10 brit Hong Kong -i dollár, a koronagyarmaton exkluzív bankjegy kibocsájtási joggal felruházott Hong Kong and Shanghai Banking Corporation címlete. Előoldal: allegorikus nőalak, alatta a koronagyarmat címerével, hátoldal: a Hong Kong and Shanghai Banking Corporation régi székháza, fölötte harsonát fúvó angyallal. Vízjel: "Britannia" sisakos feje és tízes szám. Nyomda: Bradbury, Wilkinson & Co. Ltd. Engravers, New Malden, Surrey, Nagy-Britannia. A 17.-18. század folyamán a kereskedelmi kapcsolatok jelentős mértékben bővültek Európa és a Mandzsu-dinasztia uralta „Mennyei Birodalom” között. Ez főleg a tengerek ura, Anglia, elsősorban a Brit Kelet-indiai Társaság ( British East India Company (EIC)/ Honourable East India Company ) kezében összpontosult. Kína azonban csak ezüstöt fogadott el értékes és keresett termékeiért ( porcelán, selyem ) cserébe, ez a nemesfém óriási mértékű kiáramlásához vezetett a brit és más nyugati gazdaságokból, a 17. század közepe és 1839 között 28 000 tonna ezüst került így Kínába. A nagy kínai kereskedelmi aktívum ellensúlyozására 1781 –től a Kelet-indiai Társaság az általa Brit Indiában termelt ópiumot kezdett oda szállítani, s e módon sikeresen meg is fordította a folyamatot. A brit ópiumexport 1838-ra elérte az évi 1400 tonnát. Az ezüst kiáramlása a kábítószer tömeges használatának káros társadalmi következményei mellett még ráadásul súlyos gazdasági válságot is okozott a Mennyei birodalomban, ezért a császár Tao-Kuang (1820-1850) betiltotta azt, a meglévő készleteket pedig megsemmisítette. Ennek következtében a hatalma csúcsára érkezett Brit Birodalom 1839 és 1842 között vívta a rohamosan hanyatló Kínával az első ópiumháborút, mely a britek fényes győzelmével végződött, 1841. január 20-án csapataik Hong Kong területét is megszállták, a háborút lezáró 1842. augusztus 29-i nankingi szerződéssel, az első ún. „egyenlőtlen szerződéssel” került Viktória királynő (1837-1901) fennhatósága alá, mint „koronagyarmat”. 1843-ban megalapították City of Victoriát –t, az első városi települést a területen, melyet a természetesen a királynő tiszteletére neveztek el így. Hong Kong –ot szabad kikötővé nyilvánítása és rendkívül kedvező földrajzi helyzete és adottságai Szingapúr mellett a Brit Birodalom egyik legfontosabb Távol-Keleti központjává tették. Az 1856-1860 között zajló második ópiumháború Kína újabb megalázó vereségét hozta a brit-francia koalícióval szemben. A konfliktust lezáró pekingi konvenció értelmében a Kowloon (Kaulung)-félsziget és a Kővágó-sziget Hong Kong területéhez lett csatolva. 1898-ban nagy-Britannia rákényszerítette Kínát, hogy 99 évre ingyenes bérletbe adja számára a később „Új Területeket” (New Territoris) néven ismerté vált zónát, mely Hong Kong brit koronagyarmat területének 86.2 % –át tette ki eztán (Second convention of Peking - második pekingi konvenció). 1984-ben Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság megállapodtak, hogy London visszaszolgáltatja Kínának Hong Kong teljes területét 1997-ben az Új Területek bérleti jogának lejárta után, beleértve a brit korona számára „örök időkre” átengedett Victoriát és Kowloon –t is, cserében a kommunista állam tiszteletben tartja a város kapitalista társadalmi berendezkedését ( „egy ország, két rendszer”). A kínai kereskedelemben elsősorban nagy méretű és értékű, 8 reálos spanyol és mexikói (függetlenné válása után) ezüstérméket használtak („spanyol dollár”), egyébként ennek mintájára verték az amerikai dollárt is. 1845 –től ezen érmék használatát vezették be Hong Kong -ban is, (8 reál = 4 brit shilling és 2 penny, azaz ~ 1/5 angol font sterling árfolyamon). Az 1860-as évektől jelentek meg az első, brit kereskedelmi bankok által kibocsájtott bankjegyek. 1935 –ben a gazdasági világválság hatására Hong Kong letért az ezüstalapú dollárról, ezt követően 15.36 – 16.45 Hong Kong –i dollár ért egy brit fontot, az ez évben kibocsájtott „One Dollar Currency Note Ordinance” értelmében először kerültek forgalomba a „Government of Hong Kong” – a gyarmati kormányzóság V. György király (1910-1936) portrés 1 dollárosai. 1936-tól a brit kormány fixálta a Hong Kong –i dollár árfolyamát, 1 dollár = 1 brit shilling és 3 penny, azaz 1/16 –od font (1 brit font = 20 shilling = 240 penny). 1941-től érmehiány miatt a kormányzóság papír 1, 5 és 10 centes államjegyeket is kibocsájtott. A második világháború idején, a japán megszállás alatt a yen vált egyedüli törvényes fizetőeszközzé. A brit fennhatóság 1945-ös helyreállítása után folytatódott a kereskedelmi bankok papírpénz kibocsájtása, a gyarmati kormányzóság VI. György (1936-1952) és II. Erzsébet (1952- ) portrés 1, 5, 10 centeseket és 1 dollárosokat nyomtattatott. Hong Kong papírpénz kibocsájtásának érdekessége, hogy ott Nagy-Britannia és Makaó mellett egyedüliként maradt fenn a kereskedelmi bankok bankjegykiadási jogosultsága. Közülük a legjelentősebbek a Chartered Bank of India, Australia and China,(később Chartered Bank, végül Standard Chartered Bank), a Mercantile Bank of India (később Mercantile Bank) és a Hong Kong & Shanghai Banking Corporation (HSBC). Hong Kong 1997-es Kínának történő visszaadása előtt három évvel a Bank of China nevű kínai bank is megkapta a bankjegykiadás privilégiumát. A különböző kereskedelmi bankok az évek során 1, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címleteket bocsájtottak ki.

Hong Kong and Shanghai Banking Corporation 10 Dollars Banknote, issue of 31.03.1981. British Hong Kong Coat of arms Bust of a woman on front . The old building of the Hong Kong and Shanghai Banking Corporation, Hong Kong and Hillside homes in the background and an angel playing trumpet on back. Watermark: Helmeted Britannia and 10. Printer: Bradbury, Wilkinson & Co. Ltd. Engravers, New Malden, Surrey, England