Európában és Európán kívül – az ipari civilizáció terjedése következtében – átalakultak és szinte teljesen eltűntek a hagyományos paraszti közösségek. Ennek a folyamatnak a dokumentálására vállalkoztak az 1970-es években a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának szakemberei (Bodrogi Tibor (a kutatócsoport akkori igazgatója), Boglár Lajos, Gergely Katalin, Hoppál Mihály, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Németh Imre, Sárkány Mihály, Szabó Piroska). Rögzíteni – fényképezni, filmezni – kívánták egy Nógrád megyei, teljes egészében katolikus vallású, palóc néprajzi és nyelvi dialektust beszélő etnikai csoporthoz tartozó falu – Varsány – 1970-es évek eleji gazdasági, társadalmi, kulturális állapotát. Célul tűzték ki azoknak az óriási társadalmi-gazdasági változásoknak az elemzését, amelyek az adott néprajzi kutatás megkezdése előtt egy emberöltővel korábban kezdődtek meg és külső, drasztikus politikai beavatkozás hatására rendkívüli gyorsasággal mentek végbe. A nemzetközi kutatásban hasonló, változásvizsgálatnak, jelenkutatásnak nevezett feltáró munkálatok már az 1930-as évek közepe óta ismertek voltak, ezek nyomán indult meg – kezdetben a törzsi társadalmak, majd később – az európai és az Európán kívüli paraszti közösségekre vonatkozó tudományos feltáró munka. A varsányi vizsgálat 1971 és 1974 között zajlott. Varsány kiválasztása összefüggött az ekkor már zajló ún. „palóc kutatással”. Ezért döntöttek a kutatók úgy, hogy ehhez kapcsolódóan Nógrád megye egyik falujában végzik el a kitűzött reprezentatív vizsgálatokat. Így lehetőség nyílt arra, hogy a tematikus „palóc kutatás” forrásait felhasználva egy falunak a rendkívül részletes vizsgálatát többféle tudományos módszer felhasználásával elvégezzék. A varsányi kutatás során a következő tudományos kérdésekre keresték a néprajzkutatók a választ: Mit jelentett az életforma-változás egy hagyományőrző, katolikus, palóc etnográfiai csoporthoz tartozó magyar faluban? Miképpen jelentkeztek a központi – állami, gazdasági és társadalompolitikai – elgondolások, intézkedések a társadalom szerkezetének és tudatának változásában? Milyen új társadalmi–gazdasági vonások jelentek meg a 1970-es évek addig tipikusnak tekinthető magyar falujában? Mik voltak ennek a sajátosságai egy olyan társadalomban, ahol az átalakulás a diktatórikus szocialista rendszer iparosító, urbanizáló és a mezőgazdaságban az egyéni paraszti gazdálkodást teljes mértékben felszámoló, kolhozosító gazdasági – társadalmi körülményei között ment végbe? Hozzátesszük: mégpedig egy kettős (külső és belső), erős adminisztratív nyomásra, szovjet politikai utasításra, amely V. Andropov, a szovjet kommunista párt szocialista országokkal foglalkozó főosztályának közvetlen parancsára történt. Ez a szovjet hatásra megindult folyamat minden szocialista országban végbement 1960 körül. Varsányban tulajdonképpen a 60-as években, amikor az egész ország parasztságát kolhozosították, jött létre a szakszövetkezet. Ennek, valamint az extenzív iparosítás hatására a fölöslegessé váló, vagy elmenekülő varsányi férfiak nagy része heti ingázóvá vált. A helyi szakszövetkezetben pedig mód nyílt a mezőgazdaságból kiszorult női munkaerő foglalkoztatására is. Míg az egykori hagyományos paraszti világ gazdasági életének tradicionális rendje teljesen felborult, a szokások egy részében – így a lakodalomban, valamint a női viseletben továbbra is megmaradt. Az életmódbeli változások egy részét az eljáró férfiak generálták, ugyanakkor a helyi szokások például a lakodalom megszervezésének egész szokásköre továbbra is nagyon lassan változott. A tudományos néprajzi terepmunka ideje alatt került sor egy lakodalomra, amit a kutatók filmre vettek és fotóztak: végigkövették a lakodalom rítussorozatának, szokásanyagának minden mozzanatát. Ezért izgalmas ez a dokumentum, melyet most a kutatók rendelkezésére bocsátunk. A fényképeket Cservenka Ferenc és Bálint K. Bulcsú készítette. Tartalomjegyzék: Lakodalmi csoportkép, Násznép városi és ünnepi népviseletben 1771 - 1775 kép Vőlegény búcsúztatása (városi és ünnepi népviselet) 1776 - 1787; 1914 - 1926 kép Fotó a menyasszonyról (korabeli menyasszonyi ruha és esküvői népviselet) 1788 - 1790; 2177 - 2179; 2181 - 2182 kép Násznép (közeli rokonok) 1791 - 1793 kép Menyasszony és a vőlegény városi esküvői öltözékben 1794 - 1795; 1811; 2241 - 2246 kép Menyasszony és a vőlegény városi esküvői öltözékben az ünnepi népviseletbe öltözött vendéggel 1796 - 1799 kép Csoportkép városi és ünnepi népviseletbe ötözött vendéggel. 1800-1810 kép Menyasszony jelképes ágyvitele a szülői háztól a vőlegény házáig, valamint menyasszony-ágy és barátnők szállítása szekéren (résztvevők vegyesen városi és népviseletben) 1812 - 1829; 2215 - 2230; 2646 - 2647 kép Menyasszony ágya 2249-2252; 2663 kép Disznóvágás az esküvői vacsorához. Disznó leszúrása, perzselése és lemosása. Disznó feldolgozása: bontás, darabolás 1930 - 1947; 1950 - 1952; 1955 - 1962; 1965 - 1966; 1968 - 1984; 1996 - 1997; 2070 - 2073; 2076 - 2081; 2083 - 2084; 2087 - 2096; 2524 - 2534; 2498 - 2517; 2524 - 2535; 2540 - 2549; 1830 - 1831 kép Jellemző koraesti utcai események és a násznép 1972-ben 1832 - 1835 kép Esküvői vacsora előkészületei 1836 - 1837; 2435 - 2445; 2537 - 2539; 2545 - 2548 kép Falusi buszmegálló 1839 - 1840 kép A egyik kutató 1841 kép Sátor és a vendégek 1842 - 1845 kép Menyasszonytánc 1846-1849; 2325 - 2328 kép Lakodalmi vendégek 1850 - 1852 kép Hívatlanok 1853 - 1856 kép Esti vigasság a sátorban 1857 - 1860 kép Torták és sütemények a padláson (vendégek ajándékai) 1861 - 1864 kép Vendégek, akik csak beszélgetnek 1865 - 1867 kép Esti vigadalom 1868-1870; 2276a - 2310; 2312 - 2324; 2335 - 2350; 2351 - 2355; 2374 - 2383; 2386 - 2412; 2413 - 2423; 2658 - 2661 kép Meghívott vendégek a lakodalomban 1871 - 1872 kép Vőlegényre kitűzik a Rozmaring ágat 1873 kép Vendégek öltözékének díszítése 2257 - 2258 kép Kutató munka közben 1874 kép Lakodalmi menet a főutcán 1874 - 1883; 2107 - 2109; 1902 - 1913; 2187 - 2190 kép A két menet találkozik, menyasszony menete, vőlegény menete 2265 - 2276 kép Házasságkötő teremben 1884-1889 kép A fiatal pár a falu templomában . Templomi esküvő 1889 - 1890; 2163 - 2168; 2181 - 2186 kép Vendégek érkeznek 1927 - 1929; 2199 - 2204; 2199 - 2204; 2645 kép Udvari kemencében sütés. Kemence befűtése, tészták előkészítése, bevetése, kemence tisztogatása 1985 – 1995; 1999 – 2009; 2040 – 2041; 2046 - 2051; 2145 - 2149; 2154 - 2157 Főzni való tészta készítése 2052 - 2057; 2137 - 2140 kép Birkavágás- nyúzás-feldolgozás 2012 – 2039; 2158 - 2162; 2549 kép Zenészek megérkezése 2206 - 2209 kép Esküvő a tanácsházán 2210 - 2214 kép Esküvői kalács-örömkalács 2231 – 2239; 2359 – 2361; 2650 – 2657; 2662 - 2667 kép Menyasszony búcsúztatás 2356 - 2358 kép Hagyományőrző fejrevalók (összefoglaló) 1788 – 1790; 1914 - 1925 2175; 2177-2178; 2181-2182 kép

Javaslat: A feltöltött pdf kiterjesztésű képcsoportokon belül ctrl+f billentyűkombinációval leltári számra kereshet.