Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.

49_terkepreszlet_294597.jpgA Margitsziget képe merőben máshogy festene, ha visszamennénk az időben 900 évvel ezelőttre. Buja növényzet fogadna és három, különálló részből álló zátonyképződmény, amelyeket jóval később, a 19. század végén alakítottak egy nagy, körbekövezett szigetté a déli Festő-sziget nagyobb földdarabhoz történő hozzákapcsolásával, az északi Fürdő-sziget elkotorásával. Elsőként egy 1225-ből származó oklevélben került említésre, amelyben II. András az egész területet a premontreieknek adományozta, ekkor kezdődtek jelentősebb építkezések.

2_maria_templom_294701.jpgItt magasodott a Szent Mihály-templom, ill. premontrei, domonkos, ferences kolostor, a johanniták és az esztergomi érsek vára. Ellátásukról egy, a szigeten épült falu, Szent Pál falva lakói gondoskodtak. A 13. században még Nyulak szigete névvel illették a helyet, utalva arra, hogy az uralkodók kedvelt vadászterületeként is funkcionált. IV. Béla pedig sokat tartózkodott itt, akárcsak lánya, Margit, aki emblematikus alakja a szigetnek, amely a 17. századtól Szent Margit szigete néven ismert. A sziget a 16. századra elnéptelenedett a török hódoltság következtében, azonban a területet kaszálóként hasznosították és Lányok szigete néven vált hírhedt negyeddé.

3_fohercegi_lak_329444.jpgA 18. század végére a sziget magánkézbe került. József nádor volt az első, aki jelentősen változtatott a terület arculatán, többek között a ferences templom romjai mellett emeltetett klasszicista stílusú nyaralóépületet (amely már az 1920-as években rossz állapotban volt, ma már nem áll). Kertésze, Tost Károly segítségére volt a botanikai szenvedélyekkel megáldott nádor terveinek megvalósításában, schönbrunni mintára egzotikus növényekkel gazdagította a szigetet, szőlőt telepített a nyaraló környékére és meghonosította a mára oly jellegzetes platánt. A szigetet ekkoriban Nádor- vagy utalva a méltóság latin nevére Palatinus-sziget néven ismerték. Ebben az időben nyitották meg elsőként a nagyközönség előtt, színes társasági élet bontakozott ki. Hagyománnyá lett, hogy minden év július 13-án, Margit napján népünnepélyt tartottak. Végül 1830-ban a nádor megelégelte a látogatók által okozott károkat és lezáratta a majálisok helyszínét. A nem sokkal később bekövetkezett 1838-as árvíz és jégzajlás jelentős pusztítást végzett – egyedüliként az anno Tost által ültetett megdőlt törzsű kisréti narancseperfa tanúskodik még ma is a majd’ kétszáz éves eseményekről.

7_ivocsarnok_320405.jpgJózsef nádor halála után, 1847-től a fiai örökölték a szigetet, azonban nem sokat törődtek annak gondozásával. 1866 azonban fordulópontot jelentett, ugyanis ifjabb József főherceg a fejébe vette, hogy fürdőhelyként virágoztatja fel, ugyanis már korábban ismertek voltak a meleg vizű források a terület északnyugati oldalán. Zsigmondy Vilmos geológus végezte a próbafúrásokat – sikerrel. A feltörő közel 44 °C-os gyógyvíz különböző mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására találtatott alkalmasnak. Kezdetben ivócsarnokot emeltek a látogatóknak, amely a mai Japánkert és a vízesés mögött állt.

12_gyogyfurdo_290172.jpg

Hamarosan felmerült egy fürdőkomplexum igénye. A neoreneszánsz fürdőépületet Ybl Miklós tervezte meg, ahogyan a Nagyszálló épületét és az Alsószigeti Vendéglőt - összesen tizennégy épületet, amelyekkel meghatározta a sziget arculatát. Ezekből már csak az említett Nagyszálló áll, jelentősen átalakítva ma is szállodaként funkcionál, ill. az Alsó Vendéglő, későbbi nevén Casino, éppen felújítás alatt van (2015-ig itt működött a Holdudvar); a Margit fürdő épülete a II. világháborúban sajnos helyrehozhatatlan károkat szenvedett, így lebontásra került, jelenleg hotel áll a helyén. A fürdőtelep 1869-es megnyitója idején már egy éve járt a lóvasút is. A Millenniumi ünnepségre építették a híres fából ácsolt kávéházat – eredetileg a Városligetben, majd 1897-ben állították fel a Margitszigeten, amely közel 20 év múlva tűz martalékává vált.

Immár minden adott volt a felhőtlen kikapcsolódáshoz a szigeten – ne felejtsük, még csak az korzózhatott, aki meg tudta engedni magának a borsos árú hajójegyet. Számos művész alkotott itt, talán a leghíresebb Arany János, aki az 1870-es években ezen a helyen írta meg az Őszikék ciklus költeményeit, ill. a Toldi szerelmét – sőt, egy ideig itt is lakott és törzsasztala volt a Felsőszigeti Vendéglőben. A 20. század nagy művészei közül gyakori vendég volt a szigeten Molnár Ferenc, Bródy Sándor vagy Krúdy Gyula.

27_krudy_480511.jpg

Krúdy 1918-tól 1930-ig a már nem túl jó állapotú egykori főhercegi nyaralóban és a Margitszigeti Kisszállóban is élt. Újdonsült feleségével költözött e békés helyre, miután egy kisebb botrány közepette kellett elhagynia Royal Szálló-beli hajlékát. Gyógyulást remélt, ugyanis a szigetet, főként a Margit-forrást csodatévőhelyként tartotta számon a közhiedelem. Emellett rendkívül termékeny időszaka volt az írónak, többek között itt született az Álmoskönyv. Élményeit a Pest-Budai hangulatok válogatáskötetben is megjelenő A mai Margitsziget c. novellában örökítette meg, ill. a Gasztrohangulatokban is található elbeszélés szeretett szigetéről, például egy emlékezetes disznótor eseményeit megörökítve

1900-tól már nem kellett a révész segítségét kérnie vagy gőzhajóra szállnia annak, aki el akart látogatni az üdülőhelyre, ugyanis a Budapest második hídjaként, 24 évvel azelőtt épült Margit hídról megépítették a szigetre vezető szárnyhidat (az Árpád híd a szárnyhíddal csak 1950-ben készült el). Nem sokkal ezelőtt kapta meg a Margit-sziget mai formáját a Festő-sziget és a fő sziget összekapcsolásával. 1909-ben ismét mérföldkőhöz ért a Margitsziget története, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megvásárolta és közkertté nyilvánította. 1911-ben készült el a kilátóként is funkcionáló Víztorony. A margitszigeti színjátszás is száz éves múltra tekint vissza, hiszen a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előzményeként számon tartott Margitsziget Színkör 1918-ban nyitotta meg kapuit.

38_furdozok_11556.jpgA Tanácsköztársaság idején a nagyközönség számára ingyenesen látogathatóvá tették a szigetet. Ebben az időszakban nyílt meg a Palatinus Strandfürdő, ez volt Budapest első szabadtéri strandja, azonban hamarosan bezárták, és 1921-ben adták át a rendezett, kiépített fürdőt. 1927-től egy nagyobb tereprendezés történt, csatornahálózatot, sétányokat építettek ki, megszüntették a lóvasutat; a közlekedést autóbuszokkal biztosították. Fellendült a sportélet, 1930-ben adták át a Hajós Alfréd építészmérnök és úszó, az első magyar olimpiai bajnok által tervezett Nemzeti Sportuszodát. A II. világháború szinte teljesen lerombolta az addig felépített üdülőparadicsomot, az akkori Margit-hidat, rengeteg fa is megsérült. Így amit ma látunk a sziget épületeiből korántsem annyira meseszerű, mint fénykorában, de talán adnak némi támpontot a kiállításunkban bemutatott korabeli fotók, képeslapok.

TEJ

A cím Jókai Mór A Margitsziget c. útleírásában szerepel.

Forrás: