Hánoch Levin: Jákobi és Lájdentál
A Gólem Színház előadása
Lájdentál szerint nincs is annál kellemesebb, mint a legjobb barátoddal dominózni a teraszon. Ám mi történik, ha egyszer a legjobb barátod úgy dönt, új életet kezd, netalán meg is nősül? A ragaszkodó Lájdentál próbálkozik, trükközik, végül önmagát, „az apró szolgálatok emberét" adja az ifjú párnak nászajándékként. Ám Jákobival kötött barátsága menthetetlennek tűnik; a feleség túl ravasz, a férj túl hullámzó, és egyáltalán: mindenki olyan „túl". Hanoch Levin kacagtató, dalokkal tűzdelt vígjátéka nevettet ugyan, de szembesít is önmagunkkal. Mindezt azonban olyan abszurd formában teszi, hogy észre sem vesszük, hogy rólunk is szól – vagy legalábbis a mellettünk ülőről. Mindemellett megtudhatjuk, rendeljünk-e süteményt az első randin, valamint azt is, hogy minden férfi álma „a gondolataiba merülő nő fenekének tapogatása". A Gólem Színházat a Budapesti Kamara beeresztette Ericsson Stúdiójába koprodukcióban előadni az izraeli sikerszerző Hánoch Levin háromszemélyesét Jákobi és Lájdentál címmel. Ha a plakátra kiírják, hogy hárman lesznek aznap este a színen, vagy csupán ketten: gyanakodni kell. Félárú színház. Utaztatható produkció. Egy személyautóban elfér a teljes társulat. A díszlet összehajtogatva a csomagtartóba. Gyakorlatias megközelítése a fukar színházpolitikának. Többnyire színészek írtak (maguknak) utaztatható darabokat. Ilyen a két háború közötti siker-duett Dario Niccodemitől, a Hajnalban, délben, este. Hánoch Levin Jákobi és Lájdentálja kedvesen rossz darab. Két rendszeresen együtt dominózó bácsi egyike vad életbe fog: felcsíp egy nőcit. Nőnek nem nevezném a látottak alapján. Sáchás Ruthnak kiterjedt ülepe dobogtatja meg Jákobi Itámár szívét. A kényeskedő, lüke lány azt állítja magáról, hogy zongoraművész. Ezt azonban csak Szőlőskei Tímeától tudjuk, aki ahányszor kimondja a zongora szót, a levegőben klimpíroz ujjaival, és a zene említésekor szolmizációs jeleket mutogat jobbjával. Hajlamos a színésznő megmutatni is az elmondottakat. Miért is úgy érezzük, mindent kétszer mond, mindent kétszer mond. A színházrendezői szakot Tel-Avivban elvégzett Borgula András rendezte és erőtlenül lefordította a darabot. Hánoch Levin (1943 - 1999) kabarészatirikus és szatirikus kabarék létrehozója. Lírai darabjaiba benyomul a kabarétechnika. A bohózati helyzeteket képes kitágítani költői - de az előadással ellentétben: nem érzelgős irányba. Szereplői leplezik magányosságukat. Ügyetlenségüket az élet kanyarulatainak megoldásához. Két kedves színész viszi a cselekményt. Kerekes József fölényes technikával morc Jákobi Itámár. Ártatlanul undok. Szemérmesen elrejti érzelmességét. Törköly Levente szelíd és alázatos ellenjátékos, mint Lájdentál Dávid. A darabba merőben indokolatlanul beleillesztettek dalbetéteket. A szövegeket Pásti-Kovács Nóra jegyezte le invenciótalanul. A színházból kifelé menet Szeniczey Csaba dalai közül a Nászindulót dúdolja az ember. Igaz, azt nem ő szerezte. Iparművészként Horányi Júlia állt a produkció rendelkezésére. Kettős forgószínpada a telefonfülkényi térben ügyes. Három jelmeze körültekintően csúf. A nem kereskedelmi forgalmazású színdarab az Asbóth utcában kommersznek rémlik.
Tárgy, tartalom, célközönség | |
---|---|
tárgy | Jelenet az előadásból |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Takács Zsolt |
kiadó | Fotó.színház.hu |
közreműködő | Szőlőskei Tímea |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Kamaraszínház, Ericsson Stúdió |
dátum | 2010-04-09 |
időbeli vonatkozás | 2010. április 9. |
Jellemzők | |
méret | 74,9 KB |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Takács Zsolt |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |