Roskó Gábor a nyolcvanas évek egyik legizgalmasabb figuratív festői életművét hozta létre, amely egy teljesen önálló hangot képviselt az új, szenzibilitás uralta művészeti szcénán belül. A kilencvenes években a festői praxis mellett rengeteg grafikát készített, és elkezdett kerámiával is dolgozni. Műveit bibliai királyok, klasszikus hősök, celebek és történelmi allúziókat keltő személyek népesítik be. Közhelyeken innen és túl ez egy valóban posztmodern életmű, amely ironikus távolságtartással és kritikával szemléli a modernitás és a modernizmus nagy narratíváit a felvilágosodástól a terrorizmus elleni háborúig.

Gábor Roskó created one of the most exciting oeuvres in figurative painting in the eighties, representing an utterly individual voice on the art scene dominated by new sensuality. Beside his practice as a painter he made a great number of graphics in the nineties while also experimenting with ceramics. His works are populated by biblical kings, classical heroes, celebrities, and figures of historical allusions. This is a truly postmodern oeuvre, which contemplates the narratives of modernity and modernism from the Enlightenment to the war on terror with an ironic sense of aloofness and criticism.