Adatbázisunkban 753 641 db rekord és 13 494 315 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A huszadik század emancipációs törekvéseivel egy időben egyre több nőművész lép a nyilvánosság elé, mint amilyen Goszthony Mária is volt. Alkotótevékenysége, ízlése elválaszthatatlanul összeforrt az Itáliában töltött éveivel. Életéről és munkásságáról olvashatnak aktuális összeállításunkban. Hagyatékát a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban is megtalálhatják.
A könyvtár, a közeli kocsma, a két utcával arrébb lévő park – nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, hanem egy harmadik hely, ahol az első két helyen megszokottaktól eltérő embereket láthatunk, ismerhetünk meg. Egyszerűnek tűnhet a képlet, de sokak életének nem része ez a bizonyos harmadik hely, vagy létezik valami kitérő, de az nagyon röviden és interakcióktól mentesen. De lássuk, mik is ezek a helyek, mit nyerhetünk általuk, mit veszíthetünk, ha nincs ilyen a környezetünkben.
A kempingezés izgalma legszebb gyerekkori élményeink közé tartozik: a sátorállítás, a bekuckózás, az esti szalonnasütés, a hadakozás a szúnyogokkal, az éjszakai hangok, a játék a zseblámpával – ha esik az eső, az még inkább hatványozza a kalandot. Sorban állás a vizesblokk előtt, vagy egyszerűen csak megmártózni a tóban esti fürdés gyanánt.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.