Adatbázisunkban 671 598 db rekord és 11 719 171 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Régészek szerint minden jel arra utal, hogy az időszámításunk előtti második évezred környékén a köpűs nyílhegyek keleti irányba terjedtek, szemben az összetett reflexíjjal, ami keletről nyugatra, a seregbe tömörülés koncepciója pedig délről északi irányba. Amikor időszámításunk előtt 900 környékén ezen újítások Közép-Ázsiában találkoztak, az a hírhedt és sokakat félelemben tartó lovas seregek létrejöttét eredményezte.
„Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…” A 18. századi neves angol utazó és természettudós Robert Townson (1762–1827) benyomásait európai körútja során vetette papírra Debrecenről. Mondatai különösen annak fényében érdekesek, hogy a település már ekkor igen gazdag város hírében állt. Ezen a héten Debrecen dicső múltját idézzük fel, egy virtuális sétával.
A régmúlt idők háborúinak tárgyi emlékei egyszer mind a múzeumba kerülnek. A fotók éppúgy, mint a fegyverek. Legalább is a többségük biztosan. De vajon lehetséges, hogy egyszer majd maga a háborúzás is minden harci eszközével együtt csak muzeális emlék marad csupán? Ugyan vannak arra utaló jelek, hogy az emberiség képes tanulni a történelemből, de ez a tanulás világviszonylatban úgy tűnik nem mindenütt azonos mértékű.
A lapra szerelt bútorok megjelenése forradalmasította a bútorkereskedelmet. Valami hasonlóan grandiózus hatást ért el a bútorgyártás Fordja, Michael Thonet a futószalagon készült bútoraival. Világhírű székei könnyűek, olcsók, és igen tetszetős darabok voltak, mivel emellett könnyen összeszerelhetőnek és masszívnak is bizonyultak nemcsak lakásokban, hanem kávéházakban is igen népszerűek lettek. Ezen a héten, rövid bútortörténeti kitekintésre invitáljuk önöket, amihez elsősorban kávézók enteriőrjeit használtuk fel.
Ugyan panoráma jellegű ábrázolások régebben is készültek, azonban a panoráma szó csak a 18. század óta ismert, amikor is – főként eleinte – csak körfestmények megnevezésére használták. A széles látókörnek és a távlatoknak nem csak a panorámalátvány, illetve a panorámaképek készítése esetén van kulcsjelentősége. A távolba tekintés, a távlatokban történő gondolkodás a stratégiai tervezés, a sikeres vállalkozók, illetve stratégák gondolkodásmódjának is jellemzője, így az a harcászati tevékenységhez is kapcsolódik, nem véletlen, hogy a katonai-stratégiai szempontból fontos várakat egykor olyan magaslatokra építették, amelyek lehetővé tették a környező táj megfigyelését.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.