rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 22

Találatok szűrése
/3
<< >>
  • VF_22770

    Üdvözlet Rákosszentmihályról

    Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben. Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig. A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz. A Kossuth Lajos utca és a Rákosi út sarkán volt a Bürgermeister, Szentmihályon a legnagyobb befogadóképességű vendéglő.

  • VF_32569

    Rákosszentmihály Zirmann-sor

    Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben. Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig. A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz.

  • VF_31601

    Üdvözlettel Rákos-Szent-Mihályról

    Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben. Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig. A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz. Balra a lovacskák mögött Berger Péter vendéglője látható.

  • VF_22056

    Cinkotai Nagyicce

    Cinkota határában, (a mai Veres Péter úton, a HÉV állomással szemben) az országút mentén a XV. században már állt a Cinkotai Nagyicce nevű beszállócsárda, ahol egykor még Mátyás király is megfordult. Az icce illetve a nagyicce mértékegység nevéhez kapcsolódik A cinkotai kántor című történet, melyben a kántor azt kérte Mátyás királytól, hogy Cinkotán az icce nagyobb legyen a megszokottnál. Az icce ugyanis 8 deciliter folyadékot jelentett, a cinkotai nagyicce azonban 3 meszely bort tartalmazott (1 meszely = 3 deciliter). Tehát 9 decilitert mértek az icce árában. Erről a történetről kapta nevét a Nagyicce fogadó. A fogadóról a legrégebbi hivatalos írás 1729-ből való, de a téglái között találunk 1700-as évszámmal megjelölt vörös téglát is. Az 1830-as években a Beniczky család birtokába került. A XIX. század végén készült térképek egy részén "Csárdaház" néven szerepelt. A Beniczky családtól Ehmann Viktor vette meg. 1867. június 8-án hajnali 4 órakor 21 ágyúlövés adta a főváros lakosságának tudtára, hogy lesz koronázás, mert jó idő várható. A hírre hét országgyűlési képviselő (Patay István, László Imre, Csanády Sándor, Madarász József, Kállay Ödön, Vállyi János, Vidats János) elhagyta Pestet, és a Cinkotai nagyiccéhez címzett fogadóba vonultak át. A „hét kuruc”, akik 1867. június 8-án, Ferenc József koronázási ünnepsége alatt tüntetőleg Cinkotán gyűléseztek, kifejezve a kiegyezést elutasító állásfoglalásukat. A területet 1950-ben Budapesthez csatolták. A vendéglő tüdőszűrő állomás lett, a hatalmas kerthelyiség egy részén autójavító műhely épült. Az épületet ugyan mára már lebontották, de a fogadó emlékét őrzi a volt épülettel szemben levő HÉV állomás "Nagyicce" felirata.

  • VF_34719

    Sashalom

    Sashalom 1950 óta Budapesthez tartozó, egykor önálló település, ma városrész a XVI. kerületben. Határai: Lőcs utca a Budapesti úttól – Sasvár utca – Futórózsa utca – Veres Péter út – Jókai Mór utca és meghosszabbított vonala – Pesti határút – Sárga rózsa utca – Veres Péter út – MÁV Körvasút – Budapesti út (páratlan oldal) a Lőcs utcáig. Az Orion vállalat műszerkészítő részlegéből alakult az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG). A gyárat eredetileg az újpesti Baeder szappangyárban helyezték el, majd 1951-ben a sashalmi úgynevezett Ehmann-telepen a József Attila-Ond vezér útja és a Határerdő által határolt területen jelölték ki a gyár új telephelyét. A gyár 1954-től 1995-ig az új telephelyen működött. Az EMG a magyar elektronikai ipar megteremtője volt. Sashalom legnagyobb munkáltatójaként több mint 2000 alkalmazottat foglalkoztatott, ebből 200 felett volt a mérnökök száma. 237 elfogadott szabadalmával a hazai műszaki fejlesztés élvonalába tartozott. Itt készültek a hazai elektronikai ipart megalapozó generátorok, oszcilloszkópok. Kifejlesztették és gyártották az egyetlen hazai fejlesztésű számítógépet az EMG 830-at és a Hunor CNC szerszámgép vezérléseket. A gyárat a rendszerváltás után felszámolták. (Most „EMG ipari park” van a helyén). Az egykori HÉV vágányok helyére Helytörténeti Fasort építettek. Jobbra Szent István Sör felirat látható.

  • VF_30_748

    Üdvözlet Mátyásföldről! - Imre utcza, Budapest, 1905

    "Üdvözlet Mátyásföldről! Imre utcza" - olvasható a vasút felől az Imre utcát és az előtte lévő parkot ábrázoló képes levelezőlap másolatán. Balra egy nagyvendéglő bejárata látható. (tulajdonos: ... György)

  • VF_31881

    Rákosszentmihály Vén fiúk vendéglő

    Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben. Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig. A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz.

  • VF_28814

    Üdvözlet a Rákosszentmihályi Bürgermeister-féle vendéglőből

    Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben. Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig. A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz.

  • VF_31602

    Sashalom

    Sashalom 1950 óta Budapesthez tartozó, egykor önálló település, ma városrész a XVI. kerületben. Határai: Lőcs utca a Budapesti úttól – Sasvár utca – Futórózsa utca – Veres Péter út – Jókai Mór utca és meghosszabbított vonala – Pesti határút – Sárga rózsa utca – Veres Péter út – MÁV Körvasút – Budapesti út (páratlan oldal) a Lőcs utcáig. Az Orion vállalat műszerkészítő részlegéből alakult az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG). A gyárat eredetileg az újpesti Baeder szappangyárban helyezték el, majd 1951-ben a sashalmi úgynevezett Ehmann-telepen a József Attila-Ond vezér útja és a Határerdő által határolt területen jelölték ki a gyár új telephelyét. A gyár 1954-től 1995-ig az új telephelyen működött. Az EMG a magyar elektronikai ipar megteremtője volt. Sashalom legnagyobb munkáltatójaként több mint 2000 alkalmazottat foglalkoztatott, ebből 200 felett volt a mérnökök száma. 237 elfogadott szabadalmával a hazai műszaki fejlesztés élvonalába tartozott. Itt készültek a hazai elektronikai ipart megalapozó generátorok, oszcilloszkópok. Kifejlesztették és gyártották az egyetlen hazai fejlesztésű számítógépet az EMG 830-at és a Hunor CNC szerszámgép vezérléseket. A gyárat a rendszerváltás után felszámolták. (Most „EMG ipari park” van a helyén). Az egykori HÉV vágányok helyére Helytörténeti Fasort építettek.

  • VF_33_118

    Kioszk Kávéház, Budapest, 1912

    Forrás Fürdő

    A képeslapról készített fotón a rákosszentmihályi Forrás Fürdő melletti Kioszk kávéház bejárata látható. A kávéház egyben székhelyként is szolgált, az 1910-ben megalapított Rákosszentmihályi Sport Clubnak. A fürdő vélhetőleg az 1890-es évek elejétől működött (1891?). A dátum az eredeti képeslap keltezése alapján.

/3
<< >>