• Martyn Ferenc_lead

    Martyn Ferenc, az absztrakt szürrealizmus mestere

    A XX. század hajnalán három fiatal művész bontotta ki szárnyait Rippl-Rónai József festőművész közeléből: köztük a magyar kubizmus előfutára, Galimberti Sándor; a kora időszakában kubo-expresszív, majd posztimpresszionista festészetet folytató Bernáth Aurél; és az absztrakt szürrealizmus egyik legjelentősebb hazai képviselője, Martyn Ferenc (1899- 1986). Legújabb írásunkban az ő művészete kerül bemutatásra.

  • lead_tatra

    Sárkánycsontok, kincskeresők és szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

    A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.

  • lead_rokus

    Az első pesti közkórház, a Rókus

    Egészségügyi intézmények már évszázadok óta jelen vannak Pesten, azonban az ápolás és szeparálás helyett inkább a gyógyítást előtérbe helyező ispotály csak a Szent Rókus Kórház megnyitásával vált elérhetővé a polgárok számára. A kezdetben szegényház funkciót is ellátó intézményhez a hazai egészségügy sok fontos állomása kötődik: a 18-19. századi pestis- és kolerajárványok idején fontos feladatot látott el, itt dolgozott Flór Ferenc és Semmelweis Ignác, a századfordulón a diagnosztikában már használták a röntgensugárzást.

  • lead_hallo

    Halló, halló? – Telefontörténet dióhéjban

    140 év után idén megszűnik a nyomtatott telefonkönyvek kiadása, az otthoni telefonelőfizetés és készülék megléte sem presztízskérdés már, pedig pár évtizede hatalmas öröm volt a családban, amikor a végtelennek tűnő várakozás után végre betölthette funkcióját a nappaliban elhelyezett telefonasztalka. De hogyan ívelt fel a telefon pályafutása, milyen okok álltak fejlődésének útjába, és miért ritkul a nyilvános telefonfülkék száma köztereinken?

  • lead_apolastortenet

    Ápolástörténet Kossuth Zsuzsannától Andrássy Ilonáig

    A betegellátás története a 19. században óriási változáson ment keresztül, amelynek egyik fő mozgatórugója a hadi betegápolás állapotának javítása volt. Florence Nightingale volt e reformok egyik legfontosabb kivitelezője. Hazánkban Kossuth Zsuzsannát tekintjük az ápolónői szakma megalapozójának. A két nő sorsa hasonló: kortársak voltak és a történelem viharai bontották ki ápolói elköteleződésüket. Missziójuk máig fontos alappillére a szakmának.

előző< következő>

További tematikus virtuális kiállításaink

Tematikus virtuális kiállításaink

vk_kv_8x5

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

bullseye_8x5_m

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

OKK_felhő_8x5

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.