• lead_emke

    Volt egyszer egy EMKE

    „Hétre ma várom a Nemzetinél ott, ahol a 6-os megáll, Szemben az EMKE cigánya zenél…” Az alábbi részlet, mely Békeffi István és Lajtai Lajos operettjében csendül fel talán a legismertebb említése a helyszínnek. Az EMKE fogalom volt, néhány évtizede még olyan tájékozódási pont, mint amilyen a Moszkva tér. Persze a betűszó elsősorban kávéházként élt a pestiek emlékezetében. Hogy honnan jött az elnevezés, és kinek köszönhetjük létrejöttét, legfrissebb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

  • lead_csecsemo

    Ükanyáink „kisbubái” – csecsemőgondozás régen

    Napjainkban a külön iparággá alakult csecsemőgondozási eszközök megkönnyítik (vagy olykor megnehezítik) a szülők életét. Pár évtizeddel, évszázaddal ezelőtt azonban ezeknek töredéke állt csak rendelkezésre. A sok esetben gyermeknek sem komfortos és veszélyeket rejtő tárgyakat leváltották a kicsik számára biztonságos és kényelmes eszközök, sőt ma már rengeteg a felesleges holmi. Kiállításunkban taglaljuk a legfőbb csecsemő- és kisgyermekgondozást segítő felszereléseket – többek között a bölcsőt, az ülcsiket, a járókát, az etetőpalackot – a magyar népi kultúrában és történelemben.

  • lead_ybl

    Ybl Miklós, a historizmus nagybetűs mestere

    Ybl Miklós a 19. század legnagyobb hatású hazai építész mestere, aki már ifjú korától kitűnt tehetségével. Elismert építészként pedig kortársai között emelkedett ki rendkívüli munkabírásával, irodájában nem csupán vezetőként dolgozott, hanem a tervezés csaknem valamennyi fázisát maga végezte, vagy legalábbis felügyelte. Az Ybl-életmű műfaji gazdagsága jól mutatja milyen sokszínű alkotó volt, pesti bérházaktól az Operaház épületén át, a nagyszabású Várkert Bazár komplexumig munkásságának java ma is meghatározza a főváros arculatát. Legfrissebb válogatásunkban életműve előtt tisztelgünk.

  • lead_kendo

    Bíborba, bársonyba… – kendők a népi kultúrában

    Télen az egyik legpraktikusabb ruházati kiegészítő a kendő, amelyet sálként nyakra tekerve is hordhatunk, illetve vállunkra vetve, hátunkat takarva vagy fejünket beborítva vele szintén viselhetünk. A magyar népviseletben is kiemelt szerepe van a kendőknek, amelyeket tájegységenként változatos, olykor kifejezetten bonyolult variációkban kötöttek a fejre, nyakra, vállra. Mintázatuk, színük és anyaguk is széles skálájú változatosságot mutat attól függően, hogy hétköznapi vagy ünnepi viseletnek szánták.

  • lead_hild

    Hild József, a reformkor klasszicista mestere

    A hazánkban élt Hildek Csehországból származtak, a család szinte valamennyi férfi tagja jeleskedett az építőmesterség terén, de kétségtelen, hogy a legismertebb Hild József lett, aki tervezett épületeivel meghatározta a reformkori Pest arculatát, kár, hogy sokukban már nem gyönyörködhetünk. Édesapja korai halálával édesanyja örökölte apja mesterjogát, a fiatal Hild hivatalosan Hild Klára pallérosaként működött. Hogy milyen elfoglalt volt, jól mutatta, hogy mesterremekét csak huszonhét évvel később mutatta volna be – bár addigra a merev céhes szabályzás is enyhült –, végül életművére hivatkozva 1843-ban megkapta a mesterjogot. Ekkor már olyan épületek öregbítették nevét, mint a ma is álló Tänzer-ház, vagy a Lloyd-palota. Ezen a héten életművének legjelentősebb alkotásai elevenednek meg.

előző< következő>

További tematikus virtuális kiállításaink

Tematikus virtuális kiállításaink

vk_kv_8x5

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

bullseye_8x5_m

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

OKK_felhő_8x5

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.