MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

Komló neve összeforrt a szénbányászattal, hőskorát az 1950-es években élte, szocialista iparvárosként. Igaz, hogy már a 18. században bányásztak itt, a település mégis akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor megkezdődött a dunaújvárosi kohó építése. Merthogy hosszas kutatás után, itt találtak megfelelő minőségű kokszolható szenet. Hogy milyen volt ekkor a város? Állítólag három dolog sosem hiányzott: hús, alkohol és rosszlányok. A héten a város történetével és a bányászélettel foglalkozunk.

A szervezett titkosszolgálatok létrejöttét a kémelhárítással kapcsolatos szükségletek hívták életre. Mivel a hírszerzés szervei a XIX. század második feléig csak esetenként alkalmaztak (jellemzően) katonailag alulképzett kémeket, akik ráadásul nem egységes tervek szerint, és nem szervezett keretek közt dolgoztak, ezért az általuk szerzett információk gyakran nem voltak kellőképpen megbízhatóak. Idővel a hírszerzés szervezettségének hiánya egyre inkább nyilvánvalóvá vált.

Berki Violát a művészettörténészek naiv művészként tartják számon. Személyes sorsa, akárcsak műveié, ellentmondásokkal teli. Saját bevallása szerint is sokat illusztrált, ami a festészete rovására ment. A Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza volt a mestere, de Kondor Béla volt rá igazán nagy hatással. Ezen a héten életművével ismerkedhetnek meg. 

Valaki szerelmesen érkezik, valaki pedig ott esik szerelembe, leginkább Rómába. Hogy mi az örök város titka? Egyszerre lüktető mégis olyan állandó. A levegője olyan lágy és súlyos, az emberre megmagyarázhatatlan éhség tör, hogy megismerje, vagy megkaparintson belőle valamennyit. Sokat mutat magából, mégis milyen keveset ad. Sőt, inkább elvesz, a szívedből egy kis darabot biztosan. 

Habár Pécs múltjáról sokat tudunk, az igazságot néha eltorzítják az elfogult vagy pontatlan történelmi források. Például a - Pécs ősi területére is betörő - vandálok, a honfoglaló magyar lovasnomádokhoz hasonlóan, sokkal fejlettebb kultúrával rendelkeztek, mint azt egyes szakértői forrásokban állítják. Ahogy a törökök nem települtek igazán nagy létszámban Magyarországra a török megszállás során, úgy a török hódoltság kora sem a hanyatlás és pusztulás időszaka volt. Erre az egyik legjobb példa Pécs, amely abban az időben számos emblematikus épülettel és értékes tárgyi emlékanyaggal gazdagodott.