Karcag - Üdvözlet az Ünnepi Vásárról

kép

Ill. fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett. A képen a református templom tornyából látható látképet mutatja be, a Kossuth teret a városházával, a Kossuth szoborral, az obeliszkkel, a római katolikus templommal, valamint az otthon szállodával. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Szovjet emlékmű: Az emlékmű 5 méter magas mészkő obeliszk, melyet 1945. októberében avattak fel.; Római katolikus templom: A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege.; Otthon szálloda: Az Ipartestület Székháza, az egykori Iparos Otthon 1903-ban Kása József építőmester tervei alapján és kivitelezésében a régi római katolikus templom helyén épült. Az "L" alaprajzú épület felett nyeregtető van, a két végén kontyolva, a sarokrizalit felett nyolcszögletű kis kupolával. A homlokzat részben kváderezett, az egyenes záródású ablakok keretezettek, felettük váltakozva íves, ill. timpanon jellegű, erős kiülésű szemöldökpárkányokkal. Az emeleti ablakok alatt balusztrádos ill. füzérdíszítéses mellvédmezők voltak. Ma a füzérdíszek helyett csak vakolattükrök vannak. Az épület eklektikus, stilizált vakolatkonzolokkal tagolt, képszékes főpárkány zárja. A sarok felett a kupola előtt balusztrádos attika van. A földszintet és az emeletet egymástól övpárkány választja el. A földszinti nyílások felett zárókő imitáció található. Az épület részben alápincézett. A földszinten egykor kávéház működött. 1911-ben a díszteremben kezdte meg működését az első "mozgófénykép színház". Később az épületet szállodaként is üzemelt "Otthon szálló" néven. Erre a házra szerelték fel Karcag első villanyárammal működtetett hirdetőtábláját. A kapualjban emléktábla örökíti meg az épület megvalósítását, az abban közreműködők nevét. Ma ismét ipartestületi székház.; A képeslap postai futott, de a postai futás dátuma nem olvasható, a dátumbélyegző hiányos.;

Postcars, Sqare, Statue, Church, Monuments, Town hall, Hotel, Houses, Street view, View, Air photo

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Terek, Szobrok, Templomok, Műemlékek, Emlékművek, Városháza, Szálloda, Lakóházak, Utcarészlet, Látkép, Légi fotó
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Karcag
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 14 x 9,2 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100417652a
azonosító 50100417652b
leltári szám/regisztrációs szám 50100417652