I. fejezet: Ebben arról lesz szó, mint repítheti egyetlen ötlete 10000 kilométernyire hazájától az újságírót, aki közben megtanulja, hogy nagyot repülni még ma sem könnyű
II. fejezet: Ebben arról lesz szó, hogy egy magyar újságíró, miközben a hajóra vár, megtanulja: hazájától távol nagyon egyedül tud lenni az ember, hacsak... És közben alaposan megismeri Sri Lankát
III. fejezet: Ebben arról lesz szó, mint kezdi magát a szerző egyre inkább Puccini oly népszerű operája címszereplőjének képzelni
IV. fejezet: Ebben arról lesz szó, hogy jó dolog, ha az ember hajót érez a talpa alatt, de azért a búcsú mindig nehéz
V. fejezet: Ez arról szól, hogy egy óceánjáró teherszállító hajón istenek és patkányok szépen megférnek egymással, de az ilyen szimbiózist a riporter nehezen viseli el
VI. fejezet: Ebben arról lesz szó, hogy a 6-os erősségű szél még nem billenti ki az újságírót egyensúlyából, de a tengerészek nem érik be ennyivel: ők vihart szeretnének - az újságírónak
VII. fejezet: Amelyben a szerző visszapillant az ötvenként napos tengeri út legizgalmasabb öt napjára, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság egyik legnagyobb kikötőjében, Durbanben töltött, miközben az azóta elhunyt Mindszenti József miséjén is részt vett. Túlélte
VIII. fejezet: Ebből az derül ki - amit az újságíró már a szárazföldön is sejtett -, hogy az óceán legfőként a delfineké, fókáké, nagy halaké, sirályoké; az ember csak megpróbálja elviselni. Becsületére legyen mondva
IX. fejezet: Ebben a rövid fejezetben a szerző röpke sétát tesz Las Palmas kikötői negyedének egy utcájában, ahol tüzetesen megnézegeti az ottani örömlányokat. Később vásárol magának egy télikabátot. Ennyire tellett
X. fejezet: Ebben arról lesz szó, hogy a messzi távolban még az ünnep is fájhat, meg hogy egy kényszerleszállást is túl lehet élni, ha végül is a gép a Ferihegyen landol