rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 6911

Találatok szűrése
/692
<< >>
  • A Selmeczi Népbank Rt. részvénye 200 korona értékben

    A Selmeczi Népbank Rt. részvénye 200 korona értékben

    Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból. A részvények az újkori Európa gazdasági életében jelentek meg először. Magyarországon a 19. század első felében vált népszerűvé ez a társulási forma, majd 1867 után, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok. Az országban a részvénytársasági forma a gazdasági élet meghatározó szereplője maradt egészen az 1949-es államosításig. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben Magyarországon újra megjelent a részvénytársasági forma. Azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvényeknek a papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége. A múzeum gyűjteményében őrzött közel 2600 részvényből kb. 1600 papírt közlünk. Az egyes társaságok különféle kibocsátásaiból általában csak a legrégebbi részvénypapírt mutatjuk be.

  • Sorsjegy

    Sorsjegy

    A lótenyésztés emelésére alakult rt.

    Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

  • lead_Szegedi_Kenderfongyr_Rt_841711

    A szegedi kenderfonógyár részvénye

    Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból

    A szegedi kenderfonógyár Rt. által kibocsájtott részvény, 40 pengőről.

  • lead_Magyar_Kender_833661

    A magyar kender-részvény

    Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból

    A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. összevont részvénye 1000 pengő értékben.

  • Ismeretlen, arcát kalappal eltakaró ülő férfi 1862 kör

    Portréfotó az 1860-as évekből

    Ismeretlen, arcát kalappal eltakaró ülő férfi 1862 körül.

  • lead_Budapesti_ltalnos_Villamossgi_Rt_825581

    A Budapesti Általános Villamossági Rt. részvénye 200 koronáról

    Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból. A részvények az újkori Európa gazdasági életében jelentek meg először. Magyarországon a 19. század első felében vált népszerűvé ez a társulási forma, majd 1867 után, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok. Az országban a részvénytársasági forma a gazdasági élet meghatározó szereplője maradt egészen az 1949-es államosításig. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben Magyarországon újra megjelent a részvénytársasági forma. Azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvényeknek a papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége. A múzeum gyűjteményében őrzött közel 2600 részvényből kb. 1600 papírt közlünk. Az egyes társaságok különféle kibocsátásaiból általában csak a legrégebbi részvénypapírt mutatjuk be.

  • Nő mellképe

    Nő mellképe 1867

    Nő mellképe.

  • Férfi mellkép

    Férfi mellkép 1870

    Férfi mellkép 1870-ből. Készült Zágráb-ban (Agram németül).

  • lead_pesti_magyar_kereskedelmi_bank

    A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvénye

    A Magyar Nemzeti Múzeum egy több mint 2600-db részvényből álló gyűjteménnyel rendelkezik, amely főként Magyarországon a 19. században valamint a 20. század első felében kiadott részvényeket tartalmaz, ugyanakkor kisebb számban fellelhetők benne a magyarországi tőzsde (a rendszerváltás után végbement) újraalapítását követő időszakban kiadott részvények is.

  • lead_Szlavoniai_Drvavidki_Helyi_rdek_Vast_Rt

    A Szlavoniai Drávavidéki Helyi Érdekű Vasút Rt. elsőbbségi részvénye

    A Magyar Nemzeti Múzeum egy több mint 2600-db részvényből álló gyűjteménnyel rendelkezik, amely főként Magyarországon a 19. században valamint a 20. század első felében kiadott részvényeket tartalmaz, ugyanakkor kisebb számban fellelhetők benne a magyarországi tőzsde (a rendszerváltás után végbement) újraalapítását követő időszakban kiadott részvények is.

/692
<< >>