Kollmann Jenő. Budapesten született, elvégezte az Iparművészeti Iskolát. 1927-ben Bonyhádra költözött, itt kötött házasságot. A zománcgyár műszaki rajzolónak alkalmazta, s ott dolgozott negyvennégy éven át hűséggel és színvonalasan. A grafikában és a litográfiában járatos szakember ízlésesen díszítette a zománctermékeket, az edények alját a Perczelek oroszlános címerével látta el. A Kollmann tervezte utca- és házszámtáblák nemcsak a hazai piacon voltak keresettek; az 1930-as években az utcafeliratok eljutottak Jeruzsálem, Tel Aviv, Beirut házfalaira is. Hazai és nemzetközi reklámkiállításokon díjakat, érmeket nyertek a bonyhádi zománcgyárban készült reklámtáblái (Frank kávé; Schmoll paszta; Flóra szappan; Herz szalámi; Mauthner mag; Zwack unicum; Kihajolni veszélyes stb.). Kollmann Jenő készséggel elvállalta oklevelek, meghívók, plakátok és „..ex libris"-ek készítését is. Az üzem megbecsülte a tehetséges szakembert, osztályvezetővé nevezte ki. Kollmann Jenő szabadidejében a helyi műkedvelő színjátszók gazdag programjait díszletek tervezésével és elkészítésével támogatta. Alapító tagja a felnőttek számára szervezett Képzőművészeti Körnek, ahol technikája sokat fejlődött. Tájképeit, csendéleteit nemcsak a bonyhádi kiállításokon mutatták be, hanem szerepelt velük Tolna és Baranya megyei képzőművészeti bemutatókon is. Kollmann-Kertes Jenő tehetsége Bonyhádon bontakozott ki. Forrás: Steib György - Tarcsay István: A bonyhádi zománcgyár története (Bp., 1973).