rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 36

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • Abulvalid_Merván_Elete_1885

    Abulvalid Merván Ibn Ganáh élete és munkái

    Dr Bacher Vilmos Értekezése Abulvalid Merván Ibn Ganáh zaragozai tudós nyelvész életéről munkásságáról.

  • mardochai ben hillel

    Mardochai ben Hillel

    Sein Leben und seine Schriften

  • kohn_beszédek

    Zsinagógai szónoklatok

    Ünnepi és alkalmi beszédek

    Dr. Kohn Sámuel, a pesti izraelita hitközség hitszónokának prédikációs kötete.

  • mesefüzet

    R. Pinchos ben Jóir és az egerek

    A megkerült gyermek

    Rabbi Száfró és az oroszlán

    A megkerült gyermek (folytatás)

  • A zsidóság_I_lead

    A zsidóság lényege és fejlődése _ I. rész

    Közel 25 éve annak, hogy ezen gyűjteményes füzetben közölt hat előadás egyetemet látogató zsidó ifjak gyülekezetében hangzott el a halhatatlan em­lékű Goldziher Ignác ajkáról, a pesti izr. hitközség székházá­ban. Az első öt nyomtatásban is napvilágot látott a Magyar Zsidó Szemle 1887. és folytatólag 1888. évfolyamában. A hatodik most először kerül a nyilvánosság elé. (...) Ezek a felolvasások egyik láncszeme azoknak a múlt század 80-as éveiben megnyilvánuló jelensé­geknek és történeti mozzanatoknak, melyek a jobbak lelkében azt a hitet keltették tele reménnyel, hogy a magyar zsidóság művelt és tisztult vallásos tudata ébredőben és a magyar Izrael vallásos életé­nek megújhodása küszöbön van. Az Országos Rabbiképző Intézetnek világhírű tekintélyt szereztek már halhatatlan triásza: Bloeh Mózes, dr. Bacher Vilmos és dr. Kaufmann Dávid tanárok. A zsidó vallástudományok benső kapcso­latban az európai tudományokkal itt először tárul­tak fel hazánkban rabbi-pályára készülő zsidó if­júink előtt, akik azután tudásukat és meggyőződésü­ket egyrészt lelkészi munkásságukkal bevitték a ma­gyar zsidóság köztudatába; másrészt dr. Bacher Vil­mos és dr. Bánóczi József szerkesztésében megindult Magyar Zsidó Szemle hasábjain a zsidó vallástudomány disciplináit a magyar nemzeti kultúra szerves részévé tették. "És van okunk kívánni, hogy a művelt ifjúság a zsidóság fejlődésének középpontjától el ne távolodjék, hogy tényezővé váljék e fejlődésben, hogy nemes he­vével s buzgó lelkesedésével előmozdítója legyen a nagy munkának, mellyel a jelenkor fiai jövőnknek tartoznak." "Die alten Vorstellungen über Religion sind nur zu besiegen durch mehr Religion, nicht durch Unreligion." B. Auerbach, Briefe II, 101

  • A_zsidóság_II_lead

    A zsidóság lényege és fejlődése II. rész

    Közel 25 éve annak, hogy ezen gyűjteményes füzetben közölt hat előadás egyetemet látogató zsidó ifjak gyülekezetében hangzott el a halhatatlan em­lékű Goldziher Ignác ajkáról, a pesti izr. hitközség székházá­ban. Az első öt nyomtatásban is napvilágot látott a Magyar Zsidó Szemle 1887. és folytatólag 1888. évfolyamában. A hatodik most először kerül a nyilvánosság elé. "Uraim, — A zsidóságnak nem politikai, állami történetével foglalkozunk ez előadásokban. Különben a mai előadás tár­gyához elérkezve, szólnunk kel­lene azon körülményekről, me­lyek között a héber állam lassan-lassan lesiilyedt arról a magaslatról, melyre Salamon király alapitotta vala, mig végül négy évszázad múlva az ellene törő assziriai és babilóniai államok túlnyomó hatalmának esett ál­dozatul. A nép zömét most a nagy világbirodalom szék­helyeire hurcolja a győző, és ott tanítói, kik, mint már meggyőződtünk róla, a nép hivatásának teljesítésére nézve teljesen mellékesnek látták annak önálló nemzeti és állami életét, a győző uralom iránti hűségre oktatják ; de annál hathatósabban kötik szivére azt a hivatást, melyet néki a vallás terén tulajdonítanak. Páratlan jelenséggel állunk itt szemben. A nép géniusa legmélyebb megaláztatása idejé­ben szüli legfenköltebb képviselőjét. Jesajás könyve második részének névtelen szerzője, a nagy vigasztaló próféta, a babilóniai korszak szülöttje. Jeremiás mel­lett ő benne éri el a prófétai idealizmus legfénye­sebb magaslatát." "Die alten Vorstellungen über Religion sind nur zu besiegen durch mehr Religion, nicht durch Unreligion." B. Auerbach, Briefe II, 101

  • három mese

    Három zsidó mese

    A leveleki menyegző

    Nefelejts

    Mayerl

  • Goldziher_Előadások_lead

    Előadások az iszlámról

    Új folyam 1911—1913. CYCLUS

    ELŐSZÓ
    "Az American Committee for Lectures on the History of Religions részéről, melynek hivatása, hogy amerikai főiskolák és tudományos intézetek körében sorozatos vallástörténeti felolvasásokat rendezzen, 1908 őszére meghívást vettem, hogy intézménye keretében az Iszlám történetéről tartsak előadásokat.
    Az iszlámnak nem politikai története, hanem a vallásos fejlődés folyamata volt az előadások tárgyául kitűzve. Arra határoztam el magamat, hogy a megtisztelő meghívásnak eleget teszek. A felolvasások kéziratával jó idejekorán el is készültem volt, midőn egészségem akkori állapota miatt a tervezett utazásról le kellett mondanom.
    Dolgozatomat ismerő néhány szaktársam jóakaró biztatása megkönnyítette azt az elhatározásomat, hogy eredeti rendeltetése szerint angol fordításra szánt kéziratomat Winter Károly heidelbergi egyetemi könyvkereskedésének a tőle megindított „Religionswissenschaftliche Bibliothek" 1. számául Vorlesungen über den Islam czímmel átengedjem. Az Előadások szerkezetén és berendezésén alig tettem változtatást; csak az egyes fejezetekhez függesztett jegyzetekkel és excursusokkal toldottam meg, melyekkel a tárgyammal kapcsolatos tudományos kutatásnak óhajtottam szolgálni.
    A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata szá­mára egykori hallgatóm, dr. Heller Bernát főreál­iskolai tanár úr fordította az eredetileg német nyelven (Heidelberg, 1910) megjelent Előadásokat.
    A fordító gondos munkájának revisiójával engem bíztak meg.
    Budapest, 1912. október
    Goldziher Ignácz"

    Méret: 19 cm x 13 cm

  • mesék, mondák

    Elbeszélések, mesék és mondák a zsidó népéletből.

  • kincsőrző

    A kincsőrző fa

    Zsidó mesék és elbeszélések

    "Mélyebb jelentőség rejlik gyermekkorom meséjében, mint abban a bölcsességben, amelyre az élet tanít,“ — így vallja Max Piccolominl, Schiller Wallenstein-jónak legeszményibb férfijel­leme. Csakugyan a mese, minthogy nem korlátozza valóság, valószerűség, korlátlanabbal tolmácsolhatja az emberi törekvéseket, ábrándokat, eszményeket, korlátlanabbal elégítheti ki a lélek vágyát igazságtételre („jótétért jót várj“), mint a valóság vagy a valószerű költészet. Ezért a mese közvetlenebbül oktathat, vezet­het, nevelhet. A zsidóság mindenkor élt a mesének evvel az erejével."

/4
<< >>