A Vízrajzi Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése. A Vízrajzi évkönyvnek az adatgyűjtő hálózatra vonatkozó része tartalmazza 357 vízmérce, 1669 talajvízkút,457 mélyfúrású kút (rétegvíz-és karsztkút) , 102 forrás és 1003 meteorológiai állomás jegyzékét,és a törzskönyvi adatokat. A táblázatok magukba foglalják a vízügyi igazgatóságok, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai, illetve hidrometeorológiai hálózatának főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. Az év hidrológiai jellemzése c. fejezete ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet, a napfénytartam, és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és a gázlóviszonyok, a belvízi elöntések és a belvízszivattyúzások adatait, továbbá a talajvizek, a források és a mélyfúrású kutak főbb hidrológiai mennyiségeit. A felszíni vizek adatait magába foglaló fejezet 156 vízmérce napi vízállásait, a vízállások eddig előfordult szélső értékeit, 52 mérési szelvény napi vízhozam adatait, valamint 48 vízmércénél mért vízhőmérsékleteket tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jégviszonyairól és a Dunai gázlók alakulásáról. A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet talaj-, réteg- és karsztvíz kutak vízszintjeit, egyes kutak vízszint menetgörbéjét, a talajvízszintek területi alakulását szemléltető térképet és néhány forrás vízhozam adatait tartalmazza. (A hidrológiai észlelési és mérési hálózat legnagyobb részét a Vízügyi igazgatóságok kezelik és az észlelések, a mérések adatait is főképpen az igazgatóságok dolgozzák fel.) (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)