MaNDAMagyar Nemzeti Digitális Archívum

A 19. század végén a magyar festők többsége Münchenben tanult, ahol az akadémikus festészet uralta a képzést, de Hollósy Simon és köre tudatosan szakított ezekkel a sémákkal. A természet közvetlen megfigyelésére és az emberi érzések hiteles kifejezésére épülő festészetet tartották követendő útnak. Jelen virtuális kiállításunk a nagybányai művésztelep megszületését és meghatározó alkotóit mutatja be, különös tekintettel arra, miként vált ez a közösség a modern magyar festészet egyik kiindulópontjává.

A Hangya Szövetkezetet 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor, aki a magyar gazdasági és szövetkezeti mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt. A szövetkezet rövid idő alatt országos hálózattá nőtte ki magát, és jelentős szerepet játszott a vidéki gazdaság modernizálásában. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a Hangya, amely gazdasági alapról indult ki és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.

Ha azt vizsgáljuk, mi lehet a Cseresznyéskert sikerének és népszerűségének titka, első körben érdemes áttekintenünk, mekkora sikere volt a múltban és van a jelenben is: mennyi adaptációja készült, hány országban és hányszor játszották már világszerte. Láthatjuk, hogy elképesztő népszerű darabról van szó; játszották Amerikától kezdve Európán és Afrikán át Japánig, csak Moszkvában a bemutatót követő közel 50 év során több mint 300 alkalommal játszották.

„Rajzolok, tehát vagyok” szól Würtz Ádám mottója. Így folytatja: „mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam”. Neve és munkássága mindenkinek ismerős lehet: megjelenik előttünk a Lóci óriás lesz Szabó Lőrinc-kötet lila alapú borítója, de J. F. Cooper Nagy indiánkönyve is fekete alapozású portréval, emellett felidézhetjük a művész Shakespeare drámáihoz, Babits Jónás könyvéhez, József Attila születésének 75. évfordulójára készített illusztrációit is.

Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb városrésze a Tabán, más néven Rácváros. A domboldalba kapaszkodó negyed történetét átalakulások és pusztulások sora formálta, míg végül szinte teljesen eltűnt a város térképéről. Ami megmaradt, az néhány épület és egy név: a Rác fürdő. Jelen kiállításunk ennek a különös sorsú helynek történetét meséli el.