MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

Tusnádfürdő híres klimatikus gyógyfürdő, sokan mégis az 1997 óta itt rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem miatt ismerik. A fürdő az 1800-as évek közepén alakult ki, az Erdély Gyöngye nevet virágzásának kezdetén, az 1860-as években kapta. Csodás gyógyulások fűződnek a nevéhez, amelyek közül legismertebb és legjellegzetesebb az állatokat legeltető pásztorfiú története. A legenda szerint a lápos területre elkóborolt marháit kereső pásztorfiú, átgázolva a területen, úgy tapasztalta, hogy a kénes iszap jótékony hatással volt fekélyes lábaira. Ahogy az lenni szokott, az itt feltörő források jótékony hatását először csak a környékbeliek élvezték, de a századfordulóra igazi virágzó fürdőtelep lett Tusnádfürdő. Legfrissebb írásunkban fürdőkultúrája elevenedik meg.

A héten Németország észak-nyugati sarkába kalauzoljuk el az olvasókat, Alsó-Szászországba, az egykori Hanza-városok, faszerkezetes házak, szélerőművek vidékére. Óvárosai, várai és számos csatát látott erdőségei szinte visszarepítenek minket a középkori időkbe.

Az ezen héten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idén Budapesten kerül megrendezésre, ez azonban nem az első alkalom, amikor a patinás rendezvény a fővárosunkban kerül lebonyolításra. E heti válogatásunkban felidézzük az első hazai, 1938-as kongresszust, és egy kicsit a rendezvény történetét is felelevenítjük. Hol tartották az első zarándoklatot? Melyik város visszalépése segítette Budapestet a rendezés elnyerésében? Legfrissebb írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

Sopron Budapest után a második legtöbb műemlékkel rendelkező magyarországi város. A történelmi belvárost mindössze néhány ódon utca alkotja, amely az egész magyar történelmet magában rejti. A díszes kapualjak, a házak színes homlokzata, a macskaköves utcák és megannyi hangulatos kávézó terasza teszi Sopront Nyugat-Magyarország egyik legromantikusabb városává.