• lead_kapolcs_kkt_20190916_f

    A Völgy története és a Kapolcsi Egylet gyűjteménye

    1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt egy kapolcsi utca közepén, Márvány Elliék kapuja előtt, majd kiszállt a kocsiból egy fiatalember, akinek az első kérdése az volt: "Van eladó ház a faluban? Szerencséje volt, mert pont akkoriban üresedett meg egy nagyon szép kis parasztház”, amit amint megnéztek, megvettek! Ez volt Kapolcs találkozása Márta Istvánnal, amit a Kapolcsi Egylet és vele együtt a Művészetek Völgye fesztivál létrejötte követett. E kiállításunkban a kapolcsi fesztivál kezdeteit és a Kapolcsi Egylet gyűjteményét mutatjuk be.

  • lead_kossuth

    Kossuth-kultusz

    Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül.

  • vk_lead_illuziok_20190903_k

    A szemfényvesztés tudománya és legendás magyar mesterei: Rodolfo és Houdini

    A bűvészek és illuzionisták mutatványaikkal - a természetfeletti képességek illúzióját keltve - az emberi gondolkodás és érzékelés hiányosságait használják ki. Habár a bűvészmutatványok gyakorlásával a varázslás képessége ugyan nem sajátítható el, de bizonyos veszélyes mutatványok, mint például a szabadulómutatványok, olyan csodálatra méltó tulajdonságok fejlesztését teszik lehetővé, mint a bátorság, vagy az extrém stressz okozta pánik leküzdésének képessége.

  • lead_tisza

    Minden időben, Tisza cipőben!

    Martfű, a magyar cipő fellegváraként híresült el, mégis a cseh származású Jan Antonin Baťa volt az, aki először fantáziát látott a Tisza menti falucskában. A cipőgyár területét 1939-ben vásárolta meg, majd három évvel később Cikta Rt. néven a termelés is megkezdődött. Az államosítás után a hangzatos Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat elnevezést kapta, a többi már történelem. A sors iróniája, hogy Martfű a cipőgyár mellett egy sorozatgyilkos rémtetteivel írta be magát a történelembe. Ezen a héten Martfűre utazunk.

     

  • lead_rmiksa_20190816_d

    Az üvegszínezés fortélyai és Róth Miksa hagyatéka

    Az üvegszínezés kezdete a XI. és XII. századra, az üvegfestészet igazi reneszánsza pedig a XIII. századra tehető, és a gót stílus uralomra jutásával hozható összefüggésbe. E kiállításunkban az üvegfestés történetének és módszerének rövid áttekintése mellett főként a legnevesebb üvegfestőnk, Róth Miksa hagyatékának dokumentumai közül válogattunk, amelyet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai őriznek, és amit digitalizált formában adatbázisunkba is elérhetővé tettek.  

előző< következő>

Tematikus virtuális kiállításaink

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_1

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_2

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_3

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.