Adatbázisunkban 731 262 db rekord és 12 974 817 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Szeged városa nemcsak a napfényes órák számát tekintve gazdag. Története során ellenséges hadakkal és a Tiszával is gyakran szembekerült. De a város gazdagságát elsősorban az itt élő emberek szorgalma és talpraesettsége alapozta meg, amihez kellett némi szerencsés véletlen is – legújabb helytörténeti kalandozásunk állomása Szeged.
Hazánk bővelkedik barlangokban, amelyek titokzatossága, illetve cseppkő- és sziklaformációinak, olykor ásványkiválásainak és ősmaradványainak látványossága vonzó turistacélponttá teszi az üregeket. A honi barlangkutatás többszáz éves múltra tekint vissza, kiállításunkban a barlangászat-történet főbb állomásait tekintjük át, külön kiemelve a leghíresebb magyar barlangot, az Aggteleki Nemzeti Park területén található, világörökség részét képező Baradlát.
Az emberiség nagy utat tett meg az elmúlt évszázadokban, megszelídítettük a természetet, jártunk a Holdon, mégis megmagyarázhatatlan áhítattal szemléljük az ókori világ megmaradt csodáit, így Kheopsz piramisát. Nem volt ez másként a 19-20. század fordulóján sem, a korszak ismeretterjesztő előadásainak egyik neves szervezője, az Uránia Egyesület képanyagát elnézve, mely válogatásunk képanyagának gerincét is adja.
Máriabesnyő az egyik legismertebb búcsújáróhely Magyarországon, legfőbb nevezetessége a Nagyboldogasszony Bazilika. A legenda szerint a 18. században, a templom építése közben találták azt a Mária-szobrot, amely aztán zarándokhellyé tette a falut. Gróf Grassalkovich Antal hozta létre azt az egyházi épületegyüttest, amely köré a település kialakult, és amely 1965 óta Gödöllő része, napjainkra pedig teljesen egybeépült a két városrész.
A szervezett turizmus meglehetősen fiatal tevékenység, alapítása Thomas Cook nevéhez fűződik, aki 1845-ben hozta létre a nagy hagyományú Cook utazási irodát. A turizmus persze gazdag múltra tekint vissza, hiszen jó idegenvezetőre már az ókorban is volt kereslet. Aktuális válogatásunkban a hazai idegenforgalom meghatározó turisztikai szereplőjével, az IBUSZ-szal foglalkozunk.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.