Adatbázisunkban 823 823 db rekord és 15 147 932 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A geometrikus absztrakció a 20. századi modern művészet egyik legjelentősebb irányzata, amely a formák, színek és szerkezetek önálló vizuális nyelvét állította középpontba. A MADI mozgalom a hagyományos festői kereteket elhagyva a szabálytalan, térbe kiterjedő, mozgatható geometrikus formákat és játékszerű kompozíciókat helyezte előtérbe. E heti virtuális kiállításunk a geometrikus absztrakció fejlődését követi a korai törekvésektől a MADI megszületéséig, amelyben a geometria a rend, a szabadság és a játékosság kifejezőeszközévé válik.
Az emberi hajkorona megkerülhetetlen része a kultúrtörténetnek. A férfiak a történelem folyamán általában valamilyen divathullám hatására formálták hajukat és arcszőrzetüket, követték az aktuális uralkodót – de előfordult, hogy lázadásból vagy kényszerből hordtak bizonyos fazont. A nőknél a divat vagy a lázadás mellett – főként a népi kultúrákban – a hajviselet mindig valamit jelzett: kort, családi állapotot. Viselése és ábrázolása örök érvényű szimbólum: az életerő, az egészség jelképe, ill. hatalomjelző és önkifejezési eszköz.
A magyar festészet egyik legkülönösebb alakja, Csontváry Kosztka Tivadar nem egyszerűen festett – lázálomszerű látomásokat örökített meg, melyek egyszerre vallomások, térképek és kozmikus üzenetek. Festményein túl világképet, életfilozófiát és misztikus hivatást kínál: ő volt a Napút festője. Jelen virtuális kiállításunkban ezt a kivételes életművet, annak szellemi hátterét és festészeti különlegességeit mutatjuk be.
Az eozinmázzal készült kerámiák múlhatatlan érdemeket szereztek a kézműiparban Zsolnay Vilmosnak, de ebből a hírnévből hazánk is jócskán profitált. A Zsolnay-gyár története az 1850-es években kezdődött, ekkor alapította meg kis létszámú kerámiamanufaktúráját Zsolnay Ignác. Az üzem vezetését néhány év után Vilmos vette át, aki rövid idő alatt színvonalas gyárrá változtatta a manufaktúrát. A gyár története, ahogy az hazánkban lenni szokott, egyben családtörténet is, válogatásunkban ezért nemcsak a Zsolnay-gyár és a világhírű csempék, hanem a család tagjainak története is megelevenedik.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, rendszeresen bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.