Kaján Tibor:"Lótabló" című munkája.Különböző ló ábrázolások sorakoznak a képen ,grafit technikával. Kaján Tibor,Kalász,Klein (szül:Miskolc,1921.márc.3.- Bp.,2016.máj.16.) magyar grafikus,karikaturista. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997–2012). A magyar és egyetemes karikatúraművészet meghatározó, iskolateremtő művésze. „Történelmi okok” miatt – túlkorosan – csak huszonnégy évesen kezdhette el főiskolai tanulmányait. Az alakuló Ludas Matyinak viszont egyik legfiatalabb alapító tagja volt. „Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” „Alkotásaiból bölcs mosoly sugárzik, s a rejtett összefüggéseket tárják fel. Miként mondja: elég rossz rajzokkal kezdett, sok volt a mondanivalója, amit nem tudott áttenni grafikába. Mostanra ez megoldódott: kevés a mondanivalója, így aztán jobban ki tudja fejezni magát.”Miskolcon, az Arany János utcában született. 5-6 éves korától a rajzolás jelentette számára a legönfeledtebb játékot, elfoglaltságot. Édesapja járatta Az Újságot, ennek vasárnapi mellékletében mindig közöltek karikatúrákat. Iskolai tanulmányait a Deák utcai Hunfalvi Reáliskolában kezdte el, ahol Veszprémi tanár úr fedezte fel tehetségét, és biztatta karikatúrák rajzolására. A család Budapestre költözése után a Vörösmarty Reál Iskola tanulója lett. Ötödikes korában Tokaji Nagy Béla természetrajztanárról készített karikatúrája társai elismerése mellett igazgatói megrovást és egy nevelő célzatú osztályismétlést is eredményezett. „Te botrányt okoztál, az ilyen kaján alakra nincs szükségünk, csak rontják az osztály szellemét!” – mondta a sértett pedagógus. Ezután társai csak így hívták, később művésznévként is megfelelt ez a minősítés. Tizenegy éves korában elveszítette édesanyját. Egy évre Miskolcra került a rokonokhoz. A tizenkét tagú, pékséget üzemeltető Róth dinasztia befogadta, gyakran felülhetett a lovas kocsi bakjára, megszerette a paraszt-zsidó életet. Legnagyobb hatással a Pesti Naplóban publikáló Gáspár Antal volt rá. Gáspár műveinek reprodukálása jelentette számára a kihívást. Szabadkézirajz-tanára, Farkasfalvy Imre felfigyelt rá, és elmondta véleményét próbálkozásairól. Érettségi után a főiskolára nem jelentkezhetett, Óbudán a Gutmann és Fekete Harisnyagyárban helyezkedett el. Huszonegy éves, amikor munkaszolgálatra Galántára vezénylik. A következő állomás Ungváron át Turjaremete; követ tör, utat épít a hegyen át Perecseny felé. A sors fintora: a műtárgy később a német helyett a szovjet csapatok mozgását segítette. Később Esztergom és Debrecen lesz az „állomáshelye”. A cívis városban a Hunyadi páncélosok eltűnése után hirtelen szabad lesz; az ostromlott Budapest helyett Szeged lesz átmeneti lakóhelye. 1945 és 1950 közt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója; mesterei voltak: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő és Koffán Károly. 1945-ben a Ludas Matyi egyik legfiatalabb alapító tagja. Közel két évtizedig jelentek meg itt rajzai. A főszerkesztővel, Tabi Lászlóval azonban konfliktusa támadt és távozott, illetve távozni kényszerült a laptól. Ezt követően tizennégy éven át a Tükör című hetilap munkatársa. 1978-tól a jogfolytonos, de művészeti hetilapként aposztrofált Új Tükör főmunkatársa. Ennek megszűnése után több lapban (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Filozófiai Szemle, Lyukasóra, Új Írás, Hócipő) is rendszeresen publikált. Ő hozott létre és gyakorolt egy sajátos műfajt, a nekrológkarikatúrát, amelynek hőse egy-egy, a művész által tisztelt vagy hozzá közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít, köztük volt Charlie Chaplin, Einstein, Liszt Ferenc, Beethoven, Mándy Iván stb. Alkotásainak egy-egy részét több közgyűjtemény (a bázeli Sammlung Karikaturen und Cartoons, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a pécsi Képzőművészeti Gyűjtemény) őrzi. Az MTV 1970-ben készített Karikatúra című filmsorozata Kaján portréjával indult. 2002-ben Moldova György Történelem óra címmel riportkönyvet írt a művészről. Egy zuglói lakótelepen lakott. Kossuth-díjra csak felterjesztették, de művészetét a mindenkori hatalom ilyen magas szinten nem ismerte el. Kilencvenedik születésnapján szülővárosában, egykori iskolájában önálló kiállítása nyílt. Budapesten lakása előtt – flashmob (villámcsődület) keretében – barátai tízperces tapssal ünnepelték. Kilencvenötödik születésnapján (2016. márc. 3.) a Spinoza Házban nyílt kiállítás tiszteletére: Hommage à Kaján Tibor. Karikaturista pályatársai saját, ill. Kaján-karikatúrák felhasználásával tisztelegtek a Mester előtt (az esemény nyomán katalógus is készült).

Tóth Dávid szobrász: "Nyúlfej" című bronz kisplasztikája. Tóth Dávid Budapest 1974. március 26. ,kortárs szobrász. 1988 és 1992 között a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán tanult. Mesterei voltak Czinder Antal, Meszlényi János és Kubisch János. 1992 és 1997 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán tanították. Korai munkái az állatvilág figuráit ábrázolták. Díjak, elismerések: Aschner Lipót emléktáblája a Szusza Ferenc Stadionban (Budapest, IV. kerület, Megyeri út 13.)1992: Kerényi Jenő tanulmányi-díj 1995: Tárgyi Különdíj, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Alkotása:Puskás Ferenc szobor Óbudán A műalkotás, melyhez egy Madridban készült fénykép adta az ötletet, az „Aranycsapat” legendás játékosát örökíti meg, amint öltönyben, elegánsan gyerekeket tanít dekázni az utcán. A bronz szoborcsoport főalakját Pauer Gyula tervei alapján formázták meg, a mellette álló gyermekeket pedig Tóth Dávid készítette. A szobrot 2013. március 28-án avatták fel (Budapest, III. ker., Bécsi út 61.).

Török Tivadar:"Charlie Ondó" című karikatúrája.A művész a karikatúra minden elemét használva ad helyzet- és jellemkomikumot is a vegyes technikával készült képéhez. Török Tivadar festő,grafikus,karikatúrista,szü.:Türje (1952. ápr.8.). Már kisgyermek korától kezdve rajzolt. Különböző újságokban megjelent rajzokat, képregényeket másolt. Az akkoriban megjelent újság (Pajtás) rajzait másolta. Ebben az újságban főként Endrődi István rajtechnikája, stílusa ragadta meg, mely igen nagy hatással volt rá. Ezeket a rajzokat szorgalmasan lemásolta, és a stílusjelek a mai rajzain is felismerhetők. Édesapja korai halála után Budapestre költöztek. Ez a család anyagi helyzetét igen megváltoztatta, ezért az általános iskolai tanulmányai befejezése után szakácsnak tanult. Rajzszeretete végett sokszor kerül konfliktusba a tanáraival. (Iskolai füzetében ezek többet szerepeltek.) A katonai szolgálata alatt politikai karikatúrái miatt számtalan összetűzésbe került parancsnokaival, ezért inkább a leszerelő katonák között az akkor népszerű kapcára rajzolt. Később anyagilag függetlenedett, ekkor megnyílt az út a magániskolákba, képzőművészeti tanulmányokra. Festészetben a klasszikus reneszánsz mesterek hatásait követi. A műveiben Bosch, Bruegel hatásai érvényesülnek. A humor, a karikatúra a groteszk is felfedezhetők alkotásaiban. Jelmondata: "A világ azért él tovább, mert nevetés van." Mesterei: Rádóczy Gyarmathy Gábor, Szunyoghy András és Nicolas Szuhodovszky.

Gábor Móric Virágcsendélete. Technika:olaj,vászonfestett műanyagkeretben. A művész aláírásával és dátummal (1971.IX.13.)Korsóban fehér,mályva és lilaszínű őszi rózsa csokor. Gábor Móric Kisújszállás (1889-1987) Bp. 1906-tól két évig a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, Székely Bertalan, Balló Ede és Szinyei Merse Pál tanítványaként. 1907 és 1908 között a párizsi École de Beaux-Arts-on, Fernand Cormon osztályában tanult. Tanulmányúton járt Olaszországban, Ausztriában, Németországban, dolgozott az USA-ban és Hollandiában. Hazatérése után tagja lett a Cennini Társaságnak, a Munkácsy Céhnek és a Magyar Arcképfestők Társaságának.

Török Tivadar karikatúrája,a sümegi alkotótábor egy vidám győzelmi jelenetét örökíti meg a karikatúra jellemző humoros,parabolisztikus ábrázolás módjával. A képen a győzelmi vadászjelenet hősei, a tábor alkotó művészei, többek között maga a festő ill.Rádóczy Gyarmaty Gábor, az elejtett zsákmány pedig maga a szervező és házigazda Capári Róbert huszárőrnagy.Vegyes technikával készült. Török Tivadar festő,grafikus,karikatúrista,szü.:Türje (1952. ápr.8.). Már kisgyermek korától kezdve rajzolt. Különböző újságokban megjelent rajzokat, képregényeket másolt. Az akkoriban megjelent újság (Pajtás) rajzait másolta. Ebben az újságban főként Endrődi István rajtechnikája, stílusa ragadta meg, mely igen nagy hatással volt rá. Ezeket a rajzokat szorgalmasan lemásolta, és a stílusjelek a mai rajzain is felismerhetők. Édesapja korai halála után Budapestre költöztek. Ez a család anyagi helyzetét igen megváltoztatta, ezért az általános iskolai tanulmányai befejezése után szakácsnak tanult. Rajzszeretete végett sokszor kerül konfliktusba a tanáraival. (Iskolai füzetében ezek többet szerepeltek.) A katonai szolgálata alatt politikai karikatúrái miatt számtalan összetűzésbe került parancsnokaival, ezért inkább a leszerelő katonák között az akkor népszerű kapcára rajzolt. Később anyagilag függetlenedett, ekkor megnyílt az út a magániskolákba, képzőművészeti tanulmányokra. Festészetben a klasszikus reneszánsz mesterek hatásait követi. A műveiben Bosch, Bruegel hatásai érvényesülnek. A humor, a karikatúra a groteszk is felfedezhetők alkotásaiban. Jelmondata: "A világ azért él tovább, mert nevetés van." Mesterei: Rádóczy Gyarmathy Gábor, Szunyoghy András és Nicolas Szuhodovszky.

Ambrus Lajos : "Pihenő akt" című olajfestménye. A képen kanapén,piros és fehér drapériákon pihenő meztelen női test,trljes alakos,kicsit féloldalas pózban,egyik kezét a feje alatt nyugtatja.Erős színek,határozott vonalvezetés jellemzi a festményt. Ambrus Lajos kortárs festő. "Képzőművész, aki vadászik, vagy vadászó képzőművész. Lehetne így is jellemezni Ambrus Lajost, a Kecskemét mellett, Ballószögön lakó festőművészt. Szakállas, erős alkata mindig feltűnt a Gemenci Alkotótáborban. Beszélgetéseinkkor kitűnt, hogy nem csak festi, rajzolja a természetet, de aktív vadászként óvja, vigyázza is. Immár 13 éve tagja, s jó ideje gazdasági felelőse a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaságnak. 1952-ben Nagykőrösön született, lehet, hogy a bába már akkor összekeverte a babaolajat az olajfestékkel, de mint vallja, amióta az eszét tudja, mindig festő akart lenni. Az elhatározást bizonyára erősítette édesapja is, aki maga is festő volt. Az ambíciókkal telt fiúnak szerencséje volt, már iskolái megkezdésekor felismerték tehetségét és művészeti szakkörökben Palkó József, valamint Udvari Gyula és Goór Imre festőművészek segítették első lépéseit. A gimnáziumi és Közgazdasági Főiskolai évek alatt a festészetben is tovább képezte magát. B. Mikli Ferenc és Bozsó János Munkácsy díjas festők előbb mint magántanárok, az évek múltával mint barátok oktatták. Minden lehetőséget kihasznált, ahol tanulhatott (rajzkörök, tanítóképző főiskola) és nyarainak nagy részét a Zebegényi Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskolán töltötte. Itt Jets György festőművész vezetése mellett tanulta meg a különböző technikákat, többek között a freskó és szekkó gyakorlati fogásait is. A sok tanulás meghozta a gyümölcsét. 2000-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Hosszú rögös út vezetett idáig. Mivel a családot is el kellett tartani, a főiskola elvégzése után a kecskeméti Repülő Orvosi Vizsgáló Kutató Intézet munkatársa lett. Anatómiai rajzokat készített, így munkaidejében is azzal foglalkozott, amit szeretett és egyben a család elvárásainak is eleget tett. Itt ismerkedett meg a természetszerető, de még nem vadászó Ambrus Lajos a vadászattal és későbbi vadászati mentoraival, Dr. Csegery Attilával és Dr. Koncz Istvánnal, s ők vitték ki először és ők ajánlották be a társasághoz a területen lakó fiatalembert. 1988-ban nyert felvételt és a következő években már jelentkeztek képein a vadászati témák és az állatvilág is. Egy évre rá megvált az Intézettől és azóta csak a festészettel foglalkozik. Vallja, hogy az élet egy kalandozás, nos neki a festészet is az: nem idegen számára a tájkép, a vad, de otthonosan mozog a különböző vallások jelképeinek, jeleneteinek ábrázolásában, aktot és portrét is szép számban fest. Használ szenet, pasztellt, olajat, és különösen kedveli az akvarellt, ami felkészült tudást igényel, de frissen lehet vele dolgozni kint, a helyszínen is. Palettáján van a linómetszés, a szekkó, a freskó készítése is, nagy lélegzetű munkái a Ballószögi katolikus templom oltárképe, a Stáció olajképei, míg szülővárosában ökumenikus hitéleti képeket festett. Számos kiállítása volt Európában, művei eljutottak Amerikába és Afrikába is és számos hazai magángyűjteményben láthatók. Muray Róberttel való találkozása meghatározó volt, s tagja lett az 1994-ben alakult Altamira Egyesületnek, ahol is a kör tagjainak segítségével munkássága teljesebbé vált. Szerencséje úgy hozta, hogy 98-ban kijutott Namíbiába vadászni, ottani élményeit jellegzetes afrikai képekben jeleníti meg. Ambrus Lajosnak a látvány a fontos, egy szép táj egy mozgalmas nap feledteti az elmaradt fegyverhasználatot. A képek fotók módjára rögzülnek emlékezetében, ezekből születnek a későbbi művek. Falujának polgármestereként elismert ember, tíz éve vezet a fiataloknak szakkört, s megalapította a Ballószögi Művésztelepet, ahol rendszeresen megfordulnak neves alkotók is. Talán elmondható róla, hogy boldog ember, hozzájárul az élet szebbé tételéhez és tovább viszi, adja amit tanítóitól, őseitől kapott." (Bishof Ferenc)

Tóth-Kovács József: Fácánkakas című olajfestménye. A képen csodaszép, színes pompájában tündöklő, szárnyait széttáró fácánkakast festett a művész. Tóth-Kovács József kortárs festő,aki a Sümegi Váristálló Alkotótáborának is alapító tagja és rendszeres alkotója.Születési idő: 1984.04.10. Születési hely: Zenta, Szerbia Tanulmányok: 2003 - 2009: Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak, Budapest 1999 - 2003: Bogdan Suput Formatervező Szakközépiskola, Újvidék Díjak: 2004: Nagyidai Nagy Lajos-díj 2002: Újvidéki Mezőgazdasági Egyetem díja (II.) 2009: Pannoncolor-díj Tagságok: 2008: Art '90, Szerbia 2007: Szerb Aquarellisták Társasága

Lukasz Melchion :Csatajelenet című olajfestménye. Francia lovas huszárok ütközete gyalogos csapatokkal.Mozgalmas, lendületes ,színes olajfestmény.

Tóth-Kovács József: Csizmahúzó vadászlovas című olajfestménye. A képen, fiatal férfi vadászatra készülve éppen a csizmáját húzza fel. A festmény 2012-ben készült A Sümegi Alkotótáborban, a művész a festményt a szervező Capári Róbertnek ajándékozta. Tóth-Kovács József kortárs festő,aki a Sümegi Váristálló alkotótáborának is alapító tagja és rendszeres alkotója.Születési idő: 1984.04.10. Születési hely: Zenta, Szerbia Tanulmányok: 2003 - 2009: Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak, Budapest 1999 - 2003: Bogdan Suput Formatervező Szakközépiskola, Újvidék Díjak: 2004: Nagyidai Nagy Lajos-díj 2002: Újvidéki Mezőgazdasági Egyetem díja (II.) 2009: Pannoncolor-díj Tagságok: 2008: Art '90, Szerbia 2007: Szerb Aquarellisták Társasága

Levélnehezék, forgatott, színes üveg-beágyazásos, irizált tömör, üveggömb. Lilás-zöldes színű, mintás. A sümegi Püspöki Palota különgyűjteménye.