Entz Ferenc (1805- 1877) portréjával díszített bronz emlékérem. Sümegen, Zala vármegyében született, ahol édesapja megyei orvos volt és nagyapja molnár. Korán árvaságra jutott, ezért nagyszülei nevelték Pozsonyban, ami akkor az ország jelentős kertészeti központja volt. 1825-ben Pestre ment az orvosi egyetemre. Gyakorlati tanulmányait Bécsben folytatta és 1831-ben fejezte be. Akkoriban Bécsben a kolera tombolt, így a fiatal orvos szolgálataira nagy szükség volt. A járvány megszűnése után Batthyány Fülöp herceg alsó-ausztriai uradalmában kapott alkalmazást mint orvos. Innen hasonló minőségben Bouquoy grófhoz, Csehországba ment, de mert hazájába vágyott vissza, ismét Batthyány herceg szolgálatába állt, s az enyingi uradalomhoz tartozó Mezőkomáromba költözött, ahol 16 évet töltött. A szabadságharcban honvéd főorvosként vett részt. Orvosi gyakorlata közben Entz előszeretettel foglalkozott a mezőgazdaság, a kertészet és szőlőművelés gyakorlati és elméleti tanulmányozásával, faiskolát, kertet és szőlőtelepet alapított. Szerzett tapasztalatait szaklapokban közölte. E foglalkozást utóbb annyira megkedvelte, hogy az orvosi pályától végképpen megvált. 1850-ben Pestre költözött és itt a kerepesi vám közelében, a Csömöri út mellett, többek támogatásával gyakorlati tanintézetet és gazdasági kertészetet alapított a hazai gyümölcsfa- és szőlőtermesztés előmozdítására, mely 1853. november 1-jén nyílt meg.

Ferenc Entz memorial medal with his portrait, made of bronze. From the Darnay Kálmán Museum.