"A világ, amelyben az embergyerek mint újszülött megjelenik, a felnőttek világa. Minden részletében a felnőttviselkedés nyújt számára mintát. A felnőttet tanítja meg arra, hogyan kell felnőttként élni. A gyereket pedig főként arra tanítja, hogyan kell felnőttek közt élni, hogyan kell a felnőttek bizalmát, de legalábbis jóindulatát megnyerni. Arra azonban, hogyan kell önálló felnőtté válni, alig tanítják a gyerekeket. Pedig igen hosszú utat, nagyjából húsz évet jár be a gyerek, amíg elismerten felnőtt lesz belőle." A könyv azt ajánlja a felnőtteknek: hogy "próbáljon meg tapintatos, nyitott élményközösséget teremteni a gyerekkel. Bízzék benne: őszinteségére a gyerek őszinteséggel fog felelni." (Felnőttek közé születtem c. fejezetből)