Ahol a divat születik - A Goldberger-textilgyár

A magyar textil-  és ruhaiparról sokunknak a nejlon otthonkák, dzsörzé pulóverek vagy a Május 1. ruhagyár juthat eszébe, pedig azok hagyományai sokkal messzebbre nyúlnak vissza. Aktuális összeállításunkban végigkövethetjük, hogy hogyan lett egy kis családi kékfestő üzemből Magyarország legnagyobb textilipari vállalata, miközben a gyár mögött álló család megrendítő története is megelevenedik. 

Egy kékfestő üzemmel kezdődött

2013_129_1.jpgA család ősei Cseh- és Morvaországból vándoroltak hazánkba még a 18. században. Az akkor még Goldberg családnevet viselő Ferenc 1784-ben rendezte be, a ma is álló óbudai Lajos utcában kékfestő manufaktúráját. Mivel a kékfestés rendkívül vízigényes folyamat, a Duna közelsége ideálisnak helyszínnek bizonyult, így is lett, néhány évtized alatt az üzem az ambiciózus vezetésnek köszönhetően virágzó vállalkozássá vált. 1845-ben az országban elsőként vásároltak perrotin-gépet, amely lehetővé tette a kékfestés gépesítését.
Az 1848-as eseményekből sem maradtak ki, egyenruhákkal látták el a magyar honvédséget. Sajnos a szabadságharc leverése után a büntetés sem maradt el, Haynau nagy összegű hadisarccal sújtotta a lázadó zsidó családot. Pár évvel később 1854-ben ismét megkapták a pesti nagykereskedés jogát, sőt, Ferenc József is "megbocsátott", 1867-ben nemesi címet adományozott a családnak, a Buday (Budai) előnév így került családnevük elé.

A nagyvállalat

A gyár a 20. század elején, Goldberger Bertold irányítása alatt vált igazi nagyvállalattá, amikor a nagyszabású építkezések mellett számos korszerűsítés is történt. Meghonosították a korszak meghatározó technológiáját a hengernyomást, amely a kékfestés mellett lehetővé tette a 8 és 12 színű minták nyomását is.
19054.jpgAzonban a válság nem kerülte el a textilgyárat sem, amikor 1913-ban Goldberger Leó átvette apjától a vállalat irányítását, az a csőd szélén állt. Ugyanakkor a válság, nemcsak a hazai textilipart érintette 1914-re világméretű túltermelés alakult ki, bármilyen szomorú is, ebből az állapotból csak az első világháború kirobbanása tudta elmozdítani a textilipart, hiszen a hadsereg megbízásai az ipar minden ágazatát, így a textiliparét is elárasztották. A háború végére a gyár ismét nyereségessé vált és Goldberger Leó zsenialitásának is köszönhetően eljött a gyár második fénykora.

Műselyemmel a világhír felé

A fellendüléshez nagyban hozzájárult, hogy sikerült megvásárolnia az 1920-as években Németországban létrehozott „Bemberg” elnevezésű műselyemfonal kizárólagos magyarországi felhasználási jogát. Majd évekig tartó kísérletezgetés után megszületett a gyár saját műselyme a „Parisette”. A korabeli sajtó áradozott az új anyagról, amelyre a legszebb mintákat nyomták, a selyem illúziója és kedvező ára miatt hihetetlen népszerűségre tett szert, persze a reklámnak is köszönhetően. A Corvin Áruház „MagyarHét” c. rendezvényén, mindennap Goldberger-Bemberg divatbemutatót tartottak.
Goldberger Leó tehetséges, rámenős, a lehetőségeket mindig meglátó üzletember volt, ennek köszönhetően nagy befolyással bírt. Bár közvetlen kapcsolatban volt a kormányzóval, 1944. március 19-én elsőként tartóztatta le a Gestapo, felesége és lánya hiába kilincselt az Andrássy út 60-ban. A mauthauseni tábor 65354. számú foglyaként hunyt el, 67 évesen. Gyárát államosították, még sokáig nemcsak nevében őrizte a nagymúltú gyár emlékét. A 60-as években BUDAPRINT néven működött tovább, egészen 1989-ig, amikor csődbe ment. Goldberger Leó lánya ekkor még kísérletet tett a vállalat feltámasztására, befektetőket keresett, sikertelenül, így azt felszámolták. Ezzel, a több mint 200 éves múlttal bíró gyár megszűnt. Néhány kép és híradó azonban fennmaradt, mint ez az 50-es évekbeli propaganda híradó is, amely a Golit dicsőíti. 


Forrás: Goldberger Textilipari Gyűjtemény

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!