"Jelen korunk egyik jellemző ténye: a nevelésügy tartalmi és formai átalakulása, a pedagógiai kísérletek és az újat kereső törekvések kibontakozása. A nevelésnek és oktatásnak az érdeklődés, a kutatás és a cselekvés centrumába kerülése összefügg a XX. század második felében, kiváltképpen az utolsó évtizedben végbement gazdagsági, társadalmi, demográfiai, tudományos, technikai és kulturális folyamatokkal; egyfelől azzal a kisugárzó, ösztönző hatással, amelyet a Szovjetunió, a szocialista országok fejlődése, eredményei váltanak ki világszerte, másfelől a legújabb változásokkal, vívmányokkal, eredményekkel és ezek felhasználásával az említett területeken. ... " (A bevezetőből)