Bata Imre könyvében "elnémult elbeszélőkről " van szó - Kodolányi Jánosról, Szabó Pálról, Veres Péterről -, akik korántsem némultak el, mint irodalomformálók; tanulmányainak főhősei - Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László, Németh László, Pilinszky János, Weöres Sándor - nem befejezett, végleges, merev figurák, és ebben a mozgó és mozgalmas irodalomtörténetben időben behatárolt és mégis behatárolatlan korban a legfiatalabbak - Ágh István, Tandori Dezső - se puszta időtlen ígéretek.