerűen átvetett piros kendő. Erősen dekoltált ruhában, fiatal hölgy, erőteljes színek.

  • 561429_lead

    Kisfaludy Károly mellképe

    Kisfaludy Károly mellképe. Barna fakeret: 26,5 x 32; kép: 22,5 x 35. Fekete- fehér metszet. A kép alatt felirat található- Kisfaludy Károly. Rajz.

  • 561396_lead

    Testőr süveg

    Kisfaludy Sándor testőrsapkája

    Kisfaludy Sándor nagy álma vált valóra akkor, mikor magára ölthette a magyar királyi testőrség díszes egyenruháját, és feltehette azt az egyenruhához tartozó sapkát, melyet a Kisfaludy Emlékház őriz. A prémmel díszített, piros színű testőrsüveg megidézi testőrírónk bécsi életét és a testőrségben töltött mindennapjait. Kisfaludyt, Zala vármegyét képviselve, 1793. január 5-én nevezték ki az olyannyira áhított bécsi magyar nemesi testőrgárda tisztjének. A 20-25 éves ifjak öt évig éltek Bécsben és szívták magukba a nyugati kultúrát. A kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra és az itteni közösségek javára fordították Európa egyik legfontosabb udvarában elsajátított tudást. A testőrgárda tagjainak szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. A szabályzat előírásainak értelmében a felvételnél különös gondot kellett fordítani arra „hogy csak megnyerő külsejű és csak formás, magas termetű ifjak kerüljenek a testület tagjai közé”. A megkívánt legkisebb magasságot 5 láb 8 hüvelykben (180 cm) írták elő. A gárdistáktól szigorúan elvárták, hogy külsejük ápolt, megjelenésük pedig az udvari etikett szabályainak megfelelően elegáns legyen. De mit sem ért a tetszetős külső, ha az nem párosult szellemi műveltséggel. A gárda parancsnoksága igen fontos feladatának tartotta a testőrök szellemi kiművelését, nyelvismeretük fejlesztését. Követelményként szabták meg, hogy a gárdisták „a császári-királyi udvarban használt nyelveket és más, részben szükséges, részben hasznos tudományokat” szabadon választott órák keretében tanulják. A gyakorlati oktatásban elsősorban a lovaglásra, a vívásra és a táncoktatásra helyezték a hangsúlyt. A regula szerint igen korán, reggel hat órakor kezdődött számukra a nap és szigorú napirend szabályozta életüket. (E szigor ellen tiltakozva 1795 decemberében a testőrök zendülést szerveztek, Kisfaludyt nyolc társával együtt kizárták a testőri gárdából és tábori szolgálatra vezényelték Milánóba.) 1848-ig a magyar nemesség kitüntetésnek tartotta a testőrséghez tartozást. A szabadságharc kitörése fordulatot hozott, a nemesi testőrgárda tisztjei tömegesen léptek ki a gárdából és álltak be a nemzeti seregbe. Ez volt az oka annak, hogy az uralkodó a mindössze hét főre apadt gárdát 1850-ben feloszlatta. Ezzel a féltve őrzött Kisfaludy ereklyével tisztelgünk a magyar történelem legkiemelkedőbb eseménye az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt.

  • 561013_lead

    Costume Parisien

    divatlap illusztráció

    "Costume Parisien", párizsi divatlap töredék a 19. század hajnaláról. Női modell képe, korabeli divatnak megfelelő a szalon tervezte ruhában.

/173
<< >>