MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

A Szent Lukács gyógyfürdő épületegyüttese már a 18. században létezett, ennek ellenére a mai fürdőről csak az 1880-as évek közepétől beszélhetünk. A Lukács fogalom nemcsak a gyógyulni vágyók számára, hangulata miatt a művészvilág jeles képviselői is gyakran megfordultak itt. A Lukács-folklór szerint állandó vendégük, Kodály Zoltán még a cikkcakkban úszás lehetőségét is megengedhette magának. Ezen a héten a Lukács története elevenedik meg.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepének tekinthető, azonban a hozzá kapcsolódó további ünnepek és szokások miatt inkább húsvéti ünnepkörként tekintünk erre az időszakra. A bibliai vonatkozása mellett a tavasz eljövetelének ünnepeként is emlegetjük. Mivel a húsvéti ünnepnek nincs meghatározott dátuma, a tavaszi napéjegyenlőséghez, az azt követő első holdtöltéhez kapcsolódik, ebből kifolyólag mozgó ünnepnek tekintjük. Írásom keretein belül egy rövid kitekintőt teszünk a bibliai vonatkozásra és az ünnepi hagyományokra.

A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk, de a korabeli fényképeken nemcsak az épület, hanem a palota változásai és dunai hajózás is megelevenedik.