Kétpó – Almásy Kastélyhotel

kép

Ill., színes fekvő képeslap. A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család régi nemesi család volt. I. Lipót király 1677-ben erősítette meg a család nemességét, ezen felül új címereslevelet is adományozott Almásy Jánosnak, aki abban az időben a királyi tábla jegyzője, 1693-tól Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. A család vagyonának és tekintélyének megalapozása is szintén az ő nevéhez köthető, hiszen 1698-ban a nagybessenyői Bessenyey András gyandai, kőtelki, sülyi és vécsi birtokait, valamint bedeghi báró Nyáry Mihály cinéri, gelyei, kisfügedi, nagyfügedi, négyesi, tarcsai és vattai birtokrészét vásárolta meg, 1699-ben zálogjogot nyert Vezekény falura és megszerezte nagyréti Darvas János fogacsi és mérai birtokait. 1700-ban nagyfügedi, mikófalvi, recski és tiszaszegi birtokokat szerzett mikófalvi Bekény Gábortól és Szuhay Mátyástól elkobzott földek révén, valamint I. Lipót királytól királyi adományként megkapta Törökszentmiklóst, Szenttamást, Kengyelt, Tenyőt, Kakatot és Csépát. 1704-es halála után fia, János örökölte birtokait, akinek a Német Lovagrenddel voltak a törökszentmiklósi és környéki területek miatt birtokvitái. Sikerült végül az ifjabb Almásy Jánosnak bebizonyítania igazát, és III. Károly királytól új, megerősítő adománylevelet kapott birtokaira 1719-ben. 1765-ös halála után örökösei 1772-ben osztották fel a vagyont, ekkor kapta meg legidősebb fia Pál az itteni birtokot, aki 1746-tól jászkun alkapitány, 1766-tól jászkun főkapitány, 1779-től hétszemélynök, valamint Heves-Külső-Szolnok vármegye országgyűlési követe és királyi tanácsos volt. Almásy Pál fia Ignác grófi címet kapott 1815-ben és a családi vagyont tovább növelte. Megvásárolta a pécsújfalusi Péchy-örökösök pásztói részbirtokát, valamint a kincstártól a kétegyházai és a sarkadi uradalmakat. Halálakor, 1840-ben fia, Alajos örökölte a gróf által újonnan szerzett birtokok hitbizonyítványait, valamint a Törökszentmiklós környékén elterülő birtokokat. 1850-ben, amikor gróf Almásy Alajos meghalt, fiatalabb fia, Dénes örökölte a pusztapói birtokot, aki akkor még a pásztói kastélyban élt. Az itteni historizáló és romantikus díszítőelemekkel ellátott épületet Almásy Dénes építtette még az 1871-es halála előtt, eredetileg nem állandó lakhelynek, hanem vadászkastélynak. Fia, Kálmán tulajdonát képezte az épület a gróf halála után, aki nem sokkal később a Herczfelder Zsigmondnak adta el a pusztapói kastélyt és a hozzá tartozó birtok egy részét. A Herczfelder család új birtoka és kastélya apáról fiúra öröklődött tovább, elő Herczfelder Manó, később Herczfelder Jenő tulajdonát képezte. 1922-ben a birtokot felparcellázták, csak a kastélyt és birtok csekélyebb földterületét sikerült megtartania, amit 1937-ben már fia, Pál irányított. Egy évvel később a kastélyt és a 800 holdas földterületet a Szolnoki Cukorgyár Rt.-nek adta el. A cukorgyár bérgazdaságot működtetett a területen, ahol marhatenyésztéssel foglalkoztak, így a cukorgyártás melléktermékeit is hasznosítani tudták. A kastélyt a cukorgyár igazgatója lakta. Az államosítás után a kastélyban általános iskola működött. Az 1970-es években termelőszövetkezet kezébe került az épület, amit szolgálati lakásoknak épített át. 1995-ben egy külföldi kft. vásárolta meg az épületet és a már csak 2 hektárnyi hozzá tartozó területet. 1998-ban kastélyszálló céljára újították fel az épületet, a földszinten közösségi tereket és kiszolgáló helyiségeket, az emeleten szalont, vadásztermet, kártyaszobát és 6 lakószobát, a tetőtérben pedig 10 lakószobát alakítottak ki. Az épület szabadon álló, egyemeletes, összetett alaprajzú. A földszinti falak sávozottak, az emeletiek kváderes díszítésűek, a főhomlokzatot és az oldalhomlokzatok egy részét ívsoros párkány díszíti a tető alatt. Az ablakok szalagkeretesek. A főhomlokzat elé 4 pilléren nyugvó, szegmensíves árkádos középrész lép ki, melynek emeleti részét szintén 4 pillér tartja. A főhomlokzat földszinti ablakai zömében szegmensívesek, emeleti ablakai félkörívesek. A főhomlokzat jobb sarkán kör alaprajzú torony áll, amelynek földszintjén 1, az emeleten 2 ablak látható, közöttük egy vasrácsos erkélyre vezető ajtó nyílik. A tornyot ívsoros párkány és csúcsos sisak zárja le, a sisakot stilizált virágmotívumok díszítik. A jobb oldali oldalhomlokzat földszintjén egy ajtó nyílik. A hátsó homlokzati részek a hátranyúló szárnytól balra 1, jobbra 3 tengelyesek. A szárnyvég közepén 2 pilléren nyugvó kocsialáhajtó lép ki a fal síkjából , amelynek tetején öntöttvas-rácsos erkély húzódik. Az emeleti erkélyajtó és a két oldalán húzódó 1-1 ablak félköríves záródású, a két egyenes záródású ablak felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak. A földszinti ablakokat kovácsoltvas rácsok díszítik. Belsejében a hallból lépcső visz fel az emeletre, ahol egy központi helyiségből nyílnak a szobák. A földszinten lévő termek egymásból nyílnak. 3 példány postai futás nélkül.;

Postcards, Castle, Monuments, Almásy inn, Tourism

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Kastélyok, Műemlékek, Kastélyszállók, Turizmus
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó k.n.
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye h.n.
térbeli vonatkozás Kétpó
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 15 x 10,5 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Ismeretlen
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100411964a
azonosító 50100411964b
leltári szám/regisztrációs szám 50100411964
leltári szám/regisztrációs szám 50100411963
leltári szám/regisztrációs szám 50100411962