Adatbázisunkban 701 454 db rekord és 12 326 118 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Budapest területén már több mint 150 éve folynak rendszeres régészeti feltárások, de egy-egy építkezés alkalmával még mindig felbukkannak újabb és újabb régészeti emlékek. Aquincum történetét csak ásatások segítségével rekonstruálhatjuk, hiszen alig néhány történelmi forrás említi Pannóniát és a Duna menti városokat.
Magyarországon a vitorlázás kezdetben főúri luxusnak számított. Az 1700-as évek végén Festetics György volt az első, aki királyi vendégeit vitorlázni hívta a Balatonra, Phönix nevű vitorlására. Később, 1866-ban egy bulvárhírnek köszönhetően, miszerint Erzsébet királyné Balatonfüreden fogja tölteni a nyarat, a hajózási kedv felélénkült. A főurak vitorlásokat hozattak a Balatonra és felújították a balatoni infrastruktúrát, hogy biztosítsák a királyné szórakoztatását.
Lillafüred a Bükk-hegység keleti részén, a Hámori-tó mentén, a Szinva és a Garadna-patak összefolyásánál fekszik. A településrész 1950-ig Hámorhoz tartozott, azóta Miskolc egyik legmagasabban fekvő része. A városrész idegenforgalmi jelentősége kiemelkedő, bár gyógyhelyeink döntő többsége gyógyvízre épül, Lillafüred a legrégebbi klimatikus üdülőhelyünk. A Palotaszálló építésével nemcsak egy reprezentációs események megtartására alkalmas szálló jött létre, hanem grandiózus tereprendezési munkálatok is történtek, amely során többek között új mederbe terelték a Szinva patakot.
A művészetekben ló és ember kapcsolata gazdag múltra tekint vissza, hiszen a lovak mindig különleges helyet töltöttek be elődeink életében. Sokkal többet jelentettek más haszonállatoknál, gondoljunk mondáink legendás paripáira. Mivel ezeknek az emlékműveknek az elkészítéséhez nagy szaktudás és rengeteg pénz szükségeltetik, ezért a megrendelők mindig a legtehetségesebb művészeket kérték fel a feladatra, nem volt ez másként nálunk sem.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.