Adatbázisunkban 692 296 db rekord és 12 140 112 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A Szent Lukács gyógyfürdő épületegyüttese már a 18. században létezett, ennek ellenére a mai fürdőről csak az 1880-as évek közepétől beszélhetünk. A Lukács fogalom nemcsak a gyógyulni vágyók számára, hangulata miatt a művészvilág jeles képviselői is gyakran megfordultak itt. A Lukács-folklór szerint állandó vendégük, Kodály Zoltán még a cikkcakkban úszás lehetőségét is megengedhette magának. Ezen a héten a Lukács története elevenedik meg.
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepének tekinthető, azonban a hozzá kapcsolódó további ünnepek és szokások miatt inkább húsvéti ünnepkörként tekintünk erre az időszakra. A bibliai vonatkozása mellett a tavasz eljövetelének ünnepeként is emlegetjük. Mivel a húsvéti ünnepnek nincs meghatározott dátuma, a tavaszi napéjegyenlőséghez, az azt követő első holdtöltéhez kapcsolódik, ebből kifolyólag mozgó ünnepnek tekintjük. Írásom keretein belül egy rövid kitekintőt teszünk a bibliai vonatkozásra és az ünnepi hagyományokra.
A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk, de a korabeli fényképeken nemcsak az épület, hanem a palota változásai és dunai hajózás is megelevenedik.
Már hónapok óta a figyelem középpontjában áll, hogy országos- és világviszonylatban milyen új vakcinákat fejlesztenek, melyek nyertek hivatalos engedélyt, illetve mely típusú védőoltásokból érkezett éppen szállítmány hazánkba. A Piarista Múzeum virtuális kiállítása a gyűjteményében őrzött különleges emlékanyagon keresztül egy olyan korból szeretne kis ízelítőt adni, amelyben az emberek még nem bízhattak a modern orvostudományban vagy a professzionális gyógyszeriparban, ahol nem léteztek még védőoltások.
Mindig megkapó, amikor természetjárás közben egy ott felejtett romba ütközik az ember. Egy kissé megrogyott oldalfal, egy gótikus ablakkeret, egy megmunkált oszlopfő a fűben és az erdő, ami bár óvja az avatatlan látogatók elől a romokat, egyúttal pusztítja is. Ezen a héten elhagyott templom- és kolostorromok után eredünk, Bükkszentlélektől Nagyvázsonyig.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.