Adatbázisunkban 814 476 db rekord és 14 946 377 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb városrésze a Tabán, más néven Rácváros. A domboldalba kapaszkodó negyed történetét átalakulások és pusztulások sora formálta, míg végül szinte teljesen eltűnt a város térképéről. Ami megmaradt, az néhány épület és egy név: a Rác fürdő. Jelen kiállításunk ennek a különös sorsú helynek történetét meséli el.
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepének tekinthető, azonban a hozzá kapcsolódó további ünnepek és szokások miatt inkább húsvéti ünnepkörként tekintünk erre az időszakra. A bibliai vonatkozása mellett a tavasz eljövetelének ünnepeként is emlegetjük. Mivel a húsvéti ünnepnek nincs meghatározott dátuma, a tavaszi napéjegyenlőséghez, az azt követő első holdtöltéhez kapcsolódik, ebből kifolyólag mozgó ünnepnek tekintjük. Írásom keretein belül egy rövid kitekintőt teszünk a bibliai vonatkozásra és az ünnepi hagyományokra.
A magyar kártya a magyar kultúra egyik jellegzetes, csaknem 200 éves múltra visszatekintő tárgya és játéka. A pakli 32 (vagy 36) lapból áll, Schiller darabjának hőseit ábrázolja, praktikus, kézhezálló, tükrözött elrendezéssel. A magyar kártyával stratégiai és reflex-, társasági és pasziánsz játékokat is játszhatunk: az ulti, a snapszer, lórum vagy Csapd le, csacsi!, de akár zsírozhatunk is. A Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány kezdeményezésére december huszonkilencedikét a magyar kártya napjává avatták, az ulti tavaly óta Magyar Értéktárban is szerepel.
Honty Márta iparművész és grafikus életműve a 20. század második felének magyar alkalmazott művészetében sajátos, karakteres pozíciót foglal el. Munkássága egyszerre kapcsolódik a magyar textilművészet modern törekvéseihez és a népi ornamentika archaikus gyökereihez. Jelen kiállításunk célja, hogy komplex módon mutassa be ezt az életművet: feltárva a kaposvári művészeti közeg formáló erejét.
Egy kisebb virtuális sétára invitálom a kedves olvasót e jeles nap alkalmából. Végignézzük, hogy a történelmi pesti belváros mely pontjain történtek jelentős események 1848. március 15-én, gorcső alá vesszük a fontosabb helyszínül szolgáló épületek történetét, hol álltak, állnak-e még egyáltalán, vagy hogy milyen feladatot láttak el akkor és ma. Tartsanak velem!
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, rendszeresen bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.