Széchenyi Akadémiája
Az alapítás
A megalakulás
Az Akadémia első nemzedékei
Költők Akadémiája
Az "Okos gazda" és a "Természettudományi szóhalmaz"
Az úttörők
A vízmérnök és a fizikus
Széchenyi 1842-es beszéde
Arany János és Eötvös József Akadémiája A reáltudományok vitája
A reáltudományok és a költészet
Az 1858-as újrakezdés
Arany János az Akadémián
Kemény Zsigmond egyensúly-elmélete
Szalay László és a polgárosodás
Gyulai Pál
A szabadságharc történetírója: Horváth Mihály
Helyzetkép az országról: Keleti Károly és Kautz Gyula
Szabó József és Than Károly
Balassa és Semmelweis
Henszlmann Imre és az Akadémia székháza
Eötvös Loránd Akadémiája A második nemzedék letűnte
Eötvös Loránd
Kőnig Gyula
Herman Ottó
Lengyel Béla, Bánki Donát
A későromantika építőmestere: Schulek Frigyes
Marczali Henrik
Az Akadémia a két világháború között A konzervatív-liberális Akadémia
Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence
Szekfű Gyula, Horváth János, Gombocz Zoltán
Fejér Lipót
Zemplén Géza, Hutyra Ferenc
Kandó Kálmán
A szocialista Akadémia A múlt utójátéka
Az Akadémia megújulása
Lukács György
Molnár Erik
Erdei Ferenc
Trencsényi-Waldapfel Imre, Marót Károly, Moravcsik Gyula
Pais Dezső, Lotz János
Novobátzky Károly
Rényi Alfréd
Hevesi Gyula, Geleji Sándor
Jávorka Sándor, Vadász Elemér
Negyedszázad mérlege
150 esztendő
Névmutató