Adatbázisunkban 644 645 db rekord és 11 223 801 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A kódexek és egyéb régi könyvek illusztrációi a művészek esztétikai érzékén túl az adott kor tanairól, eszméiről is árulkodnak. Bizonyos korokban a szépséget isteni eredetűnek tartották, és úgy gondolták, a művészek felelőssége, hogy Isten dicsősége a művészeti alkotásokon is megfelelően tükröződjön, így bizonyos mesterműveket különösen nagy felelősségtudattal és nagy gonddal készítettek.
Azt gondolhatnánk a lóversenyzés hazája Anglia, pedig már az ókori rómaiaknál is tombolt a szurkolási és fogadási láz, elég csak a római Circus Maximus hatalmas méreteit szemrevételeznünk. De képmutatás lenne azt állítani, hogy csak a látvány és a lovak szeretete miatt váltak népszerűvé a lovas- és kocsiversenyek. A fogadás és a nyeremény lehetősége – hisz ez is egyfajta szerencsejáték – legalább olyan fontos szempont volt. A héten a hazai lóversenyzés történetébe pillanthatnak be.
Van egy család, amely immár ötödik generáció óta űzi a cukrászat mesterségét, ők az Auguszt család. Ezen a héten arra keressük a választ, vajon mi a dinasztia titka?
A temetők nemcsak az elmúlás, vagy a gyász érzelmi síkja mentén értelmezhető terek, vannak olyan sírkertek, amelyek zarándokhelyekké váltak az utóbbi évtizedekben, ilyen a kolozsvári Házsongárdi, a párizsi Père Lachaise vagy a Fiumei úti Sírkert is. A héten ez utóbbi történetén keresztül arra keressük a választ, hogyan vált köztemetőből Nemzeti Pantheonná.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.