Adatbázisunkban 817 683 db rekord és 15 016 143 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A huszadik század emancipációs törekvéseivel egy időben egyre több nőművész lép a nyilvánosság elé, mint amilyen Goszthony Mária is volt. Alkotótevékenysége, ízlése elválaszthatatlanul összeforrt az Itáliában töltött éveivel. Életéről és munkásságáról olvashatnak aktuális összeállításunkban. Hagyatékát a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban is megtalálhatják.
"Szeretem szép mesterségemet, a nekem mindig örömet adót, mely élteti a hitet bennem, hogy kapott képességemmel jó ügyet szolgálok" - így szól Reich Károly grafikus, könyvillusztrátor mottója. Reich a grafikusok 1960-as években indult "aranygenerációjának" egyik legismertebb képviselőjeként antikizáló, játékos harmóniát sugalló életművét e mottó jegyében alkotta meg. Reich nemcsak a 60–70-es évek klasszikus irodalmi köteteinek, hanem számos gyermekkönyv meghatározó illusztrátora volt.
Mi történt azután, hogy a festők kiléptek a műteremből? A nagybányai művésztelep nem állt meg az alapításnál. A következő nemzedék már színekkel, fénnyel és saját látásmóddal formálta tovább a magyar festészetet. Eheti virtuális kiállításunk a sorozat második részében azt mutatja be, miként alakult át a kezdeti lázadás egy gazdag és sokszínű festői hagyománnyá.
A könyvtár, a közeli kocsma, a két utcával arrébb lévő park – nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, hanem egy harmadik hely, ahol az első két helyen megszokottaktól eltérő embereket láthatunk, ismerhetünk meg. Egyszerűnek tűnhet a képlet, de sokak életének nem része ez a bizonyos harmadik hely, vagy létezik valami kitérő, de az nagyon röviden és interakcióktól mentesen. De lássuk, mik is ezek a helyek, mit nyerhetünk általuk, mit veszíthetünk, ha nincs ilyen a környezetünkben.
A 19. század végén a magyar festők többsége Münchenben tanult, ahol az akadémikus festészet uralta a képzést, de Hollósy Simon és köre tudatosan szakított ezekkel a sémákkal. A természet közvetlen megfigyelésére és az emberi érzések hiteles kifejezésére épülő festészetet tartották követendő útnak. Jelen virtuális kiállításunk a nagybányai művésztelep megszületését és meghatározó alkotóit mutatja be, különös tekintettel arra, miként vált ez a közösség a modern magyar festészet egyik kiindulópontjává.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, rendszeresen bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.