A Copy²¹ „blogshop” először került megrendezésre 2016. október 7-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán. A szervezők, a Szerzői jog a 21. században blog blogger csoportja nem titkolt szándéka, hogy ezzel az eseménnyel hagyományt teremtsenek, és új fórumot nyissanak a szerzői jogi kérdésekről tartott diskurzusoknak. A workshopon 10 perces blogbejegyzés-szerű előadások követték egymást. Az előadásokban számos szerzői jogi „probléma” előkerült a közösségi oldalaktól kezdve a drónok által készített felvételeken keresztül a különböző szoftverekig vagy az elektronikus könyvkölcsönzés megoldásaiig. A rendezvényre az érdeklődés igen nagy volt 68 regisztrált résztvevővel, akik közül többen aktívan kivették részüket a szekciók végén tartott beszélgetésből.

A konferenciát Dr. Mezei Péter (SZTE ÁJTK, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes) nyitotta meg. Mezei Péter alapította a Szerzői jog a 21. században blogot 2009-ben, amely azóta formai és tartalmi változáson is keresztülment, és fokozatosan vált a szerzői jogi hírek egyik számottevő közegévé. Mezei Péter elmondása szerint először egyfajta hobbi volt a blogírás, mivel Magyarországon alig van szerzői jogi blog-felület. Kivételt képez az Artisjus kommunikációs osztálya által szerkesztett Dal+szerző blog.

A megnyitó beszédet követte a keynote-előadás: Dr. Békés Gergely (Előadóművészi Jogvédő Iroda) a Deezer perről számolt be. A Deezer Magyarországon elsőként előfizetéssel elérhető online zenei streaming szolgáltató. Az EJI 2013-ban indított pert a Deezerrel szemben az előadókat ért hátrányok miatt. Békés Gergely előadása bepillantást nyújtott a zenei streaming szolgáltatások jogi hátterébe.

Dr. Pogácsás Anett (PPKE JAK, egyetemi adjunktus) előadásában részletezte azt a nézetet, hogy a szerzői jogot sokan a hozzáférés akadályaként, felesleges korlátként látják. Az online felületeken a felhasználó számára nem csupán a műélvezet a fontos, hanem a kreatív újrafelhasználás is. A probléma megoldása nem csupán a szerzői jog feladata: a szereplőkön, a gyakorlaton is múlik.

Dr. Török Soma (ügyvéd) előadásának címe: „A szerző vagyoni jogosultságai a forgalomban”, amellyel hangsúlyozta az átruházás jogintézménye kapcsán a kidolgozás fontosságát.

Dr. Papp János Tamás (Médiatudományi Intézet) különböző közösségi oldalak (Facebook, Instagram, Twitter, Pinterest, LinkedIn, Youtube) felhasználási feltételeit hasonlította össze a felhasználók által feltöltött képek tekintetében. Összességében kiderült, hogy a csak magyarul értő felhasználók sok esetben nyelvi nehézségekbe ütköznek, a Twitter példa erre, mert náluk csak angol nyelven érhetőek el a feltételek. További gondot jelenthet a felhasználó számára a pontatlan megfogalmazás. Előfordulhat, hogy jogrendszerek ütköznek, hiszen a legtöbb felhasználási feltétel alapja az amerikai jog, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA). Magyarországon a legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook felhasználási feltételeiben ez a következőképpen hangzik: „Kalifornia Állam joga irányadó jelen Nyilatkozat, és bármely, az Ön és közöttünk felmerülő követelés vonatkozásában, a jogszabályi rendelkezések ütközésére vonatkozó rendelkezésekre való tekintet nélkül.” Azonban van egy kitétel „az Egyesült Államok területén kívül élő felhasználókra vonatkozó különös rendelkezések” címmel: „Igyekszünk létrehozni egy globális közösséget mindenki számára következetes normákkal, de igyekszünk a helyi jogokat is tiszteletben tartani.” Ebben a kitételben pl. az európai felhasználó „hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az Egyesült Államokba továbbítsák és ott dolgozzák fel.” Sőt, külön csak a német felhasználókra vonatkozó feltételeket is megfogalmaztak. A Youtube például egy magyar nyelvű Szerzői Jogi Központot is létrehozott a maximális tájékoztatás érdekében.

Dr. Munkácsi Péter (Igazságügyi Minisztérium, osztályvezető) a nemzetközi jog témájába kapcsolódva a Pekingi Egyezményben és a Marrakeshi Szerződésben foglaltakat fejtette ki. A Pekingi Egyezményt 2012-ben fogadták el a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közreműködésével, az audiovizuális előadás védelme érdekében. A Marrakeshi Szerződés 2016. szeptember 30-án lépett hatályba és, szintén a WIPO tagállamainak összefogásával, a vakok, gyengén látók, látássérültek védelmére jött létre, azzal a céllal, hogy a látásukban korlátozott személyek is hozzáférjenek a nyomtatott művekhez.

Kaskovits Melinda (SZTE ÁJTK, hallgató) szintén a Marrakeshi Szerződés témáját részletezte, köztük hangsúlyozta a speciális formátumúvá alakított könyvek létrehozásának fontosságát. Ez jelenthet nagybetűs írásmódot, Braille-írással létrehozott könyveket vagy hangoskönyveket. Mivel nem kereskedelmi felhasználásról van szó, ezért a szerződésben kimondják a látáskárosultak részére történő elérhetővé tételt – a fenti formátumokban.

Dr. Ujhelyi Dávid (Igazságügyi Minisztérium, szerzői jogi szakreferens; PPKE JAK, megbízott oktató) az ancillary (copy)right, azaz a „kiegészítő jog”-ról beszélt a Google News híraggregátor szolgáltatás és a tartalomátvétel példáján keresztül. Az ancillary copyright szerint a híraggregátorok, a híreket, információkat különböző forrásokból összegyűjtő oldalak, például a Google News csak díjfizetés ellenében, ún. Google-adó fejében tevékenykedhet. Néhány országban már bevezetésre is került a jogszabály, amelynek hatására, például Spanyolországban a Google News megszüntette szolgáltatásait. Később kiderült, hogy a hírügynökségeket emiatt gazdasági hátrány érte.

Dr. Grad-Gyenge Anikó (KRE-ÁJK, egyetemi docens) a zeneipari jelentések szerepéről számolt be a szerzői jogi reformfolyamatokban. Például a következő iparági elemzések megemlítésével: a nemzetközi zeneipari érdekképviseleti szervezet, az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) által évente kiadott Global Music Report, a magyar vonatkozású Proart zeneipari jelentés, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jelentése. Hangsúlyozta: ezek az elemzések szükségesek a jogalkotáshoz, de nem elegendőek.

Dr. Takó Sándor (filmjogász, producer) „Drónok alkotói célú használatának szerzői jogi kérdései” című előadásában a fotó- és filmművészet példáján keresztül járta körül a témát. Összességében megállapítható, hogy ha drónnal készített fotósorozat esetében érvényesül az emberi választás és nem automatizált folyamat, akkor megvan a fotók egyéni, eredeti jellege, így a szerzői jog vonatkozik a keletkezett képekre. A filmművészetet illetően is ugyanez az állítás érvényesül: a drón eszközmozgató eszköz, egy új egyéni perspektívát lehet a segítségével kifejezni. A könyvnyomtatás feltalálása óta a technikai újítások magukkal hozzák a szerzői jogi problémákat is.

Dr. Somkutas Péter (programtervező matematikus, jogász) az autóipar, főként az autóipari szoftverproblémák kontra szerzői jog témáját mutatta be. A szoftverfejlesztők mint szerzők érdekei mellett megvilágításba került az a veszély, hogy az autóiparban használatos szoftverek távolról feltörhetőek és a hackerek átvehetik az irányítást a jármű fölött. A megoldás többrétű: iparági és jogi védelemre egyaránt szükség van.

Dr. Kőhidi Ákostól (SZE DFK, egyetemi adjunktus) szintén az autóipar témájában hallottunk előadást: „Az önvezető autót üzemeltető szoftverrel kapcsolatos felelősségi kérdések” címmel. Betekintést kaptunk az önvezető autók által okozott károk felelősségi körébe: a hardverhibától kezdve a vezető hibáján keresztül a szoftver meghibásodásáig, ill. ezek együttes hatásáról.

Dr. Harkai István (jogász) a számítógépes játékokat szerzői jogi vonatkozását és a terjesztés új modelljeit járta körbe. Mára nagy jelentőséggel bír a digitális disztribúció. A Steam a Valve Sotfware által kifejlesztett tartalomkezelő rendszer, amelyen keresztül számítógépes játékokat vásárolhatunk – több funkció mellett. Hasonló disztribúciós rendszer az Origin és az Ubisoft Club. A digitális disztribúciós platformok például rendkívül népszerűek: a Steam 2015. novemberi adatok szerint 125 millió felhasználót számlált.

Dr. Sándor Eszter Anita (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) a könyvtári kölcsönzés, azon belül pedig az e-könyvek kölcsönzésének problémáival ismertette meg a hallgatóságot. Az elektronikus kölcsönzésre más jogi feltételek érvényesek, mint a hagyományos papír alapú könyvek kölcsönzésére. Szóba került az Országos Széchényi Könyvtár „on demand”, azaz a felhasználói igények szerinti e-könyv szolgáltatása, amelynek célja a közvetítés a nyilvánosság felé.

Dr. Legeza Dénes (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szakmai tanácsadó) magyar szerzői jogtörténeti kitekintésből megtudtuk, hogy 1884-ig semmi nem védte a szerző jogát. Ekkor született az első törvénycikk, amely már nem csupán a kiadónak, hanem a szerző jogainak is kedvezett. A történeti szálat napjainkig, az interneten történő közzététel koráig vezette az előadó.

Gyömbér Béla, a copy21.com weboldal adminisztrátora és fejlesztője, a KEHTA, a Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát ismertette. A KEHTA a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett rendszer. Feladata a (nem csak szerzői jogi szempontból) károsnak, jogsértőnek ítélt tartalmak eltávolítása az internetről – bizonyos honlapok elérhetetlenné tételével. Az előadó gyakorlati példáján keresztül kaptunk ízelítőt a rendszer működéséről, a tapasztalatokról.

A képek forrása: a Szerzői jog a 21. században blog

TEJ