rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 30

Találatok szűrése
/3
<< >>
  • Teleki Blanka Gimnázium

    Teleki Blanka Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    A gimnázium Budapest egyik legrégebbi iskolája, 1873-ban képzett tanárokkal indult meg a képzés. A főváros legelismertebb iskolája lett, melyet Zirzen Janka vezetett. 1898-ban az iskola felvette az elhunyt Erzsébet királyné nevét, akkoriban kiváltság volt "erzsébetesnek" lenni. 1950-ig viselte a királyné nevét, majd Teleki Blankára változtatták, az addigi nyolc osztályos gimnáziumból négy osztályos lett, az általános iskola is megmaradt, de szervezetileg különvált.

  • Szent István Gimnázium

    Szent István Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    A gimnázium 1900-ban az akkoriban Barcsay utcai Madách Imre Gimnázium részlegeként működött. 1908-ban már a jelenlegi helyén önállósult. 1921-ben felvette Szent István nevét. A gimnázium erőssége a természettudományi tárgyak oktatása, mindemellett nagy figyelmet szentelnek a humán tárgyaknak is. 1960-tól speciális matematika tagozatos képzés is van, 1998-tól beindult az informatikai szak. Az épület homlokzata, aulája és lépcsőháza (helyreállított színes üvegablak, amely első királyunkat fiával, Imrével ábrázolja) műemléki védettséget élvez.

  • Szent Margit Gimnázium

    Szent Margit Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    Az iskolát 1920-ban, a trianoni békeszerződés évében alapították. Az 1920-as évek leánygimnáziuma a szentimrevárosi keresztény lakosság körében oly közkedveltté vált, hogy szükségesnek tartották egy új iskola megépítését. A jelenlegi műemlék épületet az 1932-33-as gazdasági válság idején a holland banki hitelből. Az impozáns neobarokk palotát a kor híres építésze, Fábián Gáspár tervezte. 1947-ben államosították, ekkor kapta a Kaffka Margit nevet, végül 1996-ban kapta vissza az egyház.

  • Szent Margit Gimnázium

    Szent Margit Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    Az iskolát 1920-ban, a trianoni békeszerződés évében alapították. Az 1920-as évek leánygimnáziuma a szentimrevárosi keresztény lakosság körében oly közkedveltté vált, hogy szükségesnek tartották egy új iskola megépítését. A jelenlegi, műemlék épület 1932–33-ban, a gazdasági válság éveiben készült el holland banki kölcsönökből. Az impozáns neobarokk palotát a kor híres építésze, Fábián Gáspár tervezte 1930-ban. 1947-ben államosították, ekkor kapta a Kaffka Margit nevet. 1996-ban a rendszerváltást követően került újra az egyház kezébe, és visszavette eredeti Szent Margit Gimnázium nevet.

  • Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

    Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    Budapest legrégebbi török kor utáni Középiskolája. 1687-ben Széchényi György prímás, esztergomi érsek alapította. Tanárai tervezték a Buda első modern vízvezetékét, a Szentháromság emlékművet. 1885-ben első magyar iskolai futball-mérkőzés lebonyolítása itt történt meg.

  • Veres Pálné Gimnázium

    Veres Pálné Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    1869-ben alapította Veres Pálné (született Beniczky Hermin) az iskolát, 14 leánytanulóval, 9 tanárral és a maga által készített tantervvel, a nők magasabb fokú képzésének érdekében. Három évvel később 1872-ben megalapították az iskola könyvtárát, amely mára két teremé nőtte ki magát, egy olvasó- és egy szabadpolcos. A könyvtár állománya 35270 könyvből áll.

  • Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium

    Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium

    kép
    minősített tartalom

    Az épületet Reichl Kálmán tervei alapján építették 1911-1912 között. A Cukor utcai részben kezdetben leányiskola működött, a Papnövelde utcai része pedig elemi iskola volt. Apáczai Csere János a híres magyar filozófus- pedagógusról kapta a nevét. Az iskolában négy- és hatosztályos képzés folyik.

  • Veres Pálné Gimnázium

    Veres Pálné Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    1869-ben alapította Veres Pálné (született Beniczky Hermin) az iskolát, 14 leánytanulóval, 9 tanárral és a maga által készített tantervvel, a nők magasabb fokú képzésének érdekében. Három évvel később 1872-ben megalapították az iskola könyvtárát, amely mára két teremé nőtte ki magát, egy olvasó- és egy szabadpolcos. A könyvtár állománya 35270 könyvből áll.

  • Eötvös Jószef Gimnázium

    Eötvös József Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    1854-ben kezdik meg a diákok a tanítást a pesti Vigadó egyik szárnyépületének külön termeiben, ekkor még német, és magyar nyelvet folyt az oktatás. 1857-58-as tanévet, már a mai helyén-V.kerület Reáltanoda utca7.- kezdi meg az iskola. A tervrajzokat, és a költségvetést Hild József városépítész készítette el. 1861 január 8-án Eötvös József, az akkor megválasztott iskolák bizottságának elnöke, a szülők egybehangzó döntésével az iskolát magyar nyelvűnek minősítette. A későbbi névadó ezen a napon lépett először az iskolába. Kezdetben hatosztályos fő reáliskolaként működött.

  • Toldy Ferenc Gimnázium

    Toldy Ferenc Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    Ferenc József császár 1854-ben alapított az iskolát, Budai, Császári, Királyi Fő reáltanoda néven. 1857-1859 között Petschnig János ( mai Eötvös József Gimnázium) rajztanára tervei alapján kezdték építeni. Az épület Neogót sárga és vörös nyers téglákból épült. 1920-ban kapja a Toldy Ferenc nevet. Az évek alatt sajnos sokszor sérült az épület, a méltán híres botanikus kertje, mely az I.világháborúban szenvedett károkat- De a II. világháború is végzetes volt az épületre, ekkor az oldalszárny kapott hatalmas bombatámadást, amiben a könyvtárban található több tízezres könyvritkaságok vesztek oda, 660 darabot tudtak végül megmenteni. Híres a bejárati ajtón található arany oroszlán, mely a mondás szerint, ha reggel kétszer megérintik akkor szerencsés napja lesz a diáknak. Sajnos 1986-ban ellopták a kilincset azóta egy másolat van a helyén. 2007-ben a Magyar Örökség díjat kapta meg az iskola.

/3
<< >>