Adatbázisunkban 750 422 db rekord és 13 416 010 metaadat található
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. jogelődje, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 2013-ban hozta létre a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot. Az aggregációs adatbázist Lovas Lajos ötletgazda, akkori főigazgató 2013. március 23-án a Balatoni Múzeum Üdvözlet a Balatonról című kiállítás megnyitóján mutatta be először.
Endrő Margit élt és alkotott, ez biztos. Ahogy az is, hogy az 1920-as és 1930-as évektől felfelé ívelő keramikusi karrier, vagy a begyűjtött elismerések alapján később élete során várható siker ígéretét végül nem váltotta be – hogy nem tudta, nem akarta, esetleg idővel mégsem tekintették akkora tehetségnek, azt nehéz megítélni.
Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.
A szerelem, különösen a plátói, nehezen múlik. Az apró emlékek, levelek mögött mennyi ki nem mondott szó és elszalasztott lehetőség bújik meg. A várakozás, a tipródás, az öröm, a fájdalom és még mennyi érzelem rejtőzhetett egy fiatal lány szívében, amikor eldöntötte, lemond vágyairól. Vajon kisvárosi prüdéria vagy lelkiismereti kérdés állt emögött? Egyáltalán, el lehet titkolni évtizedekig, hogy szerelmünk tárgya Ady Endre? Válogatásunkban a főszerep eme titokzatos kapcsolaté – Ady Endrével, Kíváncsi Illivel, a Varga családdal és rokonaikkal!
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.
A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.