Ezt a levelezőlapot a Balatoni Múzeumnak címezték. Az alapnyomtatványt a Magyar királyi állami nyomdában nyomtatták Budapesten. A tábori postai levelezőlap postaköltsége 1 fillér volt, kivéve adóügyben. Keszthelyen erre a levelezőlapra még rányomtattak fejlécet, címzést, és sablonszöveget a hátoldalra. Bognár Imre jegyző 51 korona önkéntes adó befizetési kötelezettségét közli. A Balatoni Múzeum Egyesület bélyegzője kétszer is szerepel ezen az oldalon: a befizetés igazolásaként, és az elnök pirossal írt széljegyzeténél. 1898-ban alakult meg Keszthelyen – többek közt Csák Árpád és Lovassy Sándor kezdeményezésére – a Balatoni Múzeum Egyesület. A múzeum épülete 1925–1928 között épült Györgyi Dénes tervei szerint neobarokk stílusban. Zala vármegye első múzeuma a kezdetek óta gyűjtötte a Balaton környékének régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi emlékeit. 1936-ban a múzeum a sümegi Darnay Múzeummal egyesült, gyűjteménye jelentősen növekedett. Az ígéretes fejlődést a második világháború szakította meg. 1945-ben a gyűjtemények legértékesebb darabjai vagonokra rakva a zalaegerszegi vasútállomáson egy bombatámadás során megsemmisültek. Az 1949-ben bekövetkezett államosítás után szilárdult meg ismét a múzeum helyzete és indult újra a gyűjtőmunka. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. A múzeum vidéki viszonylatban a leggazdagabbak közé tartozott. 1937-ben a múzeum kiállítási tárgyait – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.