Id. Deák Ferenc levele

szöveg

Idősebb Deák Ferenc levele urambátyámhoz. Urambátyám: Főleg a hajdani nemesség, különösen a dzsentrik körében bizalmas, udvarias megszólításként, illetve megtisztelő megnevezésként:> általában a beszélőnél idősebb férfi. Idősebb kehidai Deák Ferenc (Kehida, Zala vármegye, 1761. június 15. – Kehida, Zala vármegye, 1808. január 25.) Zala vármegye táblabírája, zalai főszolgabíró, földbirtokos. Deák Ferencnek, a „Haza Bölcsének” az édesapja. A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák család sarja. Édesapja nemes Deák Gábor (1728–1788), táblabíró, édesanyja hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (1743–1803). Idősebb Deák Ferencnek volt egy öccse, kehidai Deák József (1764-1831), táblabíró, főhadnagy. Deák Ferenc édesanyja, Hertelendy Anna 1768-ban a veszprémi püspökség Szentszékén válópert kezdeményezett, majd férje, Deák Gábor és gyermekei Zalatárnokra vonultak vissza. A botrányos magánéletet tartó Hertelendy Anna Kehidát saját kezébe vette, és gyermekeivel alig tartotta a kapcsolatot, leginkább adósságokat hagyott hátra nekik. Keresztszülei mezőszegedi Szegedy Ferenc és báró Vécsey Istvánné tolnai Festetics Judit úrnő voltak. 1784. október 12-én a vármegye főispánja Deák Ferencet a zalaegerszegi járás alszolgabírájává nevezte ki, azonban másfél év múlva, 1786 márciusában lemondott. 1786. július 14-e és 1790. április 7-e között a kapornaki járás főszolgabírajaként tevékenykedett. 1790. április 7-e és 1795. május 4-e között a zalalövői járás alszolgabirája volt. 1791. május 30-án Zala vármegye táblabírájává nevezte ki az örökös főispán. Deák Ferenc és öccse, Deák József 1803. május 24-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a tófeji nemesi „udvarhely” a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, a legfiatalabbnak a tárnoki és a hahóti birtok a muraközi szőlőkkel. Feleségét, szarvaskendi és óvári Sibrik Erzsébet (1768–1803) asszonyt 1803. október 17-én vesztette el, amikor az asszony belehalt ifjabb Deák Ferenc fiuk szülésébe. Idősebb Deák Ferencet nagyon megviselte felesége halála, saját csecsemő gyerekében látta a felesége gyilkosát: ezért az újszülött gyermeke neveltetését öccsére, Deák Józsefre bízta, aki Tárnokon nőtt fel. Idősebb Deák Ferenc 1808. január 25-én Kehidán hunyt el. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Magyar történelem XVIII. század
tárgy Idősebb Deák Ferenc
tárgy Zala vármegye
tárgy Kehida
tárgy Buda
tárgy Táblabíró
tárgy Zalai főszolgabíró
tárgy Földbirtokos
tárgy Nemesi Családok
tárgy Politikus
tárgy Kapornaki járás főszolgabírája
tárgy Zalalövői járás alszolgabírája
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Id. Deák Ferenc
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Buda
térbeli vonatkozás Magyarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
dátum 1788-08-13
időbeli vonatkozás 1788.08.13.
Jellemzők
hordozó papír
méret 4,2 MB
formátum pdf
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház
leltári szám/regisztrációs szám 72.68.2021