A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946
23 Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok
A polgári kori Magyarországon számos keresztény, katolikus szervezet, mozgalom, egyesület létezett, amelyek fontos társadalomszervező és nemzetmegtartó szerepet töltöttek be, Ezek sokaságában nyilván voltak műkedvelők, lelkes amatőrök, és voltak a való élet szociális és kulturális nyomorúságától elforduló, vagy odáig el sem jutó exkluzív szervezetek. Többségük kétségtelenül a karitatív és szociális gondoskodás valláserkölcsi kötelességétől vezéreltetve működött, viszonylag nagyszámú hívő között, De olyan, amely egy egész társadalmi rétegre hatni tudott volna, s amely megpróbált autonómmá válni államtól, pártoktól és egyházi hierarchiától, az már jóval kevesebb akadt. A legjelentősebb közülük a KALOT volt. A történész számára azért fontos ez a mozgalom, mert méretei, elterjedtsége és tartós léte azt bizonyítják, hogy valódi társadalmi erők tényleges működésének eredménye volt, amely - annak ellenére, vagy éppen azért, mert alig négy évtizeddel ezelőtt létezett - alig ismert történettudományunk és szélesebb közvéleményünk előtt, s történeti tudatunk tipikus fehér foltját jelenti, Kutatási célok: A KALOT, eredeti céljait tekintve, egy katolikus népi mozgalomnak indult. Legtávolabbi gyökerei a francia megújhodó katolicizmusig a múlt századba nyúltak. Tartalma azonban a magyar társadalom torz és egészségtelen viszonyaiból eredt. Abból, hogy a városi fejlődés, a tőkés modernizáció nem elég szervesen illeszkedett a lakosság óriási többségét kitevő parasztság hagyományos értékvilágához, s abból az ellentmondásból. hogy a társadalomban egyszerre volt jelen a tradicionális, valamint a feltörekvő polgári értékrend és gazdálkodás. Célom nem az egykor "fasisztának" kikiáltott mozgalom rehabilitálása. Ha az olvasónak úgy tűnik, hogy mégis ezt érte el az írás, ne csodálkozzék: ez nem a szerzőre vet rossz fényt, hanem azokra, akik 1945 után oly fölényes biztonsággal ragasztgatták cimkéiket emberekre, törekvésekre, mozgalmakra. A KALOT története sem a klasszikus fasizmus elemzésének segítségével, sem a polgári progresszióhoz való viszonyítással nem írható le, azaz sem a jobboldali, sem a baloldali megjelölés nem illik rá maradéktalanul. Történelmében elemezhető az összes olyan ellentmondás, amely a 20. századi Magyarország bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai struktúráját jellemzi. Feladatomnak éppen ezt, a mozgalom minél árnyaltabb és pontosabb analízisét, ellentmondásos működési mechanizmusának feltárását tartottam. Lehetőséget adott erre, hogy a KALOT olyan egyházi indíttatású világi szociális és nevelő mozgalom volt, amelyben a katolikus társadalompolitika útkeresése is tetten érhető. Ez indokolja a kötet címének bővítését is az eredetileg tervezett szerényebb KALOT - történet helyett. Forrásbázis: A könyv bázisát a levéltári források képezik. A központi és területi, egyházi, állami és pártarchívumok; mivel a KALOT központi irattára megsemmisült, így az egyházmegyei levéltárak anyagai voltak számunkra elsődlegesek. Az iratok alapján felrajzolható kép hasznos és néha egyetlen kiegészítője a még élő KALOT-tagok és vezetők visszaemlékezése, az események hitelességét vagy éppen cáfolatát igazoló tanúságtevésük volt.
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| nyelv | magyar |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | KALOT |
| tárgy | katolikus egyesületek |
| tárgy | legényegylet |
| tárgy | KALOT programja |
| tartalomjegyzék | Tartalom teljes tartalomjegyzékBevezetés 9 A KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGIMOZGALOM EL6TÖRTÉNETE 13 Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció 13 A keresztényszocializmus gyökerei 13 A keresztényszocializmus Magyarországon 15 A Quadragesimo anno 17 A korporativizmus 18 Az egyesületi élet élénkülése 20 Meghaladni a karitatív munkát! 20 JOC, JAC, SZKIE és a többiek 22 A KALOT megalakulása 26 A Kisatya" 26 A reformklubok 29 Szociográfia, pasztoráció és falu 31 A KALOT KIBONTAKOZÁSA 33 Az 1935-1937 közötti eredmények 33 Kezdőlépés a Kolping"-ban 33 A sajtó, mint eszköz 34 A Titkárság 36 A KALOT programja 40 Krisztusibb embert! 40 Műveltebb falut! 41 Önérzetes magyart! 41 Életerős népet! 42 Földbirtok-politika 44 A KALOT tömegbázisa 46 Statisztika népfőiskolai törzskönyvek alapján 46 Statisztika közgyűlési jegyzőkönyvek alapján 50 Statisztika a feloszlatás listái alapján 52 A "hétköznapi" KALOT 59 Közösségszervező módszerek 59 Egy legényegyleti gyűlés 61 Tájékozódás a nyilasok felé 64 Velük vagy ellenük? 64 A Hivatásszervezet elindítása 69 "Megkeresztelt" érdekvédelem 69 Az erkölcsi forradalom programja 72 Együtt Imrédyvel 75 Tervek, célok és eredmények 76 A KALOT politizálásának módosulása 1938-1939 fordulóján 79 Védekezésből támadásba 79 Távolodva Imrédytől 80 Egyházi intelmek 82 A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 86 Eredmények és lehetőségek 1939-ben 86 A Hivatásszervezet kibontakozása 86 Háborús korlátozások és pápai áldás 89 Nemzetpolitika Szolgálat és Magyar Szociális Népmozgalom 91 A Teleki-féle nemzetnevelő program és a KALOT 92 Konfrontáció a nyilasokkal 96 A KALOT nemzetiségi politikája 1. 101 Szemben a Volksbunddal 101 A KALOT német nemzetiségi titkársága 102 A KALOT jogi önállósodása és szervezeti felépítése 105 Titkárságból Testület 105 Egyháziak és világiak a KALOT-struktúrában 106 A KALOT felépítése 108 Kiútkeresés az anyagi gondok szorításából 110 Népbiztosítási tervek és kudarcok 110 Apadó kormány támogatás 112 A Levente és a KALOT együttműködése 114 Az ifjúság militarizálása 114 A LOK-KALOT-szerződés 116 A szerződés visszhangja 119 A KALOT nép főiskolai tevékenységének kezdete 122 Az első katolikus nép főiskola 122 Szeged, Zirc, Palicsfürdő, Jánosi és Csíksomlyó 126 A KALOT nemzetiségi politikája II. 129 A szlovák titkárság 129 Magyarosítás vagy pánszlávizmus? 131 A ruszin és a bunyevác titkárság 135 Népfőiskolai munka 1942-1944-ben 137 Népfőiskola-alapítási hullám 137 Autonómia kontra állami nevelési monopólium 137 A népfőiskola: tünet és eszköz 143 Kultúrmunka és egységtörekvés 1942-1943-ban 145 Könyvet a faluba! 145 A népfront dilemmája 147 A Katolikus Szociális Népmozgalom 148 A túlélés érdekében - KALOT-élet 1944 őszéig 151 Össztűzben a hivatásrendiség 151 A Hangya és a KALOT 155 Kinek kell a KALOT? - avagy a háború végóráiban 157 DEMOKRATIKUSÁTALAKULÁS ÉS A FELOSZLATÁS 160 Pártszervezés és újraindulás 160 Pozíciószerzés a Vörös Hadseregnél és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál 160 Kommunisták, kisgazdák és kereszténydemokraták 164 A KALOT és az ifjúsági egység 166 A MADISZ és a KALOT 166 Élet a romokon 168 Karöltve a Független Ifjúsággal 173 Modus vivendi a gyakorlatban 175 Módosulás a baloldal ifjúságpolitikájában 176 Barátkozások és következményeik 179 P. Kiss Szaléz "összeesküvése" 184 Célpont: a "klerikális reakció" 185 A KALOT "hattyúdala" 187 A KALOT feloszlatása 198 A KALOT mint "fasiszta terrorszervezet" 198 A Szviridov-jegyzék 199 A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség 202 Utótörténet: Egyéni sorsok 1. - Népvezérből életművész 206 Egyéni sorsok II. - Népvezérből "börtöntöltelék" 207 Újjászervezési kísérletek 209 Függelék 215 Rövidítések 215 A felhasznált források és irodalom jegyzéke 218 Levéltári források 218 Nyomtatott források 221 Feldolgozások 225 Mutató 231 |
| Személyek, testületek | |
| létrehozó/szerző | Balogh Margit |
| kiadó | Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | 1250 Budapest |
| térbeli vonatkozás | Magyarország |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | 1014 Budapest, Országház utca 30 |
| hivatalos kibocsátás | 1998-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1935–1946 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 235 p. |
| formátum | |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |
| hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |