MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

"Szeretem szép mesterségemet, a nekem mindig örömet adót, mely élteti a hitet bennem, hogy kapott képességemmel jó ügyet szolgálok" - így szól Reich Károly grafikus, könyvillusztrátor mottója. Reich a grafikusok 1960-as években indult "aranygenerációjának" egyik legismertebb képviselőjeként antikizáló, játékos harmóniát sugalló életművét e mottó jegyében alkotta meg. Reich nemcsak a 60–70-es évek klasszikus irodalmi köteteinek, hanem számos gyermekkönyv meghatározó illusztrátora volt.

Mi történt azután, hogy a festők kiléptek a műteremből? A nagybányai művésztelep nem állt meg az alapításnál. A következő nemzedék már színekkel, fénnyel és saját látásmóddal formálta tovább a magyar festészetet. Eheti virtuális kiállításunk a sorozat második részében azt mutatja be, miként alakult át a kezdeti lázadás egy gazdag és sokszínű festői hagyománnyá.

A könyvtár, a közeli kocsma, a két utcával arrébb lévő park – nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, hanem egy harmadik hely, ahol az első két helyen megszokottaktól eltérő embereket láthatunk, ismerhetünk meg. Egyszerűnek tűnhet a képlet, de sokak életének nem része ez a bizonyos harmadik hely, vagy létezik valami kitérő, de az nagyon röviden és interakcióktól mentesen. De lássuk, mik is ezek a helyek, mit nyerhetünk általuk, mit veszíthetünk, ha nincs ilyen a környezetünkben.

A 19. század végén a magyar festők többsége Münchenben tanult, ahol az akadémikus festészet uralta a képzést, de Hollósy Simon és köre tudatosan szakított ezekkel a sémákkal. A természet közvetlen megfigyelésére és az emberi érzések hiteles kifejezésére épülő festészetet tartották követendő útnak. Jelen virtuális kiállításunk a nagybányai művésztelep megszületését és meghatározó alkotóit mutatja be, különös tekintettel arra, miként vált ez a közösség a modern magyar festészet egyik kiindulópontjává.

A Hangya Szövetkezetet 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor, aki a magyar gazdasági és szövetkezeti mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt. A szövetkezet rövid idő alatt országos hálózattá nőtte ki magát, és jelentős szerepet játszott a vidéki gazdaság modernizálásában. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a Hangya, amely gazdasági alapról indult ki és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.