Adatbázisunkban 676 548 db rekord és 11 819 109 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Kölni, hölgypor, bajuszpedrő, ez csak néhány népszerű termék, amelyet a pesti lakosok kereshettek a drogériák polcain. A Neruda-család üzlete három nemzedéken át szolgálta a fővárosiak igényeit. Ezen a héten a kereskedelemtörténet egy újabb izgalmas szeletébe, a drogisták világába nyerhetnek bepillantást.
A korszerűsítés és fejlődés mindig is alappillére volt és lesz a társadalomnak. Ez igaz többek között a viselkedési formákra, normákra, de sokkal inkább vonatkozik például a használati tárgyainkra. Ha belegondolunk, hogy 100 évvel ezelőtt hogyan nézhettek ki ezek a mindennapi eszközeink, magunk is meglepődhetünk, milyen gyorsasággal fejlődik a technika. Egyik pillanatban még telefonfülkéből tárcsázunk és szénnel hajtott vonatokon közlekedünk, a másikban pedig már majdnem minden ember zsebében lapul egy okostelefon és a vonatok szinte maguktól közlekednek.
Kétségtelen, hogy vannak áruk, amelyek eladják önmagukat, de mi történik akkor, ha a termék nem rendelkezik megfelelő vonzerővel? Ekkor lép színre az ügyes eladó. De vajon mi kell a sikerhez? Ezen a héten a pult mögött állóké a főszerep.
Különleges, egyedi, utánozhatatlan. Ilyen meghatározó jelzőkkel illetném a magyar szállodákat. Nemcsak az újabb építészeti remekművekre gondolok, hanem inkább jóval idősebb elődeikre. 100 évvel ezelőtt utódjaikat megszégyenítő vendéglátóépületek létrehozását valósították meg, melyek részletes kidolgozottságukkal vonják magukra a figyelmet mai napig is. Keszthely és Pécs talán a legkülönlegesebb és legnagyobb múlttal rendelkező szállodákat vonultatja fel hazánk vidéki városaiban.
I. Julius Meinl 1862-ben nyitotta meg első kis üzletét Bécsben, és igen gyorsan terjeszkedni kezdett a Monarchia más országaiban, így hazánkban is. A prosperáló cég igyekezett alkalmazkodni az országok szokásaihoz, így lett nálunk Julius Meinlből Meinl Gyula. Ezen a héten ismét a kereskedelem világába invitáljuk önöket; a Meinl cég története elevenedik meg.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.