I. FEJEZET. Bevezetés. A debreceni jámbor kereskedő áros népek és a mozlim kereskedők kapcsolatai a XVI. században II. FEJEZET. Görög-oláh macedóniai kereskedők is megjelennek a debreceni szabad sokadalmakon. Csak sátor alatt, csak törökországi portékát árulhatnak. A XVII. század első felében III. FEJEZET. A görögök boltot is bérelhetnek már a nagy vásárokra. Megkísérlik, de sikertelenül, a házvételt. Egyedül a város házaiban szállhatnak meg; de tíznél nem többen. Ezért adót kell fizetniök 1660—1685 IV. FEJEZET. Debrecen politikai és gazdasági helyzete Apafy fejedelemségének vége felé. A tömérdek csapástól kimerült és habsburgi fennhatóság alá került város nem tudja meggátolni a Bécs által pártfogolt görögök letelepülését. 1680—1690 V. FEJEZET. I. Leopold Debrecen ősi törzsökös lakosságára nézve igen káros előjogokkal ruházza fel a Debrecenben lakó görög kereskedő társaságot. Az egyesült hitű görögök templomépítésre, sőt külön politikai községgé szervezkedésre is szabadságot kapnak 1690 VI. FEJEZET. A szabad királyi várossá lett Debrecen a királyhoz folyamodik a görögök sérelmes kiváltságlevelének megváltoztatása végett. Sikerült is Bécsben a magyar kancellária előtt új szerződést kötnie a görögökkel, amelyet a király is megerősített 1693. A város egyik teljhatalmú megbízottjának, Pósalaki János nótáriusnak leírása e szerződés megkötéséről VII. FEJEZET. A bécsi szerződést egyik fél sem tartja meg. Kölcsönös panaszok, feljelentések. A görögök piac-utcai házukat eladják a városnak. A templom építéséről is lemondanak 1693-1696 VIII. FEJEZET. Rácok és oláhok is szüremkednek be a városba Várad visszavétele idejében. Ezeket a tanács hamar kirekeszti. A bennlakó görögökkel tovább tart a torzslakodás. A város jövedelmei a görögöktől. A görögök végre elköltöznek Debrecenből. 1693-1708 IX. FEJEZET. A Debrecenből elköltözött görögök az 1667-beli kiváltságlevél törvényes tulajdonosaiként viselkednek. Új kívánságokkal toldva, e kiváltságlevél újra megerősítését kérik a királytól. Megerősítés nélkül is a kamarák elnézése mellett jogtalan és törvényellenes előnyöket élveznek. A debreceni tanács ellen pedig a helybeli szabók, gubások, gombkötők, paplanosok rovására új meg új panaszokkal állanak elő. 1724—1754 X. FEJEZET. Új versengés a görögök és a debreceni kalmár társaság közt. Ennek 1715. évi kiváltságlevelét a királynő felülvizsgáltatja: Nincsen - é benne a görögökre nézve sérelmes rendelkezés. — A görögök vakmerően visszakövetelik az elődeiknek Debrecenben kimutatott templomhelyet, házakat és boltokat. A debreceni tanács a királynő előtt bátran leleplezi a görögség káros és törvényellenes viselkedését. Mária Terézia végre megvonja kegyét a tokaji görögöktől. 1747—1772 XI. FEJEZET. A kereskedő görögök közgazdasági szerepe Magyarországon. A görögök vallásos buzgósága. Debreceni imaházuk az országos vásárok idején. Honnan, hányan jártak a debreceni vásárokra? Volt-e befolyásuk és mennyi Debrecen belső életére, fejlődésére. Mi volt a következménye annak, hogy nem telepedhettek meg Debrecenben?