rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 136

Találatok szűrése
/14
<< >>
  • Veled, Uram 23

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 22

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 21

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 20

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 19

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 18

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 17

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 16

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 15

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 14

    Veled, Uram

    kép

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

/14
<< >>