1. BEVEZETŐ. Írta: VISKI KÁROLY.
A szellemi néprajz tárgya. A folklore szó jelentése. Tárgyi és szellemi néprajz. E kettő egyezése és különbsége. A néplélek tartalma. Emlékezet és hagyomány. A megőrzés különbözősége. A változatok keletkezése. A hagyomány megrögzítése. Típus és variáns. A tárgyi és szellemi néprajz megjelenésének formája: térbeliség, időbeliség. A különböző eredetű hagyományok érintkezése és egymásra hatása. Műveltségbeli rokonság. A magyar népműveltség nyugatiassága. A szellemi néprajz illusztrálása. Véleménykülönbségek; feleletlen kérdések.
2. NÉPKÖLTÉSZET.
TÁJÉKOZTATÓ. Írta: SOLYMOSSY SÁNDOR.
A költészeti hagyomány megszólalásának alkalmi okai. Epikum és lírikum; a líra és epika kialakulása. A férfi epikaisága, a nő líraisága. Népköltés, műköltés. A hagyományozás módja; térbeli érintkezés; szóbeliség, írás. Epikai műfajok. Anekdota, monda, mese. A monda és mese mint az epikum fajai. A mesélés típusai. A mese mint a népi epikum egyik faja. Mesemotívum, mesetípus; csodás elemek. A népi dramatikus hagyományok. Alakoskodók. Alkalmi rigmusok.
3. A NÉP LÍRÁJA.
NÉPDAL. Írta: SOLYMOSSY SÁNDOR.
Mit tudunk a népdalról? Az újabb kutatásmód. Az ének mint általános emberi készség. Az éneklésmód ősi formái. Kardal és magánének. Köznép és egyéniség. Népdal, műdal. Tehetség a nép között. Általános típus és egyéniség.
4. A MAGYAR NÉPDALSZÖVEG VERSALAKJAI.
Vers és próza. Mi a vers? A ritmus lényege. Ritmizálás és ütem. A ritmus eredete. A magyar nemzeti vers. Alapforma és ősi nyolcas. Páros ütembeosztás. Verssorok, versszakok. A szöveg és dallam formaviszonya.
5. NÉPDALSZÖVEGEINK TARTALMI ELEMEI.
6. TERMÉSZETSZEMLÉLET A NÉPDALBAN.
Népi rétegeink különfélesége. A nép és az értelmiség természetszemlélete. Egocentrikus és heterocentrikus világnézet. A népdal keletkezésének lélektani alapja. Természeti jelenségek irányadó szerepe. A természeti kép a dal első sora. Természeti érv és helyzetkép. Költőiség a népdalban. Jelkép a nép kifejezéseiben. Virágénekek. Rózsajelkép. Virágnevek rejtett jelentése. A népköltés nem szentimentális.
7. ÖSSZE NEM FÜGGŐ ELSŐ SOROK.
Vélemények a rendellenességekről. A rím a népdalban. Rímjátékos dalok. Szövegváltozások a dallam miatt. Dallamok régisége.
8. VÁLTOZAT- TÍPUSOK.
Leány- legény változatok. Szőke- barna típus. Csoportos változat- típusok. A helyszín változatai.
9. NÉPDALCSOPORTOK EREDET ÉS FOGLALKOZÁS SZERINT.
Katonadalaink. Pusztai pásztorköltészet. Népjellem a népdalokban. Tréfa, humor a népdalokban.
10. A NÉP EPIKÁJA.
BALLADA. Írta: SOLYMOSSY SÁNDOR.
A NÉPBALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI.
11. XVI- XVII. SZÁZADI BALLADÁK.
I. Általános mesetárgyúak: Kádár Kata. Molnár Anna. Kőmíves Kelemenné. Fehér László. Az áspiskígyó. Két királygyermek. Gyere haza édesanyám. II. Török világbeliek: Szilágyi és Hagymási. A fogoly katona. Bodroginé. Két rab testvér. Fogarasi István. Júlia szép leány. Barcsai. Homlódi Zsuzsanna.
12. XVIII. SZÁZADI BALLADÁK.
Dancsuj Dávid. A nagy hegyi tolvaj. Bíró Szép Anna. Bíró Máté.
13. XIX. SZÁZADI BALLADÁK.
Képmutogatók. Helyi népballadák: Szűcs Marcsa. Balog Józsi. Sági bíróné leánya. Sára asszony. Pápainé. Újabb keletkezésű helyi balladák. Betyárballadák: Angyal Bandi. Zöld Marci. Sobri Jóska. Geszten Jóska. Rózsa Sándor. Az utódok: Patkó Bandi. Fábián Pista. Víg népballadák: Görög Ilona. Szép Ilona. Egyszer egy királyfi. Hej páva. Gyönge Judit asszony. Mi bajod angyalom.
14. ANEKDOTA. Írta: GYÖRGY LAJOS.
AZ ANEKDOTA NEVE.
Apoftegma. Facetia. Schwank. Trufa. Fabulázás.
15. AZ ANEKDOTA TARTALMA.
16. AZ ANEKDOTA TERMÉSZETE.
A magyar anekdota nemzetközi kapcsolatai.
17. AZ ANEKDOTA VÁNDORLÁSA.
Keleti eredetű anekdotáink. Naszreddin- elemek. Eulenspiegel magyar nyomai. Ókori eredetű anekdoták. Kapcsolatok a fabliauval. Középkori prédikációs példa. Humanista facetia. Poggio és Arlotto magyar változatai. Gonella- eredetű tréfák. Mátyás- anekdotáink.
18. A MAGYAR ANEKDOTA FORRÁSAI.
19. A MAGYAR ANEKDOTA TÖRTÉNETE.
Középkori példáink. Udvari mulattatók. Igrices beszéd. Trufa. Bornemissza Péter. Salamon és Markalf. Pázmány. Káldi. Marosvásárhelyi Gergely. Sz. Molnár Albert. Taxonyi János. Szent Hilárius. Vida György. Nagyenyedi Demokritus. Kónya és Andrád. Szirmay Antal. Kazinczy és Dugonics. Nagy Ignác. Jókai. Vas Gereben. Mikszáth. Józsa Gyuri. Andrássy és Deák Ferenc. Élclapirodalom. Gracza György. Dvorzsák János. Tóth Béla. A magyar anekdota körei.
20. MONDA. Írta: SOLYMOSSY SÁNDOR.
A MONDA MŰFAJA.
A monda fogalma. A monda keletkezése. A rejtelmes elem. Monda és mese. Történeti és helyi mondák.
21. TÖRTÉNETI MONDÁK.
Hunor és Magor. A csodaszarvas. Az Isten kardja. Attila sírja. A fehér ló mondája. Lél vezér kürt- mondája. Botond. A Csanád- monda. Szent László- mondák. A tatárjárás mondái. Micbánné. Toldi- mondák. Tar Lőrinc pokolban járása. A Hunyadi-család eredete. Mátyás- mondák. Népmondák a török világból. Szápáry Péter mondája. Hatvani, debreceni professzor. Népmondák Rudolf királyfiról.
22. HELYI MONDÁK.
Csörsz árka. A tordai hasadék. Rapsonné. Diósgyőr. Körösfő pusztulása. Ünneprontók. A nagyharsányi hegy mondája. A halember. Kincsmondák. Krisztus- Szent Péter mondák: A Tisza eredete. A kalász eredete. Mióta van a szamár hátán kereszt? Mióta hajlik le a szomorú fűzfa? A méh és a légy. Szent Péter Isten szeretne lenni.
23. MESE. Írta: BERZE NAGY JÁNOS.
A MESÉLÉS IDEJE ÉS MÓDJAI.
Mesefák. A tetejetlen fa meséje. Szépmező szárnya
24. A MAGYAR NÉPMESE IRODALMA.
A Kisfaludy- Társaság gyűjteményei. Folyóiratok mesegyűjtése.
25. A NÉPMESE SZERKEZETE.
Meseelem és típus. A meseelemek főbb típusai. A típusok változatai.
26. A MAGYAR MESETÍPUSOK RENDSZERE.
27. ÁLLANDÓ KIFEJEZÉSFORMÁK.
28. A VILÁG KÉPE A MESÉKBEN.
29. A MESEVILÁG TÁRSADALMA.
A király, királykisasszony, vitéz, hős. Az adott szó. A jócselekedetek jutalma. A házasélet tisztelete. A halálraítélt utolsó kívánsága. A vendégjog. Lovagiasság. Igazságszolgáltatás.
30. A TERMÉSZET MEGELEVENÍTÉSE.
A Nap, Hold, Szél személye. Az eleven kard. Fák, virágok, víz. Babszem Jankó. Tárgyak meglelkesítése.
31. A MESEHŐS ÉS ELLENSÉGEI.
Csodás mesehősök. Mesehősök átváltozása. Csodás tehetségű segítőtársak. A mesehős csodálatos képességei. Természetfölötti lény közreműködése. Legendaszerű mesék hősei. Angyalok. A novellaszerű mesék reális hősei. Az okos leány. Markalf. Sorsmesék. A rászedett ördög. Trufaszerű mesék.
32. TERMÉSZETFÖLÖTTI FELADATOK.
A segítők mindent elvégeznek. A háromnapi szolgálatok. Különböző próbák. Világhírű Kis Miklós. Óriáskirály leánya.
33. CSODÁS ELEMEK.
Soha ki nem ürülő dohányzacskó, kulacs. Visszavarázsló eszközök. Repülő köpeny. Varázstükör. Átváltozások. Az átok végzetszerű hatalma. Kőmorzsoló. Vasgyúró stb. Segítőtársak: Mérges, Kigondoló, Világneheze stb. Táltosló.
34. ŐSVALLÁSI MARADVÁNYOK.
Az ég, föld, víz. A vízszintes és függőleges világkép. Égigérő fa. A halhatatlanságra vágyó királyfi égbe utazása. Az "ég rámája" . Mennyország. A vízszintes világkép éggel egyértékű helyei. A túlvilágjáró mesehősök élményei. Az ég lakói. Krisztus, Szent Péter. A gonosz szellem lakóhelye. Az ördög mesei képe, nevei, szereplései. Az ördög rokonsága. A sárkány, boszorkány, tizenkétsorfogú leány. Óriások. Törpék. Borsszem Jankó. Hüvelyk Matyi. Szép Miklós. Világ vámja. A halál. Igazság, hamisság. A mese kétértékű (ambivalens) elemei. A boldog másvilág. Éjfél, hajnal. Mitológiai érdekességek. Az időjárás démonai. Csodás teherbeesés. A lélek. Hálás halott. Megfiatalodás. Újjászületés. Szabadulás átok, varázslás alól. Szerencse.
35. IDŐ, HELY ÉS NÉV A MESÉBEN.
" Hol volt, hol nem volt" . Hétszer hét ország. Hamupipőke. Tündér Ilona stb. Plutó. Világszép asszony.
36. MESÉK VÁNDORLÁSA. VÁLTOZATOK KELETKEZÉSE. MESÉINK SZERKEZETE
37. KELETRŐL HOZOTT MESÉINK
38. DRÁMAI HAGYOMÁNYOK. Írta: VISKI KÁROLY.
TEÁTRÁLIS SZOKÁSOK.
A lakodalom példája.
39. DRAMATIKUS TÁNCOK.
Mimikus táncok.
40. DRAMATIKUS GYERMEKJÁTÉKOK.
Lakodalmi és más szokásemlékek a gyermekjátékban. A pusztulás folyamata.
41. BETLEHEMEZÉS.
Tordai betlehemes játék. A Betlehem egyházi eredete, bábjátéka. A szövegek latin nyelvű elemei. Dunántúli és szatmárcsekei bábtáncoltató betlehemes játékok. A bábok szerepe.
42. HÁROMKIRÁLYOK.
Szövegváltozatok.
43. GERGELYJÁRÁS.
Csángó gergelyjáró szöveg. A gergelyezés célzata, szereplői.
44. BALÁZSOLÁS.
Az ábécé mondókája. Verbuválás.
45. PÜNKÖSDÖLÉS.
A pünkösdi királyné. Kecskeméti és szegedi pünkösdölés.
46. REGÖLÉS.
Dunántúli regölés, székely regösének. A regölés pogánysága. A regös szó jelentése.
47. A SZENTIVÁNI ÉNEK.
A koloni szentiváni ének szövegének magyarázata. Eladó - énekek. Nyitrai változatok.
48. TANULSÁGOK.
Kutatási nehézségek. Régi töredékek. Új kezdemények.
49. OKTATÓ ÉS ALKALMI HAGYOMÁNYOK. Írta: SZENDREY ZSIGMOND.
A GYERMEKKOR KÖLTÉSZETE.
Hangutánzó, csúfoló rigmusok. Sebesmondások.Nyelvtörők.
50. A LEGÉNY - ÉS LEÁNYÉLET KÖLTÉSZETE.
Néptalányok.
51. A HÁZASSÁGKÖTÉS KÖLTÉSZETE.
52. NÉPÉLET, MUNKA ÉS FOGLALKOZÁSOK RIGMUSAI.
Vásári költészet. Munkanóták. Kulacsköltészet. Kocsma - és csárdafeliratok. Koccintók. Bordalok. Köszöntők. Falucsúfolók. Rámondó rigmusok. Kapu - és házfeliratok. Bakterköltészet. Kortesnóták. Börtönköltészet.
53. A HALÁL KÖLTÉSZETE.
Nevető fejfák.
54. STÍLUS ÉS NYELV.
55. SZÓLÁSOK (SZÓLÁSHASONLAT, SZÓLÁSMÓD ÉS KÖZMONDÁS) . Írta: TOLNAI VILMOS.
A szólás helye a szellemi néprajzban. Meghatározás. A szólások közös sajátságai. A szólások fajai. Átmeneti alakok. A szólások rokonai. A szólások nemzeti és nemzetközi volta. A szólás társadalmi forrásai. A szólások tárgyi körei. Földrajzi eltérések. A szólások szerkezete és kifejezési formái. Verses alak. Szólásgyűjtemények és irodalmuk. A szóláskutatás feladatai és módszerei. Például szolgáló cikkek.
56. A NÉPI ELŐADÁS STÍLUSA ( PRÓZA ÉS VERS) . Írta: ZLINSZKY ALADÁR.
A nyelv egocentrikus beállítottsága. Népies időmeghatározás. A gondolkozás és a lelki tulajdonság kifejezései. Szimbólumnyelv, virágnyelv. Indulatszavak. Szemléltető hasonlatok. Bőbeszédűség, szűkszavúság. Analógia. Tekintélyérvek. Népies irodalmi és stílustörekvések.
57. NYELVJÁRÁSOK. Írta: HORGER ANTAL.
ELVI KÉRDÉSEK ISMERTETÉSE.
A nyelvjárási sajátságok földrajzi elhatárolása. Tájszavak. A nyelvjárások eredete. Megőrzött régiségek és külön fejlődések.
58. A NYELVJÁRÁSTERÜLETEK ISMERTETÉSE.
Nyugati, dunántúli, duna-tiszai és északnyugati, északkeleti, királyhágóntúli és székely nyelvjárásterület.
59. A NYELVJÁRÁSI SAJÁTSÁGOK ISMERTETÉSE.
Hangképzési sajátságok. A magánhangzók története. A magánhangzók nyíltabbá válása. Az ö-zés. A palóc nyelvjárás megőrzött régisége. A mássalhangzók története. Palatalizáció. Hangzókiesés, hangzónyúlás. A szótő változásai. Népszóképzés. Határozóragok. Birtokos személyragok. Igeragozás. Idők és módok képzése. Mondattani sajátságok. Magyar Tájszótár.