• lead_verso

    Vizitkártyák díszes hátlapjai

    A verso vagy verzó elnevezés latin eredetű (folio verso) és a vizitkártya hátlapjának megnevezésére szolgál. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, ezek a kártyák általában portréfényképek voltak, melyek versójának reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok. Aktuális válogatásunkban ezek a díszes hátlapok, és velük együtt a fényképészek életútja is megelevenedik.

  • lead_szanto

    Dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplója

    Az 1939. évi II. törvény 230. törvénycikkelye rendelkezett a közérdekű munkaszolgálatról, mely előírta a kötelezettséget minden katonai szolgálatra alkalmatlan, huszonnegyedik életévét betöltött magyar állampolgárságú férfi lakosnak. A katonai keretek között végrehajtott kiképzést munkatáborokban kellett letölteni a törvény által meghatározott személyeknek, a szolgálat időtartamát évi három hónapban határozták meg. Az első munkaszolgálatos századok 1939 júliusában kezdték meg munkájukat, így 1940 nyarának végére már az is kiderült, hogy az alkalmatlanságot nem fizikai-egészségi vonatkozásban értelmezte a törvényalkotó, hanem a származás és politikai megbízhatóság alapján. A rendeletet így nehéz másként értelmezni, mint a zsidótörvények kiegészítéseként.
  • lead_alpar

    Alpár Ignác, a késő historizmus mestere

    Alpár Ignác a századforduló historizmusának egyik kiemelkedő építésze. Szinte minden építészeti műfajban alkotott, de kétségkívül pályafutásának egyik csúcspontja a Millenniumi Kiállítás Történelmi Főcsoportja, vagyis a Vajdahunyad váraként ismert együttes a Városligetben. Azonban nem véletlen, hogy „banképítő specialistaként” is számon tartották, hiszen olyan épületek tervezésével ívelt fel a pályája, mint a Tőzsdepalota a Szabadság téren. Legújabb válogatásunkban néhány híres épületének történetét elevenítjük fel.

  • lead_babonak

    Babonák bűvkörében

    Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.

  • lead_mariakegyhelyek

    Mária-kegyhelyek

    Az év első napján Szűz Máriát és istenanyaságát ünnepeljük. A Mária-tiszteletet megkülönböztetett megbecsülés illeti meg, a Mária-kegyhelyek pedig e tisztelet kiváltságos helyszínei. Aktuális válogatásunkban, néhány hazánkban is nevezetes kegyhelyre zarándokolunk.

előző< következő>

További tematikus virtuális kiállításaink

Tematikus virtuális kiállításaink

vk_kv_8x5

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. A korábbi kiállításainkat e menüpont alatt tekinthetik meg, angol nyelvű verziójukat pedig itt érhetik el.

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025)

bullseye_8x5_m

A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely egy hosszútávú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A stratégia megalkotásában a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a piaci, a civil és a tudományos szféra szereplőinek bevonásával a Forum Hungaricum szakemberei is részt vettek. A stratégia a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként készült el 2017-ben. A véglegesítést párbeszéd és társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg.

Országos kulturális közfoglalkoztatás

OKK_felhő_8x5

Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban Forum Hungaricum) országos közfoglalkoztatási programja a magyar kulturális örökség digitalizálására és feldolgozására irányul. A programban együttműködő önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel közösen végzik az archiválási munkát, elősegítve az adott településeken élő munkavállalók foglalkoztatását, majd a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket.