MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt egy kapolcsi utca közepén, Márvány Elliék kapuja előtt, majd kiszállt a kocsiból egy fiatalember, akinek az első kérdése az volt: "Van eladó ház a faluban? Szerencséje volt, mert pont akkoriban üresedett meg egy nagyon szép kis parasztház”, amit amint megnéztek, megvettek! Ez volt Kapolcs találkozása Márta Istvánnal, amit a Kapolcsi Egylet és vele együtt a Művészetek Völgye fesztivál létrejötte követett. E kiállításunkban a kapolcsi fesztivál kezdeteit és a Kapolcsi Egylet gyűjteményét mutatjuk be.

Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül.

A bűvészek és illuzionisták mutatványaikkal - a természetfeletti képességek illúzióját keltve - az emberi gondolkodás és érzékelés hiányosságait használják ki. Habár a bűvészmutatványok gyakorlásával a varázslás képessége ugyan nem sajátítható el, de bizonyos veszélyes mutatványok, mint például a szabadulómutatványok, olyan csodálatra méltó tulajdonságok fejlesztését teszik lehetővé, mint a bátorság, vagy az extrém stressz okozta pánik leküzdésének képessége.

Martfű, a magyar cipő fellegváraként híresült el, mégis a cseh származású Jan Antonin Baťa volt az, aki először fantáziát látott a Tisza menti falucskában. A cipőgyár területét 1939-ben vásárolta meg, majd három évvel később Cikta Rt. néven a termelés is megkezdődött. Az államosítás után a hangzatos Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat elnevezést kapta, a többi már történelem. A sors iróniája, hogy Martfű a cipőgyár mellett egy sorozatgyilkos rémtetteivel írta be magát a történelembe. Ezen a héten Martfűre utazunk.

Az üvegszínezés kezdete a XI. és XII. századra, az üvegfestészet igazi reneszánsza pedig a XIII. századra tehető, és a gót stílus uralomra jutásával hozható összefüggésbe. E kiállításunkban az üvegfestés történetének és módszerének rövid áttekintése mellett főként a legnevesebb üvegfestőnk, Róth Miksa hagyatékának dokumentumai közül válogattunk, amelyet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai őriznek, és amit digitalizált formában adatbázisunkba is elérhetővé tettek.