Halászélet, pásztorkodás - Válogatott néprajzi tanulmányok
Herman Ottó több tudományággal foglalkozott: rovartannal, madártannal, embertannal, régészettel, történelemmel, nyelvészettel. Az utókor elsősorban néprajzkutatóként tartja számon, de néprajzi munkái sok szállal kapcsolódnak a fenti területekhez. Kötetünk szemelvényei csak a néprajzkutató Hermant mutatják be, aki szepesi német szülőktől szlovák környezetben született, az iskolában tanult meg magyarul, mégis oly tiszta, veretes, ízes magyarsággal írta le gondolatait, hogy az máig is példája lehet az ismeretterjesztő irodalomnak. Tanulmányait mindig maga illusztrálta. Kötetünk szemelvényeinek a megértését is 135 Herman-rajz segíti.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | A Magyar Néprajz Klasszikusai |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | A magyar halászat könyve (könyv); Magyar pásztorok nyelvkicse (könyv); Természettudományi Közlöny (folyóirat); Herman Ottó (Károly) (1835-1914) (természetkutató, régész, politikus); Huszka József (1854-1934) (pedagógus, néprajzkutató); Julianus barát (-) (domonkos apát, szerzetes); Jankó János, dr. (1868-1902) (néprajzkutató); Magyar Néprajzi Társaság (1889-) (Budapest); |
tárgy | Kossuth-szakáll; történeti áttekintés; adatgyűjtések; ősrégészet; régészeti leletek; neolitkori leletek (újkőkor); népi hangszerek; síp (hangszer); tilinkó (népi hangszer); duda (hangszer); kürt (hangszer); furulya (hangszer); halászat; halak; halfajták; halászok; horgászmódok; horgászkellékek; fisér (halkereskedő); halételek; horgász vizek; horgásztanyák; horgok; szigonyok; szigonyos horgászat; rákhalászat; halászhajók; csónakok; bödönhajók; lápvilág; antropológiai (embertan); fiziológiai tulajdonságok; jelrendszerek; antropológiai megfigyelések; testfelépítések; rovásírás; non-verbális kommunikáció; ornithológia (madártan); állattani megfigyelések; madarak; népi megfigyelések; égitestek; égtájak; népi időjárás megfigyelések; időmeghatározás; csillagászat; csillagképek; betyárnóták; népi állattartás; ősmagyar állatfajták; bitangolás; bojtárok; csikósok; juhászok; kondások; erdőrendtartás; pásztori kultúra; pásztorköltészetek; pásztorkutyák; magyar konyha; népéletek; etnográfiai leírások; hajviseletek; harangozás; kultúrtörténet; lovasnomádok; magyar népszokások; magyarság; matyók; művészi alkotómunka; népcsoportok; népdalok; néphagyományok; népi elnevezések; népi építészet; néprajzi kutatások; néprajztudományok; néptánc; népviseletek; nyelvhasználat; ősi mesterségek; szánkók; székelyek; tájnyelvek; természettudományi gyűjtemények; |
tartalomjegyzék | Herman Ottó, Bevezetés teljes tartalomjegyzékA beszélő szerszám A csontos-szánkó A kéz és a szám az ősfoglalkozások körében A madarak hasznáról és káráról A magyar halászat könyve A magyarok nagy ősfoglalkozása A magyar pásztorok nyelvkincse A magyarság háza. Feleletül Huszka Józsefnek A harangok szava és még valami A magyar nép arca és jelleme A néprajzi társaság és múzeum ügye a képviselőházban Jegyzetek Bibliográfia |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Herman Ottó (Károly) (1835-1914) (természetkutató, régész, politikus); |
kiadó | Gondolat Kiadó (Budapest) |
közreműködő | Kósa László (1942-) (etnográfus); (szerkesztette, bevezetőt írta) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest (Magyarország) |
térbeli vonatkozás | Keszthely (Zala); Királyhágó (Kárpátok); Tihany (Veszprém); Velencei-tó (Fejér megye); Komárom (Komárom-Esztergom); Ecsedi-láp (Magyarország); Etelköz (ősmagyar terület, Ázsia); Levédia (ősmagyar terület, Ázsia); Erdély (Románia); Csongrád-megye (Magyarország); Erdély (Románia); Rimaszombat (Szlovákia); |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
dátum | 1980-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1980 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 457 oldal; 11,7x18,2 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény |