• lead_termeszet_20200214_1231_i

    Természetrajz egykor

    A természetrajz az úgynevezett állattan, a növénytan, az ásvány és kőzettan, továbbá az őslénytan tudományterületek közös megnevezése volt a 18. és 19. században, és főként a megfigyeléseken alapuló ismeretek összegyűjtéséből, rendszerezéséből és ismertetéséből állt. Miután a 20. században a kísérleteken alapuló tudományok felvirágzását követően a természetrajz kifejezés ódivatúvá vált, helyét a „természettudomány” megnevezés vette át. E heti kiállításunkban a régi idők – természetrajz tárgykörébe tartozó – műveinek idézetei és illusztrációi közül válogattunk.

  • lead_olvaso_no

    Az olvasó nők veszélyesek?

    Természetesen nem. De mégis miért érdekes ez a felvetés? Olvasásszociológiai felmérések szerint szépirodalmat főleg nők olvasnak, legalábbis ezt mondják, ha rákérdeznek. Az olvasási szokások változásairól már régóta folyik a polémia, különösen arról, hogy nem olvasunk – mármint könyvet – sőt, a gyermekeink sem olvasnak. Vaskos közhelyek helyett, a héten megnézzük, mit olvastak, és hogyan viszonyultak a női olvasókhoz az elmúlt évszázadokban.

  • lead_hidegháború_b_20200203

    Atomrakéták készenlétben: a hidegháború kulcsfigurái és legveszélyesebb helyzetei

    Igaz, hogy többen – Truman elnök, George Marshall, és Eisenhower – is fontos szereplői voltak a hidegháborúnak, de e történet igazi kulcsfigurája és főszereplője mégis egyetlen személy: Nyikita Hruscsov. Főként neki köszönhető a hidegháborús helyzet kialakulása és súlyossá válása, egyrészt, mert az ő reformjai által vált a Szovjetunió gazdaságilag és hadászatilag is igazán meghatározóvá, másrészt azért, mert a kiszámíthatatlan és labilis mentalitásával ellehetetlenítette a diplomáciai kapcsolatokat és védekező helyzetbe kényszerítette a nyugati nagyhatalmak vezetőit.

  • lead_szolnok

    Szolnok anno – a Damjanich János Múzeum története

    A szolnoki Damjanich János Múzeum épülete idén 160 éves, de nemcsak ezért érdekes, hanem mert azon kevés épületek egyike, mely megőrzött valamit az egykori alföldi város fénykorából, így őrzi a múltat. A héten Szolnokon járunk.

  • lead_cimer_arany_o_2020_0116_md_i

    Lovagpáncél, korona, oroszlán és kivont kard: a címerek témavilágának eredete

    Az emberi közösségek tagjai ősidők óta törekednek rá, hogy a vérségi, etnikai, vallási csoporthoz való tartozásuknak, vagy a csoporton belüli státuszuknak valamiféleképpen jelét adják. A címerek megjelenése leginkább a személyes emblémák és pecsétnyomók készítésének hagyományához köthető, amelynek létrejötte egészen a bronzkorig nyúlik vissza, a hadászati azonosító jelként történő használata a lovagok korában a 12. században terjedt el. Használatára eleinte haditechnikai okok végett volt szükség. 

előző< következő>

Tematikus virtuális kiállításaink

vk_kv_8x5

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

bullseye_8x5_m

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

OKK_felhő_8x5

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.