Néhány évvel ezelőtt még nem volt felesleges dolog a teleológiával foglalkozó marxista munkát olyasfajta indoklással kezdeni, amely a kérdés filozófiai jelentőségével, a marxista filozófián belül helyével foglalkozott. Úgy tűnhetik, erre ma már nincs szükség. És valóban, ha arra gondolunk, hogy elméletileg mennyira "teleológia-centrumú" pl. a modern kapitalizmusnak az a (Mills-től Marcuse-ig a polgáriak között is széles skálán bírált és persze különbözőképpen értelmezett) manipulációs jellege, amely a marxista filozófiát is foglalkoztatja az utóbbi években, vagy ha arra gondolunk, hogy pl. egyén és társadalom viszonyának mélyebb kidolgozási kísérletei akár a marxista etika területén, akár a társadalmi fejlődés általános kérdései kapcsán mennyire "teleológia-tartalmúak" is, de ugyanígy, ha pl. természetfilozófiánkra gondolunk, ahol a kibernetika filozófiai problémái sorában természetszerűleg szerepel a "gépi teleologizmus", a kibernetikai "belső cél" értelmezése stb., stb. - sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy a teleológiának szemmel láthatóan előkelő helye van ma a centrális filozófiai problémák között, hiszen manapság a teleológia szinte mindenben "benne van".