Miért nincs magyar műkritika?

Konferencia a hazai műbírálat lehetőségeiről

szöveg

Izgalmas konferenciát rendez január 15-én és 16-án a MODEM a hazai műbírálat lehetőségeiről olyan ismert szakemberek részvételével, mint például Bordács Andrea, Készman József, Rieder Gábor, Tatai Erzsébet vagy Wesselényi-Garay Andor. Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetés és rendhagyó tárlatvezetés is színesíti a programot. A konferencia január 15-én 14 órakor kezdődik, az előadások és viták nyilvánosak.

2010. január 15-16.

Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy konferencia
tárgy program
tartalomjegyzék
Programok:

Január 15., péntek

Levezető elnök: Gulyás Gábor

14 óra: megnyitó

14.15-kor:
Nicola Trezzi: A FLASH ART PERSPEKTÍVÁJA
A 87 országban terjesztett, neves kortárs művészeti folyóirat amerikai főszerkesztője előadásában a nemzetközi szcéna elmúlt éveinek meghatározó tendenciáiról beszél.

15 óra:
Tatai Erzsébet: A MŰVÉSZETKRITIKÁRÓL
Az előadás amellett sorakoztat fel érveket, hogy napjainkban újfajta kritika alakul ki, mely más társadalomtudományok szempontjait is felhasználva szituálja a megváltozott funkciójú művészetet és műveket.

15.30-kor:
Fenyvesi Áron: ÖSSZECSÚSZÓ KRITIKAFOGALMAK
Az előadó szerint az egyik legvirulensebb hazai diszkurzus a kritika negációja mentén alakult ki. A kérdésfelvetés módja azonban felszámolja a kritika létét tagadó saját pozícióját, ami pedig az ágensek identitás- és pozíciózavarának egyik szimptomatikus jele.

16 óra:
Bordács Andrea: VALÓBAN NINCS MŰKRITIKA, AVAGY CSAK NEM OLVASUNK? A MŰKRITIKA FOGALMA ÉS TÍPUSAI
Az előadás szerint nagy számban jelennek meg műkritikák, csak éppen szerzőik sokszor nem ismerik egymás szövegét, s ezért jelenhet meg problémaként a szakmai kritika hiánya.

16.30-kor:
Tímár Katalin: A NYELVI FORDULAT ELŐTT
Az előadás a Műértő című folyóiratban az elmúlt évben lezajlott "vita" néhány szimptomatikus kérdésére reflektál úgy, hogy a magyar művészeti kritika jelenlegi helyzetét az úgynevezett nyelvi fordulat szempontjából igyekszik értelmezni.

17 óra:
kávészünet

17.30-kor:
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Topor Tünde (Artmagazin), Andrási Gábor (Műértő), Sinkovits Péter (Új Művészet) és Szipőcs Krisztina (Balkon) részvételével a hazai műbírálat lehetőségeiről.

19 óra:
fogadás (földszint)

Január 16., szombat

Levezető elnök: Kukla Krisztián

10 óra:
Valastyán Tamás: A REFLEXIÓ ÖRÖME - MŰKRITIKA ÍTÉLÉS ÉS TEREMTÉS KÖZÖTT
Az előadás mindenekelőtt arra keres választ, hogy a műalkotás befogadási aktusai milyen módon valósulhatnak meg a puszta ízlésítéletek szándékától kezdve a mű bevégzésének vagy az abszolútumban történő feloldásának fokozatán át egészen az újrateremtés végletes pozíciójáig.

10.30-kor:
Bazsányi Sándor: KÉP - LEÍRÁS - SZÉPIRODALOM
A képzőművészeti alkotásokat tárgyaló irodalmi szövegek rendelkeznek egyfajta műkritikai tudatossággal, lévén maguk is műalkotások, és így óhatatlanul párbeszédet vagy vitát folytatnak a leírás létező vagy fiktív tárgyaival. Az előadás ilyen textusokat vesz gorcső alá.

11 óra:
Szabó Levente: A KRITIKA MINT AZ ÉPÍTÉSZETI GONDOLKODÁS LEHETSÉGES MÉDIUMA
Az előadás mindenekelőtt arra keres választ, hogy mi a szerepe a kritikának az építészet érthetőségében és közérthetőségében. Konkrét példához kapcsolódva rákérdez az építészetkritika mediális határára is.

11.30-kor:
Wesselényi-Garay Andor: AZ ÉPÍTÉSZET(I)KRITIKA MEDIÁLIS KIHÍVÁSAI
A hazánkban megjelenő mintegy nyolcvan-száz építészeti tárgyú médium virulens kritikai tevékenységet feltételezne, ám a valóság mást mutat. Az előadás amellett érvel, hogy az építészetkritika ügye épphogy "sajátszerűsége" okán pusztán "szakmai" irányból nem orvosolható.

12 óra:
ebéd

13.30-kor:
Rieder Gábor: A KRITIKAI SZELLEM ESETE A KÖZÉPOSZTÁLLYAL
Az előadó arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben az elmúlt években a kortárs képzőművészetről szóló (posztmarxista) diskurzus egyik kulcsfogalmává vált a "kritikai" jelző, az ideális társadalmi közeg, a műkritikára szomjas középosztály mindenestül kimaradt a párbeszédből.

14 óra:
Széplaky Gerda: MŰBÍRÁLAT ÉS PREKONCEPCIÓ
Milyen reflektálatlan prekoncepciók formálják a műbírálatot? Miért homályosítják el nemritkán a teoretikus gondolkodás tisztánlátását a kritikus saját, művészeten kívüli előítéletei? Az előadás ezekre a kérdésekre egy konkrét példa révén keres válaszokat.

14.30-kor:
Hornyik Sándor: A KRITIKA MINT FESTÉSZET
Mit tud kezdeni a posztszocialista magyar műkritika a festészettel? Az előadó egy konkrét példán át vizsgálja, miképpen lehet a művészet maga is kritikai.

15 óra:
kávészünet

15.30-kor:
Készman József: "KRITIKUS-E VAGY?"
Az előadó a hazai képzőművészeti színtér csoportdinamikai szempontú vizsgálatára vállalkozik, felvázolva azokat az összefüggéseket, amelyek láthatatlan hálóként szövik át, s egyben erővonalként választják el egymást és a változás lehetőségét a hazai artworld szereplőinek világán belül.

16 óra:
Gulyás Gábor: MIÉRT NINCS MAGYAR MŰKRITIKA?
Az előadás alapkérdése: miért nem tölt be a hazai kritika olyan szerepet a magyar képzőművészet világában, mint más művészeti ágak és diszciplínák szférájában a műbírálat?

16.30-kor:
AZ EGYETEMI KÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI
Kerekasztal-beszélgetés egyetemi oktatók részvételével.

18 óra:
MIKÉPPEN ÉPÜL BE A KRITIKA A MŰVÉSZETBE?
Rendhagyó tárlatvezetés a Banánköztársaság című kiállításon.
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
közreműködő Gulyás Gábor
Készman József
Hornyik Sándor
Széplaky Gerda
Rieder Gábor
Wesselényi-Garay Andor
Szabó Levente
Bazsányi Sándor
Kukla Krisztián
Szipőcs Krisztina (Balkon)
Sinkovits Péter (Új Művészet)
Andrási Gábor (Műértő)
Topor Tünde (Artmagazin)
Tímár Katalin
Bordács Andrea
Fenyvesi Áron
Tatai Erzsébet
Nicola Trezzi
Gulyás Gábor
Tér- és időbeli vonatkozás
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Debrecen
dátum 2010-01-15
Jogi információk
jogtulajdonos MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Forrás, azonosítók
forrás MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ