Laposhasú acsa nőstény

Libellula depressa

kép

"Magyarországon nagyjából 90 szitakötő-faj fordul elő. 2 fő csoportjuk a kis- és a nagyszitakötők. A nagyszitakötők közé tartozó laposacsák családjának 22 faja fordul elő nálunk. A laposhasú acsa (újabb nevén széles laposacsa) főként álló-, ritkábban lassan áramló vizekben, mocsarakban, csatornákban, erdei kisvizekben fejlődik, kedveli a náddal és egyéb vízinövényekkel sűrűn benőtt szegélynövényzetet. Bár országszerte elterjedt, sehol sem tömeges, de általában gyakori fajnak számít. Veszélyeztető tényezőként hat a faj állományaira élőhelyeinek eltűnése, kiszáradása, átalakítása. Felülről lapított potroha, szárnytöveinek kiterjedt sötétbarna foltjai megkülönböztetik minden más hazai szitakötőfajtól. A hímek világoskék, a nőstények sárgásbarna színezetűek."

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy állatok
tárgy szárnyasrovarok
tárgy szitakötők
tárgy laposhasúacsák
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Schmidt Péter
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Sántos
időbeli vonatkozás 2019. április 21.
Jellemzők
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
leltári szám/regisztrációs szám RRM_TT_DF_3207