"A szerző -ismeretelméleti álláspontjának tisztázása után- főleg nyelvelméleti-logikai síkon vizsgálja az igazság problémáját. Kritikailag elemzi a kérdésre vonatkozó modern felfogásokat, a pragmatizmust, a koherencia- és a korrespondenciaelméletet, s ennek nyomán kimutatja, hogy az igazság fogalmának nincs egyértelmű jelentése. Tudásunk fundamentumát az orientációs tevékenységnek tekintett megismerés során alkalmazott eljárásokban, logikai szabályokban jelöli meg. Tagadja ugyan. hogy általános igazságkritérium megadható volna, elvileg azonban -bizonyos formális igazságfeltételek alapján- minden állításról eldönthetőnek tartja, hogy igaz-e vagy hamis. Ezt a matematikai eljárások néhány jellegzetességének bemutatásával illusztrálja."