Cinkota határában, (a mai Veres Péter úton, a HÉV állomással szemben) az országút mentén a XV. században már állt a Cinkotai Nagyicce nevű beszállócsárda, ahol egykor még Mátyás király is megfordult. Az icce illetve a nagyicce mértékegység nevéhez kapcsolódik A cinkotai kántor című történet, melyben a kántor azt kérte Mátyás királytól, hogy Cinkotán az icce nagyobb legyen a megszokottnál. Az icce ugyanis 8 deciliter folyadékot jelentett, a cinkotai nagyicce azonban 3 meszely bort tartalmazott (1 meszely = 3 deciliter). Tehát 9 decilitert mértek az icce árában. Erről a történetről kapta nevét a Nagyicce fogadó. A fogadóról a legrégebbi hivatalos írás 1729-ből való, de a téglái között találunk 1700-as évszámmal megjelölt vörös téglát is. Az 1830-as években a Beniczky család birtokába került. A XIX. század végén készült térképek egy részén "Csárdaház" néven szerepelt. A Beniczky családtól Ehmann Viktor vette meg. 1867. június 8-án hajnali 4 órakor 21 ágyúlövés adta a főváros lakosságának tudtára, hogy lesz koronázás, mert jó idő várható. A hírre hét országgyűlési képviselő (Patay István, László Imre, Csanády Sándor, Madarász József, Kállay Ödön, Vállyi János, Vidats János) elhagyta Pestet, és a Cinkotai nagyiccéhez címzett fogadóba vonultak át. A „hét kuruc”, akik 1867. június 8-án, Ferenc József koronázási ünnepsége alatt tüntetőleg Cinkotán gyűléseztek, kifejezve a kiegyezést elutasító állásfoglalásukat. A területet 1950-ben Budapesthez csatolták. A vendéglő tüdőszűrő állomás lett, a hatalmas kerthelyiség egy részén autójavító műhely épült. Az épületet ugyan mára már lebontották, de a fogadó emlékét őrzi a volt épülettel szemben levő HÉV állomás "Nagyicce" felirata.