Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható 2 bal oldali fekvő kép és egy jobb oldali álló kép elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól. Bal oldali felső kép: Kossuth tér a Kossuth szoborral, Városházával és a római katolikus templommal. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; Római katolikus templom: A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege.; Bal alsó kép: Áruház: Az áruház épülete jelenleg is megtalálható a Kossuth tér 7-9. sz. alatt.; Jobb oldali kép: Állami Gimnázium (ma Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium): A gimnázium eklektikus épületét Walsh Viktor budapesti műépítész tervezte. 1894-ben adták át a gimnázium főbejáratától a sarki épületszárnyig tartó részt. 1906-ban megkezdett iskolabővítéskor épült a jelenlegi bejárat és az attól balra lévő épületrész, ekkor kapta meg az épület a végleges mai formáját. 1676-ban kért rektort a karcagi református gyülekezet a debreceni kollégiumtól. Kezdetben az oktatás a latin ismeretanyagra épült. A 19. század közepén Karcagon is a nemzeti nevelés vált hangsúlyossá. A század vége felé megkezdődött az oktatás az algimnáziumi osztályokban. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé a 20. század elején vált, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. 1948-ban államosították, majd 1950-ben vette fel Gábor Áron nevét. 1968-ban indult meg az egészségügyi oktatás. A képzési szerkezet 1998-ban változott, amikor világbanki modell alapján működő humán szakközépiskolai oktatás indult meg. A 2009. esztendő elhozta a Református Egyház számára a gimnázium újraindításának lehetőségét.; 2 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 32-661

Postcards, Square, Statue, Town hall, Church, Monuments, School, Grammar school, Educational institutions, Public institutions, Store, Trade