A kezdetek

A fenti, ún. Lundi Alapelveknek megfelelően indult be a Minerva (Ministerial Network for Valorising Activities in Digitisation), illetve a MinervaPlus projekt, amely létrehozta a Nemzeti Képviselők Csoportját (National Representatives Group = NRG). Ez először csak a 15 tagország kulturális digitalizálással foglalkozó képviselőit foglalta magában, majd a 2004. évi bővítés után további tízen csatlakoztak a projekthez. Magyarország részéről a kulturális tárca is képviseltette magát az egyeztetéseken, valamint az Országos Széchényi Könyvtár vett részt a MinervaPlus projektben.

A Google bejelenti a könyvtárakban őrzött kulturális vagyon digitalizálását

A Google 2004 decemberében bejelentett nagyszabású digitalizálási terveinek nyomán a könyvtárak és levéltárak állományának retrospektív digitalizálási terve élénk visszhangot váltott ki szerte a világon. A franciák reagáltak elsőként, és egy olyan európai kezdeményezést sürgettek, amely képes lesz ellensúlyozni az angol nyelv és információpolitika dominanciáját.

Az Európai Digitális Könyvtár projektjét 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság. Az alapgondolat szerint az európai könyvtárak sokszínű kincsei a földrész egyedülálló kulturális örökségét jelentik, ezek digitalizálása és közreadása nélkül azonban ez a kincs nem töltheti be igazi küldetését a tudás univerzumában, ezért szükség van - a már meglévő kezdeményezések támogatása mellett - egy európai digitális könyvtár megteremtésére. Célja az volt, hogy közös felületet nyújtson a tagállamokban digitalizált dokumentumok eléréséhez egy olyan koncentrált akció keretében, amelynek nyomán ez a kulturális és tudományos örökség strukturált formában, mindenki számára hozzáférhetővé válik az interneten.

2005 márciusában látott napvilágot az Európai Parlament és az Európa Tanács határozata az Európában található digitális tartalmak hozzáférhetőségének biztosításáról, használtságának növeléséről. 2006. augusztus 24-én megjelent az Európai Bizottság ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről. Az ajánlás végre egyértelművé tette a bizottság és az egyes tagállamok közötti munkamegosztást. Addig ugyanis a bizottság az államok illetékes szerveire bízta a digitalizálás megszervezését, finanszírozását, amelynek következményeként az egyes kormányok, minisztériumok meglehetősen elhanyagolták e területet. Az ajánlás a következő három területen várt el előrelépést az egyes tagállamoktól: tartalmak digitalizálása; online hozzáférhetővé tétel; a digitális adatok megőrzése.

2006 decemberében született meg az Európai Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Bizottságának közleménye a kulturális javak digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről. Ennek nyomán több, a leendő Európai Digitális Könyvtárhoz kapcsolódó kezdeményezés jött létre, ilyen például a TEL, a The European Library, a TEL-ME-MOR, EDL, TELplus stb. E kezdeményezések azonban nagyobbrészt a nemzeti könyvtárak katalógusaiban való keresésről szóltak, s csak kisebb részben a digitális könyvtárakról. Megemlítendőek még a MICHAEL és a MICHAEL+ projektek, amelyek elsősorban a múzeumok digitális gyűjteményeiben való keresést szolgálják. A MINERVA EC az uniós tagállamok minisztériumai közötti, a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálásának támogatására törekvő együttműködést szolgálták.

Az Europeana létrejötte

A következő mérföldkő az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana megjelenése volt. Az online felület 2008. november 20-án debütált, és ebben a változatban közel 2 millió digitális dokumentum volt rajta elérhető, noha Európában eddig csupán a könyvek 1%-át digitalizálták. A kezdetekkor az Europeanaban megjelent dokumentumok számát tekintve a tagállami hozzájárulások nem voltak kiegyensúlyozottak, a beadott anyagok mennyisége és típusai nagyban eltértek egymástól. A legaktívabb Franciaország adta a legtöbb digitalizált dokumentumot, s az élbolyt többnyire a világnyelveket beszélő tagországok alkotják. A holland nemzeti könyvtár – Koninklijke Bibliotheek (KB, Királyi Könyvtár) –, szintén számos, nagyszabású digitalizálási projektért volt felelős. Célkitűzésként megszületett a „tömeges digitalizálás” gondolata, amely több millió oldal digitalizált változatát célozta közzétenni a weben. A tömeges digitalizálásnak azonban nincsen elfogadott definíciója. A Google sokat vitatott digitalizálási programja kétségtelenül tömeges, hiszen nem oldalak, hanem könyvek millióinak digitalizálását jelenti. A KB projektje ettől nagyban különbözött, mivel a kezdeti, a különgyűjtemények kiemelkedő darabjainak digitalizálását felváltotta a teljes gyűjtemények feldolgozása. A teljes munkafolyamatot és a minőségi szabványokat azonban a tömeges digitalizálás követelményeihez igazították. A vizuálisan attraktív művek helyett nagy mennyiségű szöveg, hang- és videoanyag digitalizálására törekedtek. (Ma már az internet-történelem részének tekinthető, hogy a 2008-as induláskor a várakozásokat meghaladó felhasználói érdeklődés által okozott túlterheltség miatt az Europeana oldalát egy hónapra be kellett zárni).

Az Europeana működési struktúrája

Az Europeana működtetője a Hollandiában bejegyzett EDL Foundation (Európai Digitális Könyvtár Alapítvány), amelynek irodája a Hágában található Holland Nemzeti Könyvtárban kapott helyet, és amely gondoskodik a működéshez szükséges forrásokról, hozzájárul a portál fenntarthatóságához, valamint jogi keretet is nyújt a tartalmak nyilvános, adatbázisban történő felhasználására. Ezen túlmenően elősegíti a közgyűjtemények közti együttműködési szerződések létrejöttét a közös portál adatellátására és fenntartására.

Jelentősebb Europeana-projektek

Az Europeana létrejötte óta számos együttműködési projektet finanszírozott a digitalizálás, szabványfejlesztés, infrastrukturális fejlesztések különböző területein. Az alábbi linken – http://pro.europeana.eu/web/guest/projects – az érdeklődők áttekintést kaphatnak az említett projektekről, a következőkben csak néhány jelentősebb programot emelünk ki:

ATHENA (2008-2011)

Az ATHENA az eContentPlus projekten belül, egy „jó gyakorlat” kezdeményezésként hozta össze a legfontosabb tartalomgazdákat a múzeumi és egyéb kulturális intézményi területről, hogy elősegítse a szabványok harmonizációját, az alkalmazások átjárhatóvá tételét, és a közös hozzáférés technikai megoldásainak kialakítását.

EuropeanaLocal (2008-2011)

Az EuropeanaLocal projekt során 23 országból mintegy 32 partner együttműködésével közel 5 millió digitális tartalmat tettek közzé a részt vevő regionális intézmények (városi, helyi múzeumok, könyvtárak, stb.).

EuropeanaPhotography (2012-2015)

Az EURO-Photo projekt keretén belül a 10 legnagyobb európai hírügynökség mintegy 150.000 képet tett közzé az addig digitalizált közel egy millió felvétel közül. A képanyag az európai történelem legfontosabb eseményeinek dokumentálásától a mindennapi élet apró történéseiig örökíti meg a legkülönfélébb témákat, a 20. század kezdetétől a ’90-es évek közepéig.

Europeana 1914-1918 (2012-2014)

Az Europeana 1914-1918 projekt az Oxfordi Egyetem kezdeményezésén alapult, amelynek során Nagy-Britannia-szerte felhívást tettek közzé a családokhoz, magánszemélyekhez, hogy az általuk őrzött, az első világháborúhoz kapcsolódó személyes emlékekből, levelekből, képeslapokból hozzanak létre gyűjteményt, hogy így állhasson össze az első nagy világégés „privát történelme”. A kezdeményezéshez később Európa több országából is csatlakoztak múzeumok, könyvtárak, levéltárak, így a brit mellett német, szlovén, luxemburgi, ír közreműködéssel jött létre az online első világháborús gyűjtemény.

Europeana 1989 (2012-2014)

Az Europeana 1989 a fentihez hasonló kezdeményezés volt, amely a legújabbkori Európa egy fontos történelmi eseményének, a vasfüggöny leomlásának, és a kelet-európai rendszerváltásoknak állít emléket, szintén a személyes történelem relikviáin keresztül.

Europeana Sounds (2014-2017)

Az Europeana Sounds egy ma is tartó projekt, melynek keretein belül az Europeana „hiányzó” ötödik aggregációját, a hangzó anyagok összegyűjtését és szolgáltatását valósították meg, csatlakozva a már meglévő levéltári (APEX), televíziós (Euscreen), film (Europeana Film Gateway), és könyvtári (TEL) aggregációs szolgáltatásokhoz.

ENUMERATE

Az Enumerate projekten belül kérdőívek segítségével mérik fel évről évre az egyes országokban folyó digitalizálási tevékenységet. A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen, vagyis az egyes intézményekre nézve nem követhetőek vissza az adatok. A cél az országok Europeanan való jelenlétének, és a tervezett digitalizálási projekteknek a nyomon követése és összehasonlítása, valamint a fejlődés feltérképezése. A korábbi évek eredményei, így a magyarországi részvétel adatai is áttekinthetőek itt.

Europeana Cloud (2013-2016)

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb projektje az Europeana Cloud volt, amely a célkitűzések szerint megváltoztatja az Europeanahoz való kapcsolódás, adatfeltöltés és elérés jövőbeli módját. Jelenleg mintegy 5 millió digitalizált tartalom, és 2,4 millió metaadat érhető el az új infrastruktúrán keresztül, mely a projekt zárását követően a „felhőbe” költözik, vagyis olyan virtuális adatbázisba, amely szükségtelenné teszi az országonkénti nemzeti, illetve ágazati aggregációs technikai, informatikai fejlesztéseket, hatékonyabbá téve ezáltal a digitális tartalmakkal kapcsolatos adattovábbítást, és az ezekhez való hozzáférést.

Mint látható, az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana, megszületése óta számtalan területen hozott jelentős előrelépést az európai kulturális örökség digitalizálásával kapcsolatban. Jelentős tematikus projektek jöttek létre, fejlődött az informatikai háttér, az infrastruktúra, megindult a szabványok harmonizációja, és nem utolsó sorban új partneri viszonyok, együttműködési konstrukciók születtek a különböző programoknak köszönhetően. Ezek a járulékos eredmények pedig a közreműködő intézmények fejlődésében legalább olyan fontosak, mint maguknak a közgyűjteményekben őrzött kulturális kincseknek az online közzététele.

Az elkövetkezőkben a magyarországi digitalizálás fontosabb állomásait, és a MaNDA digitalizálás terén elért eredményeit fogjuk bemutatni, valamint törekszünk arra, hogy az Europeana fontosabb, aktuális fejlesztéseiről, projektjeiről folyamatosan hírt adjunk.

Összeállította: Vass Johanna