rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 11853

Találatok szűrése
/1186
<< >>
  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Késmárk Fő tér Városháza

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    A Városháza 1415-ben épült gótikus stílusban; az 1515-ös tűzvész után, 1541 és 1553 között reneszánsz ízlésben építették újjá, a XVIII. században pedig copf stílusban renoválták. Második emelete 1922-ben készült, tornya barokk.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Pártázatos reneszánsz várkastély

    Késmárk, Thököly-vár

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    Pártázatos reneszánsz várkastély A Poprád folyása mellett fekvő Késmárk (Kežmarok), mögötte a Magas-Tátra csipkés csúcsaival a Szepesség legfestőibb fekvésű városa. Központjában áll a ma múzeumnak otthont adó reneszánsz stílusú, pártázatos, bástyákkal tagozott Thököly-vár, mely napjainkban gyönyörűen restaurálva kora barokk kápolnával és a fekete várúrnő sötét legendájával a Tátra alatti város népszerű látványossága.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Késmárki evangélikus templom, fatemplom

    Oltár, keresztelőmedence, szószék

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    Az Evangélikus Fatemplom a Felvidék leghíresebb és legnagyobb fatemploma. Fehér vakolatával kívülről nem sokat mutat. Épült 1690 és 1717 között, vasszögek nélkül, mivel a császári rendelet csak fából ácsolt templomot engedélyezett a protestánsoknak utcavonalban, kőalapzat nélkül. Alaprajza görög kereszt alakú, négy cirbolyafenyő-oszlop tartja az egészet. Méretei: 34 x 30 méter, befogadóképessége: 3000 lélek. Belsejét festett ószövetségi jelenetek ékesítik, az oltár barokk, orgonájának fasípjai vannak. Egykorú a szószék és a keresztelőmedence is. A templom ma múzeum, védett műemlék.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Evangélikus templom oltár Késmárk

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Késmárk, Thököly-vár

    Pártázatos reneszánsz várkastély

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    Pártázatos reneszánsz várkastély A Poprád folyása mellett fekvő Késmárk (Kežmarok), mögötte a Magas-Tátra csipkés csúcsaival a Szepesség legfestőibb fekvésű városa. Központjában áll a ma múzeumnak otthont adó reneszánsz stílusú, pártázatos, bástyákkal tagozott Thököly-vár, mely napjainkban gyönyörűen restaurálva kora barokk kápolnával és a fekete várúrnő sötét legendájával a Tátra alatti város népszerű látványossága.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Késmárki evangélikus templom faorgona

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    Késmárk büszkeségei közé tartozik az Evangélikus fatemplom is. Ezt 1717-ben építették hozzá egy 1593-ból származó régebbi szakrális építményhez, amely jelenleg a fatemplom sekrestyéjét képezi. Az egyedülálló faépítmény tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül. A fatemplom barokk jellegű belső tere is fából készült, különösen érdekes és értékes orgona a hozzá tartozó fasípokkal.

    A Szentháromság tiszteletére emelt, eredeti állapotában látható fatemplomban napjainkban is evangélikus istentiszteleteket tartanak.

  • Sopron

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Sopron az 1930-as, 1940-es években.

  • Keszthely

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszthely végvár a XVI. században. Rekonstrukció

    Ferences templom és kolostor alaprajza

    Keszthely az 1930-as, 1940-es években

  • Keszthely

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Ferences templom belső tere, szentély

    Keszthely az 1930-as, 1940-es években

    Keszthely gótikus ékköve A magyarországi gótikus művészet egyik kiemelkedő alkotása, Keszthely legrégebbi épülete a ferences szerzetesek által emelt Magyarok Nagyasszonya templom.

    A keszthelyi Fő téren található templom 1380 körül épült gótikus stílusban. Építtetője, Laczkfy István nádor, Keszthely akkori ura volt.

    A színes üvegablakok a csúcsíves formák, az egész templomnak sajátos hangulatot adnak.

    A szentély oldalfalain lévő, Magyarország legnagyobb összefüggő felületű gótikus freskói. 1386 körül egy egész festőműhely dolgozott a hatalmas freskósorozaton, amelyen már érezhető az olasz trecento, kora reneszánsz stílusa is. Az egész szentélyt beborító, néhol töredékes freskósorozat többek közt Jézus életéből vett jeleneteket, Máriát, a prófétákat, a szentlélek eljövetelét ábrázolja. A faliképek egyik különlegessége, hogy a megszokott glóriás szentek mellett világi portrék is láthatóak. A mintegy 30-40 férfifejet az ablakok káváiban találjuk.

  • Késmárk

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Késmárki evangélikus templom belső

    Késmárk az 1930-as, 1940-es években. Ma: Kezmarok Szlovákia.

    A templom népi barokk stítlusú. A hatalmas festett boltozat négy csavart oszlopra és széles falakra támaszkodik. Alakját az egyenlő szárú görög keresztet formázó amszterdami Noorderkerk templomról mintázták.

    Az evangélikus templom Szlovákia épített kulturális világörökségének részét képezi. A Szentháromság tiszteletére emelt, eredeti állapotában látható fatemplomban napjainkban is evangélikus istentiszteleteket tartanak

/1186
<< >>