MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

A verso vagy verzó elnevezés latin eredetű (folio verso) és a vizitkártya hátlapjának megnevezésére szolgál. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, ezek a kártyák általában portréfényképek voltak, melyek versójának reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok. Aktuális válogatásunkban ezek a díszes hátlapok, és velük együtt a fényképészek életútja is megelevenedik.

Alpár Ignác a századforduló historizmusának egyik kiemelkedő építésze. Szinte minden építészeti műfajban alkotott, de kétségkívül pályafutásának egyik csúcspontja a Millenniumi Kiállítás Történelmi Főcsoportja, vagyis a Vajdahunyad váraként ismert együttes a Városligetben. Azonban nem véletlen, hogy „banképítő specialistaként” is számon tartották, hiszen olyan épületek tervezésével ívelt fel a pályája, mint a Tőzsdepalota a Szabadság téren. Legújabb válogatásunkban néhány híres épületének történetét elevenítjük fel.

Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.