Adatbázisunkban 808 808 db rekord és 14 804 805 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A bűnügyi történetek vonzzák az emberek figyelmét; a rejtély, a borzongás, a botrány mindig képes nagy érdeklődést kiváltani. Nem volt ez máshogy a 20. század elején sem, mint mutatja a Mágnás Elza-gyilkosság iránti nagy érdeklődés – hogy egy, a közelmúltban ismét felkapott ügyet említsünk a magyar kriminalisztika történetéből.
Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.
Ihatjuk jókedvünkben, bánatunkban, de leginkább különleges alkalmakkor és persze szilveszterkor. Aktuális összeállításunkban a pezsgőé a főszerep.
A századforduló Budapestje Európa egyik legpezsgőbb kulturális központjává vált: kávéházak, revük, bárok és kabarék alakították azt a különleges világot, amelyet máig a „pesti éjszaka” néven ismerünk. Ebben a vibráló közegben nyílt meg 1908-ban a Royal Orfeum, a főváros egyik legfényesebb és legmodernebb varietészínháza. Jelen virtuális kiállításunkban ezt a sokszínű, elegáns és merész kulturális világot idézzük fel.
Budapest egyik legfényűzőbb szállodájának legendás történetei közé tartozik, hogy amikor a második világháború végén, mikor már javában ropogtak a fegyverek fővárosunkban és a Vörös Hadsereg elérte a Nagykörút környékét. A pincérek a megszokott eleganciával, ezüsttálakon és kristálypoharakban szolgálták fel a megmaradt ételeket a kaviárt, rizibizit és francia bort, a környező házak lakóinak és a visszavonuló német és magyar katonatiszteknek. Jelen kiállításunkban a Hotel Dunapalota történetét idézzük fel.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, rendszeresen bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.