Hánoch Levin: Jákobi és Lájdentál

A Gólem Színház előadása

kép

Lájdentál szerint nincs is annál kellemesebb, mint a legjobb barátoddal dominózni a teraszon. Ám mi történik, ha egyszer a legjobb barátod úgy dönt, új életet kezd, netalán meg is nősül? A ragaszkodó Lájdentál próbálkozik, trükközik, végül önmagát, „az apró szolgálatok emberét" adja az ifjú párnak nászajándékként. Ám Jákobival kötött barátsága menthetetlennek tűnik; a feleség túl ravasz, a férj túl hullámzó, és egyáltalán: mindenki olyan „túl". Hanoch Levin kacagtató, dalokkal tűzdelt vígjátéka nevettet ugyan, de szembesít is önmagunkkal. Mindezt azonban olyan abszurd formában teszi, hogy észre sem vesszük, hogy rólunk is szól – vagy legalábbis a mellettünk ülőről. Mindemellett megtudhatjuk, rendeljünk-e süteményt az első randin, valamint azt is, hogy minden férfi álma „a gondolataiba merülő nő fenekének tapogatása". A Gólem Színházat a Budapesti Kamara beeresztette Ericsson Stúdiójába koprodukcióban előadni az izraeli sikerszerző Hánoch Levin háromszemélyesét Jákobi és Lájdentál címmel. Ha a plakátra kiírják, hogy hárman lesznek aznap este a színen, vagy csupán ketten: gyanakodni kell. Félárú színház. Utaztatható produkció. Egy személyautóban elfér a teljes társulat. A díszlet összehajtogatva a csomagtartóba. Gyakorlatias megközelítése a fukar színházpolitikának. Többnyire színészek írtak (maguknak) utaztatható darabokat. Ilyen a két háború közötti siker-duett Dario Niccodemitől, a Hajnalban, délben, este. Hánoch Levin Jákobi és Lájdentálja kedvesen rossz darab. Két rendszeresen együtt dominózó bácsi egyike vad életbe fog: felcsíp egy nőcit. Nőnek nem nevezném a látottak alapján. Sáchás Ruthnak kiterjedt ülepe dobogtatja meg Jákobi Itámár szívét. A kényeskedő, lüke lány azt állítja magáról, hogy zongoraművész. Ezt azonban csak Szőlőskei Tímeától tudjuk, aki ahányszor kimondja a zongora szót, a levegőben klimpíroz ujjaival, és a zene említésekor szolmizációs jeleket mutogat jobbjával. Hajlamos a színésznő megmutatni is az elmondottakat. Miért is úgy érezzük, mindent kétszer mond, mindent kétszer mond. A színházrendezői szakot Tel-Avivban elvégzett Borgula András rendezte és erőtlenül lefordította a darabot. Hánoch Levin (1943 - 1999) kabarészatirikus és szatirikus kabarék létrehozója. Lírai darabjaiba benyomul a kabarétechnika. A bohózati helyzeteket képes kitágítani költői - de az előadással ellentétben: nem érzelgős irányba. Szereplői leplezik magányosságukat. Ügyetlenségüket az élet kanyarulatainak megoldásához. Két kedves színész viszi a cselekményt. Kerekes József fölényes technikával morc Jákobi Itámár. Ártatlanul undok. Szemérmesen elrejti érzelmességét. Törköly Levente szelíd és alázatos ellenjátékos, mint Lájdentál Dávid. A darabba merőben indokolatlanul beleillesztettek dalbetéteket. A szövegeket Pásti-Kovács Nóra jegyezte le invenciótalanul. A színházból kifelé menet Szeniczey Csaba dalai közül a Nászindulót dúdolja az ember. Igaz, azt nem ő szerezte. Iparművészként Horányi Júlia állt a produkció rendelkezésére. Kettős forgószínpada a telefonfülkényi térben ügyes. Három jelmeze körültekintően csúf. A nem kereskedelmi forgalmazású színdarab az Asbóth utcában kommersznek rémlik.

Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Jelenet az előadásból
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Takács Zsolt
kiadó Fotó.színház.hu
közreműködő Szőlőskei Tímea
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Kamaraszínház, Ericsson Stúdió
dátum 2010-04-09
időbeli vonatkozás 2010. április 9.
Jellemzők
méret 74,9 KB
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Takács Zsolt
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés