rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1429

Találatok szűrése
/143
<< >>
  • 722946_lead

    Lánchíd

    olajfestmény

    Benyovszky Mária kortárs festőművész olajfestménye,címe:Lánchíd A képen a főváros egyik legszebb hídja a Dunán átívelő monumentális alkotás a Lánchíd egészen sajátos és lenyűgöző perspektívában bontakozik ki.A kép tónusát a víz kékje határozza meg,ehhez igazodik a képkeret kék színe is.

  • 723059_lead

    Gyümölcsös tál

    olajfestmény

    Szabó Krisztina kortárs festőművész "Gyümölcsös tál" című olajfestménye.A fekete háttérből egy ezüstözött, köralakú tál emelkedik ki,amelyen 3 őszbarack és egy fürt szőlő pompázik,üdítő kívánatos csemegeként. A festmény sötét fakeretet kapott.

  • 729801_lead

    Kisfaludy Étterem-hotel

    képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon Sümeg város központjában álló műemlékjellegű Kisfaludy Szálloda Étterem Hotel és Cukrászda színes, montázs fotóképe. Jelenlegi neve:Kisfaludy Vendégház Cukrászda (Kossuth L.u. 13.) Sümeg belvárosában az öreg gesztenye fák árnyékában helyezkedik el a Kisfaludy vendégház. A 120 fő befogadására alkalmas étterem finom magyaros konyhájával vonzza a vendégeket, amely még kiegészül egy 50 fős nemdohányzó különteremmel illetve egy 40 fő befogadására alkalmas cukrászdával is. A nyári időszakban megnyitott hangulatos erdélyi stílusú kerthelységgel várjuk kedves vendégeinket, amely 120 fő ellátását tudja biztosítani. A vendégház kiválóan alkalmas családi rendezvények, céges bulik, szülinapi zsúrok, kerti partik, alkalmi rendezvények, halotti torok és esküvői rendezvények lebonyolítására. A konyha hideg és meleg konyhai készítmények előállításával foglalkozik.

  • 729777_lead

    Sümeg

    képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon Sümeg 3 nevezetessége látható: a Sümegi vár bejárata;a Sümegi Városi Strand és a Sümegi Buszállomás.A fényképek a múlt század közepén készültek.A képeslap három fekete-fehér fotográfia kompozíciója. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll. A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll. A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható.

  • 622209_lead

    Szenteltvíztartó XV.

    A szenteltvíztartó eredeti, sárga mázas, hátlapján kereszter feszített domború Krisztus ábrázolás. Széles átmérőjű ívelt oldalú víztartó, alján gomb. Sümeg környéki gyűjtésből, Dr. Tóth Károlyné Darnay Sarolta ajándékozta a Sümegi Városi Múzeumnak. A szenteltvíztartók és a népi vallásosság. A katolikus parasztság házain kívül -belül tükröződött az ott élő család vallása.Az épületek oromzatán vagy a a kémények tetején keresztek álltak,a barokk díszekkel ékes gazdag parasztházak homlokaira,gipszből vallási szimbólumokat formáltak,s az épületek utcai homlokzatán,kis fülkében sokféle fa,porcelán vagy cserép Mária-szobor állt.Bent ,legtöbbször a ház végfalán a mestergerenda és a tükör alatt függött a kereszt. Az ún. szentsarok a tisztaszobában volt,s ugyanitt,az ajtó mellett akasztották fel a cserép vagy porcelán szenteltvíztartót is.Este-reggel a család tagjai ujjukat a szenteltvízbe mártva vetettek keresztet.Rendszerint olvasót tekertek rá,amelynek keresztje a szenteltvíztartó alatt lógott. A szentsarokban álló asztal szakrális jellegét mutatta,hogy rajta csak enni lehetett,munkavégzésre nem használták. Amikor a pap jött gyóntatni a beteget az asztalt fehér terítővel terítették le,ráhelyezték a szentséget, a szent ostyát. A szenteltvíztartó eredeti, sárga mázas kerámia.Hátlapja széles,erősen tagolt záródással.A hátlap közepén Mária,mellette fáklyát és babérkoszorút tartó angyal.Víztartója félgömb alakú ,nyújtott gombos záródású. Sümeg környéki gyűjtésből,Dr.Tóth Károlyné Darnay Sarolta ajándékozta a Sümegi Városi Múzeumnak.

  • 639348_lead

    Vájling

    Belül fehér, kívül kék mázas. Margarétás mintázatú a díszítése ( fehér, vörös, zöld).A sümegi Városi Múzeum különgyűjteményének Patonai-Nádasi anyagából. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen. A város híres fazakasai közül ki kell emelni Patonai Ferencet /1925-1987/,aki az 1940-es évek elejétől kezdődően dolgozott Sümegen.Fő célja a helyi hagyományok újraélesztése,a múlt örökségének megmentése.Felkutatta a régi cserépedényeket,róluk készült fényképeket,az utolsó sümegi fazekasoktól elsajátította a hagyományos formakincset és díszítésmódot.Házában családi múzeumot rendezett be,amelyben megtalálhatóak voltak a begyűjtött és saját készítésű edények is.1979-ben a Népművészet Mestere,1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte.A "Patonai -műhely folytonosságát,keresztfiúk,Nádasi János fazekasmester munkássága biztosítja.

  • 697666_lead

    A sümegi váristálló

    olajfestmény

    Papageorgiu Andrea: A sümegi váristálló című alkotása. A kép geometrikus, kissé sötét tónusú színekkel ábrázol egy lovardai életképet, fókuszban egy csodaszép lóval. Papageorgiu Andrea (Budapest, 1980. szeptember 23. –) magyar festőművész. A magyar anyától és görög apától származó festőnő 1980-ban született Budapesten. Édesapja, Papageorgiu Szteliosz grafikusművész. 1999-ben érettségizett a Szent Margit Gimnázium rajz tagozatos diákjaként. 2007-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott festő szakon, Kovács Attila tanítványaként. 2005-ben elnyerte az Amadeus Alapítvány alkotói ösztöndíját, 2007 és 2010 között az Amadeus Alkotóház tagja volt. Papageorgiu Andrea számára a szín a legfontosabb kifejezőerő, a színek egymáshoz való viszonya, a köztük keletkező feszültségek és harmóniák érdeklik festés közben. Ezáltal a képeinek erős megszólító ereje keletkezik, az élmények intenzitása eltér a megszokott valóságtól. Minden esetben intenzív színekkel dolgozik, a hideg színek a legmeghatározóbbak a képein. A színek mellett fontos a figuralitás is, a látható, érzékelhető világ ábrázolása. Képei egyedi hangulatot, színvilágot, érzelmeket képviselnek, melyektől festészete meghatározóvá válik a kortárs képzőművészet számára. A korábbi, intenzív hatású képek helyett mostanában egyre aprólékosabban fest, művészete az eksztázis felől a hétköznapi csodák felé megy el. Vannak kedvenc témái, mint például a kocsmák, táncosok, lovak, de nem szeret sorozatban gondolkodni – saját bevallása szerint ez nem motiválja. Budapesten él és alkot. Kitüntetései: Amadeus alkotói ösztöndíj (2005) Hódmezővásárhelyi Tárlat különdíja (2006, 2007, 2011) Hódmezővásárhelyi Tárlat - Galyasi Miklós díj (2008) Artexport Munkácsy pályázat fődíja (2009) Hódmezővásárhelyi Tárlat - Emberi Erőforrás Minisztérium díj (2013)

  • 707919_lead

    Csákó karddal

    akvarell

    Szórádi István Ödön kortárs festő alkotása, a kép címe: Csákó karddal. A képen egy huszárcsákó és kard fekszik egy asztalon egy boros kancsó társaságában. A festmény a Sümegi Váristálló által szervezett alkotótáborban készült a 2010-es években.

  • 723056_lead

    Balatoni horgászok

    olajfestmény

    Tóth-Kovács József kortárs festő, aki a Sümegi Váristálló alkotótáborának is alapító tagja és rendszeres alkotója. Születési idő: 1984. 04. 10. Születési hely: Zenta, Szerbia. Tanulmányok: 2003 - 2009: Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak, Budapest 1999 - 2003: Bogdan Suput Formatervező Szakközépiskola, Újvidék Díjak: 2004: Nagyidai Nagy Lajos-díj 2002: Újvidéki Mezőgazdasági Egyetem díja (II.) 2009: Pannoncolor-díj Tagságok: 2008: Art '90, Szerbia 2007: Szerb Aquarellisták Társasága

  • 723055_lead

    Kossuth Lajos halotti maszkja

    plasztika

    Buda István szobrász- és éremművész munkája: "Kossuth Lajos halotti maszkja", gipsz-kisplasztika. Buda István(Győr, 1952. nov. 9.-) szobrász- és éremművész. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, Szabó Iván volt a mestere. 1988-ban Kassák Lajos ösztöndíjban és SZOT-díjban részesült. 1991 óta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, Budapesten alkot a Százados úti művésztelepen, összefogott mintázású figurális plasztikákat és érmeket készít. Kiváló rekonstrukciós referencia munkái is vannak. Kiállítások (válogatás) 1982 Művelődési Ház, Tiszakécske 1984 Városi Könyvtár, Győr 1986 Kórház Galéria, Cegléd 1987 Művelődési Ház, Püspökladány 1989 Képcsarnok, Debrecen ; Hatvani Galéria, Hatvan 1990 Eger 1991 Józsefvárosi Galéria, Budapest 1995 Kortárs Galéria, Pécs 2004 Szalóky Anna Galéria, Budapest Köztéri munkái: Mártíremlékmű (pirogránit, 1979) Kiskunhalas, Néppark Radnóti Miklós dombormű (1984) Abda, Művelődési ház Liszt Ferenc-tondó (bronz, 1985) Győr, Zeneiskola Szent György dombormű (1995) Budapest, XX. ker. Rendőrkapitányság, Körtefa Madonna, Lund (Svédország), Budapest II. Rákóczi Ferenc Gimnázium toronyóra faszobrai (rekonstrukció), Akt torzó, Berlin Nepomuki Szent János (rekonstrukció), Ikrény Szádeczky-Kardos portré, Justicia szobor, Budapest, ELTE Századfordulós allegorikus faszobrok másolatai, Budapest, ELTE Vergilius és Dante Budapest, ELTE, Budapest, V. kerület, Szerb utca 21-23.

/143
<< >>