Adatbázisunkban 714 325 db rekord és 12 595 188 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Révész Margit az orvosi szakma úttörője volt, olyan időszakban választotta hivatásául ezt a pályát, amikor a nők számára még nem volt kikövezve az út. A gyermekpszichológus doktornő 1911-ben megalapította gyógypedagógiai szanatóriumát, egy bentlakásos intézményt a zugligeti erdőben. Írásunk Révész doktornő életét és a gyermekszanatórium – ahogy akkor nevezték –, a Szani történetét veszi górcső alá.
Gyermekkorunk egyik kedvenc helye, amelyhez sok kalandos történet és még több lehorzsolt térd emléke kapcsolódik. Gömb-, rakéta-, cicamászóka, fémcsúszda, mókuskerék, beton pingpongasztal – a 20. század második felének gyermekei mindezekre elérzékenyülve emlékeznek vissza. De milyenek voltak az első fővárosi játszóhelyek, és mikor kezdtek gombamód szaporodni? Budapesti játszótér-történeti körképünk következik.
A Szabadság tér ikonikus budapesti helyszín, elnevezése az 1848-1849-es szabadságharcnak állít emléket. A hely azonban sokáig inkább egy elnyomást szimbolizáló épületről, a magyar Bastille-ról, vagyis az Újépületről volt ismert. A tér mai arculata csak annak elbontása után alakult ki, így lett a rossz emlékű színhelyből a nemzeti függetlenség és szabadság eszmeiségének emlékhelye. Legfrissebb válogatásunkban a helyszín későbbi változásait követhetik nyomon.
Gödöllőről szinte mindenkinek a Királyi Kastély és Erzsébet királyné jut eszébe. A barokk kastély és a hozzá tartozó park valóban festői szépségű, nem véletlenül volt a királyné egyik legkedvesebb lakhelye. A budapesti agglomerációban lévő település azonban még számos műemléket és szövevényes történelmet rejt.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.