A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946

23 Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok

A polgári kori Magyarországon számos keresztény, katolikus szervezet, mozgalom, egyesület létezett, amelyek fontos társadalomszervező és nemzetmegtartó szerepet töltöttek be, Ezek sokaságában nyilván voltak műkedvelők, lelkes amatőrök, és voltak a való élet szociális és kulturális nyomorúságától elforduló, vagy odáig el sem jutó exkluzív szervezetek. Többségük kétségtelenül a karitatív és szociális gondoskodás valláserkölcsi kötelességétől vezéreltetve működött, viszonylag nagyszámú hívő között, De olyan, amely egy egész társadalmi rétegre hatni tudott volna, s amely megpróbált autonómmá válni államtól, pártoktól és egyházi hierarchiától, az már jóval kevesebb akadt. A legjelentősebb közülük a KALOT volt. A történész számára azért fontos ez a mozgalom, mert méretei, elterjedtsége és tartós léte azt bizonyítják, hogy valódi társadalmi erők tényleges működésének eredménye volt, amely - annak ellenére, vagy éppen azért, mert alig négy évtizeddel ezelőtt létezett - alig ismert történettudományunk és szélesebb közvéleményünk előtt, s történeti tudatunk tipikus fehér foltját jelenti, Kutatási célok: A KALOT, eredeti céljait tekintve, egy katolikus népi mozgalomnak indult. Legtávolabbi gyökerei a francia megújhodó katolicizmusig a múlt századba nyúltak. Tartalma azonban a magyar társadalom torz és egészségtelen viszonyaiból eredt. Abból, hogy a városi fejlődés, a tőkés modernizáció nem elég szervesen illeszkedett a lakosság óriási többségét kitevő parasztság hagyományos értékvilágához, s abból az ellentmondásból. hogy a társadalomban egyszerre volt jelen a tradicionális, valamint a feltörekvő polgári értékrend és gazdálkodás. Célom nem az egykor "fasisztának" kikiáltott mozgalom rehabilitálása. Ha az olvasónak úgy tűnik, hogy mégis ezt érte el az írás, ne csodálkozzék: ez nem a szerzőre vet rossz fényt, hanem azokra, akik 1945 után oly fölényes biztonsággal ragasztgatták cimkéiket emberekre, törekvésekre, mozgalmakra. A KALOT története sem a klasszikus fasizmus elemzésének segítségével, sem a polgári progresszióhoz való viszonyítással nem írható le, azaz sem a jobboldali, sem a baloldali megjelölés nem illik rá maradéktalanul. Történelmében elemezhető az összes olyan ellentmondás, amely a 20. századi Magyarország bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai struktúráját jellemzi. Feladatomnak éppen ezt, a mozgalom minél árnyaltabb és pontosabb analízisét, ellentmondásos működési mechanizmusának feltárását tartottam. Lehetőséget adott erre, hogy a KALOT olyan egyházi indíttatású világi szociális és nevelő mozgalom volt, amelyben a katolikus társadalompolitika útkeresése is tetten érhető. Ez indokolja a kötet címének bővítését is az eredetileg tervezett szerényebb KALOT - történet helyett. Forrásbázis: A könyv bázisát a levéltári források képezik. A központi és területi, egyházi, állami és pártarchívumok; mivel a KALOT központi irattára megsemmisült, így az egyházmegyei levéltárak anyagai voltak számunkra elsődlegesek. Az iratok alapján felrajzolható kép hasznos és néha egyetlen kiegészítője a még élő KALOT-tagok és vezetők visszaemlékezése, az események hitelességét vagy éppen cáfolatát igazoló tanúságtevésük volt.

Cím(ek), nyelv
nyelv	magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy	KALOT
tárgy	katolikus egyesületek
tárgy	legényegylet
tárgy	KALOT programja
tartalomjegyzék	Tartalom Bevezetés 9 A KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGIMOZGALOM EL6TÖRTÉNETE 13 Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció 13 A keresztényszocializmus gyökerei 13 A keresztényszocializmus Magyarországon 15 A Quadragesimo anno 17 A korporativizmus 18 Az egyesületi élet élénkülése 20 Meghaladni a karitatív munkát! 20 JOC, JAC, SZKIE és a többiek 22 A KALOT megalakulása 26 A Kisatya" 26 A reformklubok 29 Szociográfia, pasztoráció és falu 31 A KALOT KIBONTAKOZÁSA 33 Az 1935-1937 közötti eredmények 33 Kezdőlépés a Kolping"-ban 33 A sajtó, mint eszköz 34 A Titkárság 36 A KALOT programja 40 Krisztusibb embert! 40 Műveltebb falut! 41 Önérzetes magyart! 41 Életerős népet! 42 Földbirtok-politika 44 A KALOT tömegbázisa 46 Statisztika népfőiskolai törzskönyvek alapján 46 Statisztika közgyűlési jegyzőkönyvek alapján 50 Statisztika a feloszlatás listái alapján 52 A "hétköznapi" KALOT 59 Közösségszervező módszerek 59 Egy legényegyleti gyűlés 61 Tájékozódás a nyilasok felé 64 Velük vagy ellenük? 64 A Hivatásszervezet elindítása 69 "Megkeresztelt" érdekvédelem 69 Az erkölcsi forradalom programja 72 Együtt Imrédyvel 75 Tervek, célok és eredmények 76 A KALOT politizálásának módosulása 1938-1939 fordulóján 79 Védekezésből támadásba 79 Távolodva Imrédytől 80 Egyházi intelmek 82 A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 86 Eredmények és lehetőségek 1939-ben 86 A Hivatásszervezet kibontakozása 86 Háborús korlátozások és pápai áldás 89 Nemzetpolitika Szolgálat és Magyar Szociális Népmozgalom 91 A Teleki-féle nemzetnevelő program és a KALOT 92 Konfrontáció a nyilasokkal 96 A KALOT nemzetiségi politikája 1. 101 Szemben a Volksbunddal 101 A KALOT német nemzetiségi titkársága 102 A KALOT jogi önállósodása és szervezeti felépítése 105 Titkárságból Testület 105 Egyháziak és világiak a KALOT-struktúrában 106 A KALOT felépítése 108 Kiútkeresés az anyagi gondok szorításából 110 Népbiztosítási tervek és kudarcok 110 Apadó kormány támogatás 112 A Levente és a KALOT együttműködése 114 Az ifjúság militarizálása 114 A LOK-KALOT-szerződés 116 A szerződés visszhangja 119 A KALOT nép főiskolai tevékenységének kezdete 122 Az első katolikus nép főiskola 122 Szeged, Zirc, Palicsfürdő, Jánosi és Csíksomlyó 126 A KALOT nemzetiségi politikája II. 129 A szlovák titkárság 129 Magyarosítás vagy pánszlávizmus? 131 A ruszin és a bunyevác titkárság 135 Népfőiskolai munka 1942-1944-ben 137 Népfőiskola-alapítási hullám 137 Autonómia kontra állami nevelési monopólium 137 A népfőiskola: tünet és eszköz 143 Kultúrmunka és egységtörekvés 1942-1943-ban 145 Könyvet a faluba! 145 A népfront dilemmája 147 A Katolikus Szociális Népmozgalom 148 A túlélés érdekében - KALOT-élet 1944 őszéig 151 Össztűzben a hivatásrendiség 151 A Hangya és a KALOT 155 Kinek kell a KALOT? - avagy a háború végóráiban 157 DEMOKRATIKUSÁTALAKULÁS ÉS A FELOSZLATÁS 160 Pártszervezés és újraindulás 160 Pozíciószerzés a Vörös Hadseregnél és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál 160 Kommunisták, kisgazdák és kereszténydemokraták 164 A KALOT és az ifjúsági egység 166 A MADISZ és a KALOT 166 Élet a romokon 168 Karöltve a Független Ifjúsággal 173 Modus vivendi a gyakorlatban 175 Módosulás a baloldal ifjúságpolitikájában 176 Barátkozások és következményeik 179 P. Kiss Szaléz "összeesküvése" 184 Célpont: a "klerikális reakció" 185 A KALOT "hattyúdala" 187 A KALOT feloszlatása 198 A KALOT mint "fasiszta terrorszervezet" 198 A Szviridov-jegyzék 199 A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség 202 Utótörténet: Egyéni sorsok 1. - Népvezérből életművész 206 Egyéni sorsok II. - Népvezérből "börtöntöltelék" 207 Újjászervezési kísérletek 209 Függelék 215 Rövidítések 215 A felhasznált források és irodalom jegyzéke 218 Levéltári források 218 Nyomtatott források 221 Feldolgozások 225 Mutató 231 teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző	Balogh Margit
kiadó	Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye	1250 Budapest
térbeli vonatkozás	Magyarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése	1014 Budapest, Országház utca 30
hivatalos kibocsátás	1998-01-01
időbeli vonatkozás	1935–1946
Jellemzők
hordozó	papír
méret	235 p.
formátum	pdf
Jogi információk
jogtulajdonos	Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet
hozzáférési jogok	Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás	Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet