• lead_hauer

    Legendás cukrászdák – a Hauer

    Emlékszem, a Hauer cukrászda Rákóczi úti kirakata, még megfakulva, elhagyatottan is megőrizte nagypolgári jellegét. A Rákócziról már sokan, sokszor megírták, hogy hogyan vesztette el sétálóutca jellegét – a metró megépültével aztán a villamos eltűnésével. Mai formájában tényleg inkább sztráda, különösen a Keleti és a Blaha Lujza tér közötti szakasz – ki akarna andalogni, kirakatokat bámulni egy ilyen forgalmas út mellett, mondjuk, nem is igen van mit nézni. Azért nem volt még olyan régen a fénykor, az 1970-es években igazi kereskedelmi központnak számított, gondoljunk csak az áruházakra – Verseny, Csillag, Lottó, Corvin. De a korábbi aranykora a Keleti pályaudvar 1884-es átadása után következett, sorra épültek itt a bérpaloták és a bérházak, vendéglátóhelyek, szállodák, cukrászdák. A héten a Rákóczi emblematikus helye, a Hauer cukrászda története elevenedik fel.

  • lead_cimtelen

    Címtelen könyv

    1932 júniusában vendég érkezik a balatonföldvári Zrínyi Szállóba. Az ekkor már elismert író magányra vágyik, otthon nincs nyugta a vendégektől, akiket neje főztje vonzz. Persze, nemcsak ezért jön, orvosai a szívét akarják meggyógyítani, ő pedig írni akar. Móra Ferencnek szerződése van egy új regényre, az Aranykoporsóra. A készülő művel azonban nem halad, tulajdonképpen egy sor sincs meg belőle, de a legnagyobb baj, hogy nem is jut eszébe semmi. A hotelben egy feltűnően szép nő, hivatalból szórakoztatja, a kialakult viszonyukról régóta tud az irodalomtörténet.

  • lead_kender_aztatas_20191108_f

    Hogyan készült az egykor híres magyar kender?

    Balassa Iván vitatott elmélete szerint a magyarság már a honfoglalás előtt ismerte és termesztette is a kendert. A kötelek és zsinegek mellett a ruházatuk olyan járulékos elemeit is, mint például az öv, kenderrostból készítették. Ezt az elméletet alátámasztani látszik az a tény, hogy a kender szó a honfoglalás előtti időkből származó ótörök eredetű jövevényszó. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a Kárpát-medencei szláv őslakosság a víz közelében fekvő településeken a honfoglalást megelőzően már termesztette.

  • lead_nyiregyhaza

    Nyíregyháza anno

    A város fekvését tekintve se Alföld, se Felföld. Nem volt szemtanúja se nagy csatáknak, se békeszerződéseknek. Nem történelmi város, de nem is akar annak tűnni. Különös módon erős sztereotip jelzők kötődnek a városhoz és a megyéhez. Hogy ez átok-e, e heti válogatásunkból kiderül.

  • lead_lead_latvanyt_revh_e

    Tudósítások és emlékképek: sajtószemle a múltból – Pozsony, Késmárk, Lőcse, Tata, Budapest

    Révhelyi Elemér fotógyűjteményében – melyet korábban már bemutattunk – az épület és díszítőmotívumokat ábrázoló képek, továbbá az életképek és városképek mellett számos különleges művészi, illetve mérnöki igényességgel készült grafika, térkép, tervrajz és látványterv is található. Heti kiállításunkban főként ez utóbbiak közül válogattunk, amelyek mellé régmúlt idők – a képeken látható helyszínekhez kapcsolódó – sajtócikkeiből idézünk.

előző< következő>

Tematikus virtuális kiállításaink

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_1

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_2

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

1_RIPPL_253024_CC_BY_nyitó_3

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.