rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 666029

Találatok szűrése
/66603
<< >>
  • NA_2677

    Megyeháza sajtótájékoztatójához összeállított anyag

    Megyeháza sajtótájékoztatójához összeállított anyag. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.

  • 841214_lead

    Füzet

    Fotó: Sass Károly sírja

  • 841233_lead

    A gyűdi kegyhely

    a történelmi események forgatagában

  • 41225_193

    Zalai Borcégér 1999

    Zalai Borcégér ünnep felvonulással, zenével, tánccal. Pillanatkép a Balaton-parti Bor utcából.

  • 748042_lead

    Sümeg hotel

    Turista Szálló

    A képes levelezőlap Tomori Ede fotója alapján készült. A sümegi Turistaszálló látható a színes képes üdvözlőlapon, a sümegi várrom egy részletével. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. 1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 841231_lead

    Szent Antal ifjúsága

    X. évfolyam 10. szám

  • NA_2676

    Az INEXTEX program célkitűzései, háttér anyaga sajtótájékoztatóhoz és a szeminárium programja

    Az INEXTEX program célkitűzései, háttér anyaga sajtótájékoztatóhoz és a szeminárium programja. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.

  • 841230_lead

    Szent Antal ifjúsága

    X. évfolyam 11. szám

  • Lead_2017.437.1.P

    János Kázmér (1564-1633) és János Ernő (1566-1638) szász hercegek tallérjának másolata

    János Kázmér (1564-1633) szász-coburgi és János Ernő (1594-1626) szász–eisenachi hercegek 1608-as ezüst tallérjának másolata. Kör alakú, kétoldalas érem, előlapján János Kázmér (1564-1633) és János Ernő (†1638) szász hercegek képmásával. A hercegek egymással szemben helyezkednek el, mindketten páncélt viselnek. Az előlap köriratai nehezen olvashatók: "D.G:IOHA:CASI:ET.IOHA:ERNS:FRA:DVCES SAXON". "FRID:ERNEHRT / VNFRID. VER. ZEHRT". Hátlapon körben szász hercegségek címerei. Középen szívpajzson a Szász Hercegség címere, átlós zöld rutasorral, fölötte "1608" évszám. Körirat: "LANTG:THVRI:ET.MARCHIO:MISN:MON.IMP.".

  • VF_20773

    Korona Szálloda és Étterem, Szentendre

    A képen a szentendrei Korona szálló éttermének (kávéházának?) belső részlete látható, márványlapos hajlított bútorzattal berendezetten. 1914-ben Huszik (Husvik) Lázár vezette, az akkor 7 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt, amely két egymáshoz épített egyemeletes házban alakítottak ki. Utcai homlokzatán, a kisebb épületen elhelyezett táblán volt olvasható Husvik Lázár neve. A jobb oldali nagyobb épület homlokzatán, a KÁVÉHÁZ ÉS VENDÉGLŐ felirat szerepelt. A házak előtt, amelyek valószínűleg a 18. század közepe táján épültek, a későbbiekben keskeny teraszos részt alakítottak ki asztalokkal, székekkel. Bár szállásként már nem funkcionál, éttermi része napjainkban is működik, Korona étterem néven (2018).

/66603
<< >>