Adatbázisunkban 795 014 db rekord és 14 476 335 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
Magyarország gazdag vízkészlete legendás. Hiszen nemcsak megmártózhatunk vizeinkben, hanem fogyaszthatjuk is azokat. Most nem csupán jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekintünk.
Egy kisebb virtuális sétára invitálom a kedves olvasót e jeles nap alkalmából. Végignézzük, hogy a történelmi pesti belváros mely pontjain történtek jelentős események 1848. március 15-én, gorcső alá vesszük a fontosabb helyszínül szolgáló épületek történetét, hol álltak, állnak-e még egyáltalán, vagy hogy milyen feladatot láttak el akkor és ma. Tartsanak velem!
1847-ben az agrokémia tudományát megalapozó (mellesleg a műtrágyát is feltaláló) Justus Liebig megalkotta a mai húsleveskockák távoli ősét, a róla elnevezett húskivonatot. De Liebig számunkra nem az élelmiszeripari innovációja miatt érdekes, hanem az ún. Liebig kártyák miatt. Ezek a kártyák, valójában olyan aprónyomtatványok voltak, amelyek a korszak első kézzel fogható bizonyítékai annak, hogyan működik a vásárlóvá nevelés és annak, hogy milyen elképesztő ereje van a reklámnak.
Rudnay Gyula, a 20. századi festészet egyik legnagyobb hatású mestere, a naturalizmus és az alföldi táj iránti elkötelezettségével vált ismertté. Pogány Ferenc, a magyar táj szépségét és a hódmezővásárhelyi iskola szellemiségét jelenítette meg műveiben. Németh József és Bényi László a falusi élet misztikumát és színgazdagságát örökítették meg képeikkel, míg Deák-Ébner Lajos, a plein air festészet követőjeként természetkedvelő stílusával gazdagította a magyar festészet palettáját. Ismerje meg jelen virtuális kiállításunkban a magyar képzőművészet e sokszínű meghatározóinak életrajzát, akik az alföldi táj és népiesség gazdag hagyományait idézik meg.
Állítólag szerelmet vallani és káromkodni anyanyelven esik a legjobban, de vannak helyzetek, amikor idegen nyelven is lenne rá igény. Ha nyelvtanulásról van szó, sokunknak még mindig a nyelvtani szabályok magolása jut eszébe. Szerencsére manapság okoseszközeinkkel már könnyen meg tudjuk értetni magunkat, sőt már az a korszak sincs messze, amikor egy olyan beszéd-beszéd fordítót használhatunk, mint amilyen a Star Trek-univerzum univerzális fordítója.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.