Ikebana
Amikor elhatároztuk férjemmel, hogy Magyarországra jövünk tanulni és dolgozni, először a magyar történelem legjelentősebb fejezeteit kezdtük tanulmányozni, mert ebből ismerhettük meg legjobban e nép nemzeti szokásait, tulajdonságait, érzés- és gondolatvilágát. Örömmel fedeztem fel, hogy Magyarországon is, akárcsak Japánban, ősidők óta sajátos jelentése van a virágoknak, fáknak, cserjéknek. Olvastam, hogy a szerelem színe égőpiros, tehát egy szál szegfű vagy rózsa többet árul el színével annak, aki kapja, mint egy levélbeli vallomás; hogy a legények házasodási hajlamát a kalapjuk mellé tűzött rozmaring jelentette, a fehér liliom a tisztaság, szűziesség jelképe, és felsorolhatnék még sok példát. Ezeknek mind megtalálhatók a japán megfelelői is. A magyar népdalok (amelyekkel zenetudó férjem ismertetett meg) a virágnyelv egész kötetét hordozzák. Éppen ezért biztosan megértésre találnak gondolataim az ikebana művészetről. Az ikebana számomra hivatás. Egy-egy ikebanába foglalt virág friss jelentése ismét ráébreszti a mai embert arra, hogy együtt él a földön ember, állat, növény, és az együttélésnek mindig megvolt, ma is megvan az új tartalma. Nálunk Japánban ez nem mai felismerés, hanem hagyomány. Napjaink ugyanolyan foglaltak, kötöttek, mint bárhol a világon, de mégis áldozunk perceinkből és elhelyezzük a virágot, a növényt, az ágat a vázába, s csöndesen eltűnődünk megtalált jelentésén. A természettudományok és a civilizáció rohamos fejlődése következtében a huszadik század embere hajlamos arra, hogy szem elől tévessze a természet és ember szoros kapcsolatát. Az ikebana – művészet lényege pedig éppen az, hogy ezt a kapcsolatot naponta újjáélessze. Az ikebana az ember és a természet együttélésének jelképe. Az ember egyéniségén és képzeletén átszűrt kompozíció a saját önálló életét éli újra, vagyis az ember és a természet összhangjának tükre. Az ikebana-művészetben tehát mind az alkotó, mind pedig a néző részese lehet egy önálló világ hatásainak. Ivaki Tosiko
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Ikebana |
tárgy | Ivaki Tosiko |
tárgy | könyv |
tartalomjegyzék | 1. Bevezetőül teljes tartalomjegyzék2. A virágkultúra egyetemessége 3. A virágnak is vannak gesztusai 4. Térbeli és fogalmi absztrakció 5. Az "ikebana" szó jelentése 6. A japán ember vallomása a szépről és a művésziről 7. A kertépítő-művészet sajátos természetszemléletet tükröz 8. A zen-filozófia a japán természetszemléletben 9. A japán művészetfelfogás jellegzetes példája az ősi szumi-e-festészet 10. A japán otthonok teaszertartása 11. Az ikebana-művészet filozófiai és esztétikai alapelvei megegyeznek a hagyományos japán művészetekével 12. A japán nép történelme egybeforrt az ikebana történetével 13. A művelődés hajnala Japánban és a buddhizmus megjelenése 14. Az első ikebana a templomszenteléskor, a császárság alapításának idején 15. A szamuráj-korszak a katonai szervezet kibontakozásának ideje, mégis kedvez az ikebanának 16. A középkorban válik az isteneknek és a halottaknak való virágfelajánlás szertartássá 17. A középkori kultúra kivirágzása óta jelentette az ikebana azt, amit ma is jelent 18. Az első művészi ikebana, a tatebana születése 19. A díszítő hatású rikka-ikebana létrejötte 20. A rikka-ikebana kiteljesedése 21. A változást, kiutat jelentő nageire 22. A rikka hagyomány és a nageire stílus ötvözete: szeika ikebana 23. A XX. század ikebanája 24. A moribana lett az európai stílusú japán otthonok dísze 25. A bundzsin-ike nem válhatott közkincsé 26. Az úgynevezett "modern" ikebana 27. Így készül az ikebana 28. Mindig kövessük a "természet rendjét" 29. Először tisztázzuk az alapelvet 30. A kiválasztott növény meghatározza a váza formáját és színét 31. Minden ikebanának van egy láthatatlan középpontja 32. Az arány és az egyensúly nem csupán formai követelmény 33. A három főág alkotta tér szerepe 34. Kövessük nyomon az alkotás technikai folyamatát 35. Amit a bemutatott ikebanáim a XX. század emberének mondhatnak 36. Vallomásom a "modern" ikebanáról |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Ivaki Tosiko |
kiadó | Natura |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
dátum | 1978-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1978 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 160 p |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0178 |