A település Selmecbányától 12 km-re északra fekszik, Szlovákiában, de a képeslap kiadása idején Magyarországhoz tartozott. Az egyik legrégebbi felvidéki fürdőhely, melegvízű forrásai már a kora középkortól ismertek voltak. Gyógyászati célokra a XVI. század óta használják. A képen az Úri Fürdő épülete látható az előtte lévő kis térről fényképezve. A baloldali ajtó fölött "Gyógyszertár" felirat olvasható. A képen látható fürdőépületet, 1835 és 1848 között építették klasszicista stílusban. Az Úri fürdő tulajdonképpen nem más mint - ahogy nevéből is kikövetkeztethető - a XIX. században a vagyonosabbak és az arisztokraták körében népszerűvé váló fürdőkultúra egyik eleme - az időjárás viszontagságaitól védő fürdőház. A jellemzően fajansz kádakkal felszerelt épületben, általában gőzfürdő is szolgálta a vendégek kényelmét, akik rendszerint hosszabb időt is eltöltöttek az adott fürdőtelepülésen. Nemcsak egészségügyi szolgáltatást nyújtottak, de társasági kapcsolatok ápolására is szolgáltak a környékbeli szállodákban lakó gazdagabb rétegek számára. A képeslap hátoldalán a "Pécsvárad, 1880 körül" felirat olvasható, ami némileg megtévesztő, mivel az épület Szklenófürdőn volt. Ennek ellenére érdemes tudni, hogy a Pécstől 10 km-re keletre lévő kisvárosban volt Magyarország legkorábbi ismert fürdőháza (1015-ben, a pécsváradi Bencés apátság tulajdonában).

Postcard - Szklenófürdő with warm bath around 1880 in the Austro-Hungarian Monarchy, which belongs to Slovakia today.